Vagyonmegosztás


csta # 2005.11.04. 14:02

Végigolvastam a fórumon található kérdéseket és válaszokat. Nagyon tanulságosak.
Én még mindennek elõtte állok: nem élek élettársi közösségben és nem vagyok házas sem. Így a kérdésem inkább csak elméleti, megelõzendõ a késõbbi problémákat.

Ha egy késõbbi kapcsolatomban ingatlan vásárlására fog sor kerülni, mik a lehetõségeim? Tegyük fel, hogy én vagyok kedvezõbb anyagi helyzetben, és az ingatlan árának nagyobbik részét én fizetem.

Azt látom, hogy alapvetõen két tiszta jogi út van a vagyoni problémák elkerülésére.

  1. házassági vagyonjogi szerzõdés (azaz leírjuk, kinek milyen vagyoni helyzete van a kapcsolat elején)
  2. a megszerzendõ vagyontárgyban a hozzájárulás mértékében történõ részesedés

Elõbbi a már korábbi hozzászólásokban is említett bizalmi problémák miatt nem megfelelõ számomra. Utóbbi viszont megintcsak rossz érzést szülhet a másik félben, hiszen nem fogja egyenlõnek érezni
magát a kapcsolatban.

Ami leginkább közel áll hozzám, hogy fele-fele arányban legyen a nevünkön az ingatlan.
De mi történik, ha válásra kerül a sor?

Ha az ingatlant még a házasságkötés elõtt vesszük meg, akkor - ha jól értettem - mindegy, hogy
mi szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, minden a hozzájárulás mértékében fog számításba kerülni.
Tehát ha nekem megvannak a banki kivonataim az átutalásról, akkor elvileg nem érhet baj.

Mi van, ha már összeházasodtunk, és csak utána vesszük meg az ingatlant? Akkor teljesen reménytelen
a hozzájárulás mértékének bizonyítása? Vagy a bankszámlán lsvõ pénz különvagyonnak minõsül, és a banki kivonatok és az utalásról a papírok használhatók?

Köszönöm a segítséget elõre is!

derill # 2005.10.18. 13:13

Egyébként amit viszont házasságotok időtartama alatt vettetek, az közös vagyon, akkor is, ha csak egyikőtök van bejegyezve, kivéve, ha bizonyitani tudja valamelyikőtök, hogy a különvagyonából vette.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

derill # 2005.10.18. 13:12
  1. Nem, de a haszonélvezeti jogát gyakorolhatja, ami azt jelenti, hogy akár saját maga használhatja, akár bérbeadhatja. Természetesen ha bérbeadja, elsőnek neked, mint tulajdonosnak kell felajánlania a bérleti szerződés megkötésének lehetőségét, azonban ha Te nem kötöd meg, bérbeadhatja másnak is, ez esetben természetesen az ingatlanból neked ki kell költöznöd.
  2. Csak akkor, ha tudod bizonyitani, hogy a Te jövedelmedből vetted neki ajándékba, ez esetben az ajándék visszakövetelhető. Amennyiben viszont nem tudod bizonyitani, akkor kicsi rá az esély, mert élettársi közösség alatt a szerzés arányában kell osztozni a vagyonon, tehát az ő általa vásárolt, az ő nevére bejegyzett ingatlan az ő tulajdona, Te kizárólag annyit követelhetsz belőle, amennyiről bizonyitani tudod, hogy Te járultál hozzá a vételhez. Az önmagában, hogy Te azt állítod Te vetted, illetve az, hogy csak neked volt bizonyitható jövedelmed, önmagában nem elegendő, hiszen egyrészt lehetett alkalmi munkája, lottó ötöse, kaphatott kölcsön, vagy ajándékba pénzt a rokonaitól stb.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

moonlight # 2005.10.17. 16:53

Én is segítséget kérnék hasonló ügyben, de ez egy kicsit kacifántosabb. A férjemmel 20 éve összeházasodtunk, született 2 gyerekünk, majd négy év múlva "papíron" elváltunk. Majd három évvel ezelőtt ismét összeházasodtunk. Egész végig együtt éltünk. A férjem házasságunk első három évében dolgozott, azután - többszöri kérésem ellenére - nem. A családot végig én tartottam el, magas keresetem volt. Az első házasság alatt megvettük azt az önkormányzati lakást, amelyben laktunk, (én voltam a bérlő) a férjem nevére. Ehhez fele-fele arányban adtuk össze a pénzt. Az együttélés időszaka alatt ő eladta nekem a lakást, ami most az én nevemen van, neki pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztettünk be. Néhány kisebb ingatlant (telket) is vettünk az együttélési időszak alatt, amelyeket vegyesen az én, illetve a férjem nevére írattunk. Ezeket természetesen az én fizetésemből, mivel neki semmi jövedelme nem volt. Persze ekkor én még nem gondoltam, hogy megromlik közöttünk a viszony. Most úgy gondolom, hogy elválnék tőle, és mivel az egyik gyerekünk még kiskorú, az ő eltartását is elvállalnám. Tartásdíjra nem számíthatok, mivel előreláthatólag ezentúl sem fog elmenni dolgozni. Kérdéseim: 1. az öröklakásra tarthat-e igényt, vagy egy részére a haszonélvezeti jog miatt? 2. Az ő nevén lévő telkeket megkaphatom-e azon a címen, hogy az én fizetésemből vettük, vagy az számít, hogy az ő nevén van?

