Öröklés

valamit félreérthettél. A túlfizetés nem szorul bizonyításra, ha egyszer okiratot állítottak ki róla, de az örökösek alighanem csak egy póthagyatéki után lehet kifizetni.

Üdv!
Keresgéltem a fórumon, de nem találtam ehhez hasonló kérdést, úgyhogy szeretnék Önökhöz/Hozzátok fordulni segítségért!
Édesapukám kb 1 évvel ezelőtt sajnos elhalálozott. Nem minden szolgáltatónál történt meg az átírás (mea culpa), de idővel ez pótolva lett és természetesen az összes számla fizetve volt. Nem rég kaptam meg az éves elszámolót a gázról, miszerint kb 130ezer ft túlfizetést halmozott fel apukám. Időközben a jogos örökös nevére átírták új azonosítóra a szolgáltatást. Felhívtuk a "gázosokat" a túlfizetés kapcsán, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nekünk kell bizonyítani azt a túlfizetést, ami az elszámolón van, ahhoz, hogy a jogos örökös visszakaphassa az összeget.
Az ügyintéző, akivel beszéltem csak összevissza habogott, egyszer azt mondta van túlfizetés, egyszert azt, hogy nincs, de abból nem tágított, hogy nekünk kell igazolnunk a túlfizetés tényét.
Kérdésem lenne, hogy ez valóban így működik vajon? Az elszámolón egyértelműen ott van a túlfizetés, ezen mégis mit kéne még pluszba nekünk bizonyítanunk?
Előre is köszönöm a segítséget!

ides

A közös számláról a sok pénzt levenni.
Nem kell az a nagy egyenleg a napi élethez...

Helyette KÉT másik számlán tárolni a tartalékot fele-fele alapon.
(pl. a GRÁNIT banknál ingyenesen lehet számlát nyitni-tartani)

A tároló számlák tulajdonosa pedig haláleseti rendelkezést tesz a másik fél javára.

Szép napot kívánok!
Ismét jövök a kérdéseimmel.
Ha anyósom 2005-ben hunyt el, a póthagyatéki most történt meg, akkor az ingatlan szerzés éve 2018?
Ha az ingatlan lakói-(akik szintén résztulajdonosok) folyamatosan lakják az ingatlant, nekünk meg nem volt tudomásunk az ingatlanban lévő tulajdonrészünkről, akkor élhetnek-e elidegenítési jogukkal visszamenőleg vagy akár most, avagy nem tehetik meg?

Nem értem. Hiszen mondtam, hogy a haláleseti rendelkezés kiveszi a hagyatékból az összeget. Akkor mi a probléma? (Az előző kérdésem is erre vonatkozott. Hiszen csak akkor van ennek jelentősége, ha vagy nincs más hagyaték, vagy ha annyira nagy ez az összeg, hogy ezt beszámítva az örökrész már nem éri el a köteles rész mértékét.)

Tisztelt Kovács Béla Úr! Más örökség is lesz természetesen jelenleg rendelkezünk a férjemmel egy kb. 50 millió forintos ingatlannal és 140 hektár földdel. A közös bankszámlán is jelentős összeg van. Azért akarjuk a hátramaradó félre hagyni az egész összeget, hogy biztonságban legyen anyagilag, ki tudja mit hoz a jövő, nem a legjobb egészségnek örvendünk egyikőnk sem. Ezért nem akarjuk a gyermekeinkre hagyni még a pénzünket. Ön szerint akkor hogyan tudnánk megoldani azt, hogy a másik félé legyen az egész összeg? válaszát köszönöm.

(Feltéve, hogy a közös szülő már nem él.)

Sz. Zsolt

Azzal, hogy megtámadják a szerződést azzal nem lesznek örökösök csak akkor, ha a végrendelet megtámadása kapcsán indított jogi eljárásban az arra illetékes hatóság úgy dönt, hogy igazuk van.

Végrendeletemben a páromra hagytam mindent. Ha féltestvéreim megtámadják a végrendeletet, akkor ők lesznek az örökösök? érdeklődnék, köszönettel....

Ettől függetlenül még mindig nem értem.

Köszi drbjozsef (bocs, a cupp Béláé)

:)) cupp
Majd visszatérünk rá (ha már minden egyéb mást megbeszéltünk) de ez is érdekel, remélem nem sürgős.

wers, a haláleseti rendelkezés öröklés szempontjából olyan, mintha a házastárs a másiknak ajándékozta volna a pénzét. Nem része a hagyatéknak, de mint minden 10 éven belüli ingyenes juttatás, ez is beleszámít a köteles rész alapjába.

Melyiket magyarázzam meg: választ vagy a kérdést?

Annyira biztos nem binyolult, de mégsem értem Béla. De szeretném érteni.

„?? Mi nehéz azon, hogy egy átírás olcsóbb, mint két átírás?”
Sejtettem, hogy nem értem mire is gondolsz. Én csak egy átírásról beszéltem. Nem is gondoltam másra. Miért éppen kettőre gondolsz te? Öt tulajjal akár öt is lehet, játszadozzanak. Egy a kötelező, ott viszont valamiféle egyezség kell. Egyszer.

„Az lenne a kérdésem, hogy halál esetén hagyaték tárgyát képezi-e a bentlévő összeg?”
Nem, ez a lényege.

Szeretnék egy kérdésemre választ kapni. Közös bankszámlánk van a férjemmel és elhalálozási nyilatkozatot tettünk a rajta lévő összegre, ami úgy szól, hogy a hátramaradó félé az egész összeg. Az lenne a kérdésem, hogy halál esetén hagyaték tárgyát képezi-e a bentlévő összeg? Van két gyermekünk és ebből az összegből igényt tarthatnak-e köteles részre?
válaszukat köszönöm.

?? Mi nehéz azon, hogy egy átírás olcsóbb, mint két átírás? Persze hogy muszály. Legalább egyszer.

„Ja, nem aggódok, csak egyfelől felesleges, másfelől költség”
?? nem, ez muszáj kategória. Mármint az átírás. (ha értem amit írsz, de nem biztos, hogy értem)
Már próbáltam veled megértetni, de mintha nem sikerült volna. A közigazgatási jog és a polgári jog nem mindig jár kéz a kézben.

Ja, nem aggódok, csak egyfelől felesleges, másfelől költség. Akkor miért ne előtte egyeztessenek, ha annak egy lépéssel több értelme van?

De ha mindenféle megegyezést lehet írni, akkor jó.

De utána is egyezkedhetnek. Írhatnak egy megállapodást, hogy csak az egyik legyen tulajként és üzembentartóként bejegyezve. Ettòl polgári jogilag lehetnek tulajdonosok elvileg. A megállapodás kérdése. De megállapodhatnak csak az üzemben tartóról is, és nem kell, hogy az egyik örökös legyen. Akárki lehet. Csak legyen.

Fáradtnak tűnsz.
5 tulajt be lehet jegyezni, de azpn lendülettel be kell egy üzrmben tartót is. Egyet.

Ha már jogerős a hagyatéki, 5 örökössel, akkor utána már mind1 mit egyezkednek, be kell jegyezni mindet, ilyenkor már nem lehet megúszni, hogy mind tulajdonos legyen, nem?

Nem értelek, mi nem számít? Miért?