derill # 2005.10.17. 07:42

Hogy Te hogyan tudod bizonyitani, azt én nem tudhatom. Tanukkal, iratokkal, számlákkal lehet például bizonyitani, hogy közösen vásároltatok valamit, tehát közösen adtatok bele pénzt. Tehetett olyan kijelentéseket a baráti körben, hogy közös pénzből vásároltátok. Elég nehéz bizonyitani, ezért irtam, hogy ülj le vele, és vagy elismeri, hogy Te milyen arányban járultál hozzá, és ezt alá is irja, vagy nem érdemes vele a továbbiakban kapcsolatot fenntartani.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

mallika # 2005.10.17. 06:22

Kedves Derill,
köszönöm a választ.
Az érdekelne,hogy hogyan tudom bizonyítani hogy hozzájárultam még ha nagyon nehéz is (ugyanis az égegyadta világon semmije nem lenne ha én nem lennék.)

derill # 2005.10.16. 12:33

Neked onnan csak az jár, amit bizonyitani tudsz, hogy Te vetted, vagy Te is hozzájárultál. Élettársi közösségben ugyanis a vagyonmegosztás a hozzájárulás arányában történik. Mivel minden az ő nevén van, neked kell bizonyitanod, hogy Te is hozzájárultál, és ez nem könnyü. Én azt gondolom, hogy most ülj le vele, kössetek egy szerződést, amiben rögzititek, hogy pontosan mennyivel is járultál hozzá ahhoz, amiben laksz (beleértve az ingóságokat is), ha erre nem hajlandó, akkor vagy elfogadod ezt a helyzetet és azt, hogy ha nem tudsz bizonyitani akkor nem kapsz semmit, vagy most lépsz ki ebből a kapcsolatból, hogy legalább a későbbiek során ne legyél kiszolgáltatva.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

mallika # 2005.10.16. 10:47

Helló,üdv mindenkinek,segítsen valaki ha tud.
4 éve élek az élettársammal.Ebből 1,5-et a szüleinél éltünk,majd lassan 2,5 éve már külön lakunk tőlük.
A lakást úgy tudtuk megvenni hogy mivel neki az összes pénze elment kapott a szüleitől 1M-t.Emellett vállalati kölcsönt is vett fel,illetve hitelt,amit 20 évig kell törleszteni.A lakás ára akkor 5,3 M volt.A tulajdoni lapra az van bejegyezve hogy a lakás 1/1 arányban az övé.A hitelhez én vagyok az adóstárs,illetve soha egy percig nem éltünk külön kasszán,bár én ezt felajánlottam neki.Az összes berendezést közös pénzből vettük.Egyetlenegy olyan tárgya van,amit együttélésünk előttről hozott.
No most azért vagyok kétségbe esve mert ha vitánk van,akkor azonnal azzal támad hogy ez az ő lakása,jobb ha tudom,illetve abszolút bérlőnek tekint,mintha 0 forintot adnék bele a közösbe,ezért neki joga van innen kitenni,holott minden fizetésem az övé is,úgy ahogy az övé az enyém is.Ezért nincs is félretett pénzem,egy fillér sem.
Az valóban igaz,hogy fizikailag az ő bankkártyáiról fizeti a kölcsönöket,de az a pénz is közös szerintem.
Most úgy áll a helyzet hogy ismét megfenyegetett,hogy ha nem úgy viselkedem ahogy ő elvárja,akkor kitesz innét.
Kérdésem az,hogy megteheti-e?Valóban joga van hozzá?Nekem innen tényleg nem jár semmi?
Előre is megköszönöm a segítséget,üdv,M.

ObudaFan # 2005.10.14. 20:07

Mivel vélelem van a közhiteles nyilvántartás helyességéről, az, hogy a két jogügylet időben egymáshoz közel van, még nem elég, hanem bizonyítani kell azt, hogy az ingatlan-nyilvántartástól eltérőek a tényleges tulajdoni viszonyok.

vacci # 2005.10.13. 07:17

Ez biztos?
Tehát ha prezentálni tudom a tesómmal való közös lakásom adásvételi szerződését, majd a mostani férjemmel való lakás adásvételijét, és látszik, hogy pár hónapon belül történt az ügylet, akkor.... akkor még jól is kijöhetek belőle?
(amúgy nem célom, csak olyan szinten bekeményít, hogy kénytelen leszek én is valahogy reagálni.)
:-((((
Tanuk vannak bőven amúgy. :-(

ObudaFan # 2005.10.12. 17:32

Amikor vettétek a lakást, még nem voltatok házastársak, legfeljebb élettársak, tehát - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetettektől is eltérően - olyan arányban szereztetek tulajdonjogot, amilyen arányban a szerzéshez hozzájárultatok. Bizonyítani pedig okirat hiányában lehet pl. tanúkkal is.

vacci # 2005.10.12. 13:22

Sziasztok, én is egy kérdéssel fordulnék hozzátok.

1995-ben eladtuk a testvéremmel közös lakásunkat (1/2 - 1/2 arányban). Ugyanebben az évben vőlegényemmel vásároltunk egy lakást. A lakás árának 53%-a az én pénzemből származott, a maradék 47%-ot hitelből fizettük ki. Az adásvételi szerződésben 50-50%ban vagyunk feltüntetve, mint tulajdonosok.
Fél évvel később házasodtunk csak össze.
Most pedig válásra került sor.

Kérdésem: bár az adásvételin fele-fele tulajdonban szerepel a lakás, bizonyíthatom valahogy, hogy valójában kb.75%-ban az enyém a lakás, mivel a hitelt közösen fizettük? Vagy ennyi év után (8,5 év házasság) már lehetetlen dokumentáció hiányában?
Köszönöm előre is!

derill # 2005.01.28. 04:07

:))) gyorsan tanulsz:))


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

speedy # 2005.01.27. 14:00

Köszönöm.
Úgy látom ha megérzem a válásveszélyt irány az ügyvéd meg Derillnek egy levél...

Üdv: Speedy

derill # 2005.01.26. 13:41

Na azért ennyire nem egyszerü, merthogy peresiteni mindent lehet, csak valószinüleg nem lesz eredményes.

Viszont ha peresiti, perfeljegyzési jogot jegyeztethet be a földhivatalnál az ingatlan tulajdoni lapjára, és ez esetben nem tudod eladni, amig a per le nem zárult.

A megoldás inkább az, hogy ha válni akarsz (vagy ő), azonnal keresel egy jó ügyvédet.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

speedy # 2005.01.25. 12:15

Köszönöm a segítséget.
Tehát ha netán válni akarna a feleség rögtön eladom a lakást és a kapott pénzt már meg tudom könnyedén osztani.

derill # 2005.01.25. 09:28

Szerintem két dolgot tehetsz. Az egyik az, hogy megkötöd a házassági vagyonjogi szerződést, a másik az, hogy nem kötöd meg. A különvagyoni jellegen a szerződés kötés sem fog változtatni, de a kapcsolatotokon szerintem igen. Ha pedig felmerül a gyanud, hogy válóper várható, azonnal (irsz nekem egy emailt és) keresel egy jó ügyvédet, mert ha az első lépéseket elrontod, nagyon nehéz utána helyrehozni.

A különvagyonoddal azt csinálsz, amit akarsz, ahhoz a feleségednek semmi köze, tehát eladhatod, ha a haszonélvező ehhez hozzájárul. Kizárólag a haszonélvezőnek van beleszólása, de egyébként még haszonélvezettel terhelten is el lehet adni.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

speedy # 2005.01.24. 15:48

Köszönöm a hozzászólást Derill!

Mit lehet tenni,hogy a válás után egyik fél se kerüljön lehetetlen helyzetbe.
Nyilván nem akarom ha lesz gyerekem az utcára tenni, mégha meg is romlik a kapcsolatom az anyjával.
DE azt se szeretném ha én lennék hajléktalan.
Egy olyan megoldást szeretnék ,hogy válás után felezni a vagyont, de ez ütközik a lehetőleg természetben kiadni joggyakorlattal.

Utolsó kérdésem, a házasság fenállása alatt el tudom adni a különvagyonomba tartozó lakást a haszonálvező engedélyével de a feleség akarata ellenére ?

derill # 2005.01.24. 14:29

Speedy aggálya érthető. Egy házasság előtti vagyonjogi szerződést sokszor bizalmatlanságnak itél a leendő partner, és elég oknak arra, hogy ne is legyen házasság.

Én azt gondolom, hogy a szerződés sem védi jobban ezt a különvagyont, mint az a tény, hogy különvagyonnak minősül a jogszabály erejénél fogva.

Abban pedig speednek igaza van, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog védi az ingatlanát (bár Kálának is abban, hogy a haszonélvezeti jogot a biróság korlátozhatja, bár nem láttam még példát arra, hogy ilyen esetben megtette volna).

Tény, hogy olyat viszont már többször is, hogy a férj különvagyonába tartozó lakásban maradt a feleség a gyerekkel, de fizetniük azért kellett (volna). Szerencsére viszont ilyen itéletet is nagyon régen láttam, mostanában nem.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

speedy # 2005.01.24. 09:50

Szerintem ha a szülönek van haszonélvezete a lakáson, akkor az a döntő mert a válóper nem érintheti harmadik személynek a jogait.

A gondom az ,hogy szvsz ha van egy gyerek akkor a gyerek érdeke felülírhatja a házassági szerződést.

Persze lehet ,hogy nem így van, de nekem ez jött le .

Kála # 2005.01.21. 18:54

Kedves Speedy!
Õszintén szólva én mindig annak a híve voltam, hogyha meg lehet előzni a későbbi vitákat, akkor előzzük.
A joggyakorlat, amiből eseti döntéseket olvastál, nem tudom mennyire foglalkozik a mostanság divatossá vált házassági vagyonjogi szerződésekkel, de szerintem még elég kevéssé.
A 15 éves korlát működik, csak szerintem jóval egyszerűbb egy szerződést kötni, mint erre számítani. A szüleid haszonélvezete nem akadálya annak, hogy válás esetén a feleség maradjon a lakásban, ha így dönt a bíróság.

Viszont, mielőtt valami gonosz manó lennék, leírok egy jogesetet, amin keresztül én is megértettem, hogy miért lehet nagyon fontos egy vagyonjogi szerződés. Klasszikus történet, gazdag fiú szegényt lányt vesz el, házat vesznek, szépen berendezik, persze a gazdag fiú és családja pénzéből. Egy nyaralásból hazafelé tartva baleset éri őket, amiben mindketten meghalnak, de úgy, hogy előbb a fiú, aztán egy fél óra múlva a lány. Végrendelet nincs, így a törvényes öröklés szabályai szerint a következő történik: a fiú után a lány örököl, majd ő utána a szülei, mindent ( a fiú szülei, akik az egészet finanszírozták, semmit). Hát ennyi, szerződés megléte esetén a fiú szülei örököltek volna.

De a legjobb, ha nem váltok el! :-)

speedy # 2005.01.21. 08:35

Kedves Kála!

Köszönöm a választ.
Laikus szinten olvasgattam a válási döntéseket és az a kép formálódott bennem, hogy mindegy van-e szerződés, a gyerek érdekére való tekintettel ki lehet rakni a másikat a lakásból ha az nem megosztható és a a bentmaradónak a nehéz anyagi helyzetre való tekintettel nem kell fizetnie semmit.

Az én megoldásom az , hogy a szüleimnek haszonélvezete van a lakáson, amíg élnek nem lehet gondom.
Én olyan megoldást szeretnék amivel mindkétfél egyenlően jár, de egy közösgyerek esetén nem látom a lehetőségét ennek.

A házasság előtt szerzett lakás nem valósul automatikusan különvagyonnak 15 évig?

Kála # 2005.01.20. 17:26

Kedves Speedy!
Megértem, hogy szeretnéd megkímélni a leendő feleségedet egy házassági vagyonjogi szerződés aláírásától, de a jelenlegi jogi helyzetben ez az a lehetőség, amivel el tudjátok választani a házasság előtti különvagyonotokat és a házasság folyamán együtt szerzett vagyont, egy esetleges válás esetén is.
Nem egyszerű a helyzet, de ha belegondolsz, hogy egy esetleges válás esetén mennyivel megalázóbb tud lenni egy hosszas osztozkodási vita, amelynek már akár tanúja lehet a közös gyermek is, szerintem a vagyonjogi szerződés nem is olyan rossz alternatíva.

speedy # 2005.01.20. 14:55

kitegyem helyett kitegyen-t akartam írni.

speedy # 2005.01.20. 14:50

A következőben szeretnék segítséget kérni:

Idén fogunk összeházasodni a barátnőmmel 2 évnyi együttélés után.
A lakást 6 évvel ezelőtt vettem, az én nevemen van.
Ha lesz egy gyerekünk és a feleség el akar válni, hogy tudom megelőzni, hogy kitegyem az általam vett lakásból, anélkül ,hogy aláíratnám vele a megalázó vagyonjogi szerződést?
Nekem az is megfelelne ha egy esetleges válás után feleznénk, de a gyerek miatt én repülhetnék az utcára ha netán összevesznénk, és még fizethetném a gyerektartást is...

Előre is köszönöm a segítséget.