Fórum öröklés és családjog régebbi elöl     új hozzászólás


Öröklés

drbjozsef #   2019.03.26. 19:38

kv0914,

Amit az egyik fél ajándékba kapott, az nem tartozik a hagyatékba, viszont a másik fél köteles részi alapjába igen.

Ha nem volt más örökség, tehát se te, se ő nem örökölt semmit, akkor ez az összes ami beletartozik. Ennek a felét örökölte volna (ha nem ajándékozta volna el az elhunyt), ennek a harmada jár neki köteles részként.

Vagyis jár neki 166.667.- forint.

A temetési költséget utólag már macerás érvényesíteni, bár én a helyedben azt tenném, hogy a temetési költség felét levonnám ebből az összegből, és azt fizetném ki neki (igazolhatóan, átvételi elismervénnyel vagy tanúk előtt).

Aztán ha akar, beperelhet. Ennyi jár neki, neked meg a temetési költség fele, szóval értelme az nem lenne.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

kv0914 # e-mail 2019.03.26. 14:02

Kedves József!

Mamámnak nem volt vagyona. Se ingatlan, se gépjármű, se bankszámla, több készpénz sem (csak az utolsó nyugdíja).

Ilyen esetben akkor a másik félnek jár az 1 millió Ft fele?

Hozzáteszem a temetésbe se adott bele, aki kapta ajándékba a pénzt, az a gyermek temette el mamámat.

drbjozsef #   2019.03.26. 13:53

Jogos a követelése, vagy mivel ezt mamám saját akaratából adta, emiatt a másik hiába követeli a pénzt?

A követelése legfeljebb a köteles részi értékéig jogos.

Önmagában az ajándékhoz nincs köze, a felét követelni követelheti, de nem jár neki.

Ha a teljes (ajándékkal számolt) köteles részi alapján neki járó köteles részt vagy annál többet kapott az öröklésnél a többi öröklött vagyonból, akkor a továbbiakban már nem jár neki semmi.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

kv0914 # e-mail 2019.03.26. 13:45

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Nagymamám e hónap márciusában elhalálozott. Két örököse maradt. Az egyikük, míg mamám élt kapott mamámtól 1 millió forintot (fél évvel a halála előtt). Ezt a pénzt ajándékba adta az egyik gyermekének.
A másik gyermeke most a mamám halála után tudomást szerzett erről a pénzről, és követeli az 1 millió forint felét.

Jogos a követelése, vagy mivel ezt mamám saját akaratából adta, emiatt a másik hiába követeli a pénzt?

Válaszát köszönöm!

üveggolyó # e-mail 2019.03.24. 13:10

drbjozsef!
Köszönöm neked is a választ!Minden érthető számomra!

kilimandzsaro5 # e-mail 2019.03.24. 12:45

párom előző évben elhalálozott.1 gyermeke volt, ki nem tartotta vele a kapcsolatot.Mivel nem volt a nevén semmi,hagyaték sem volt. én kaptam tőle 5 éve egy telket karácsonyra ajándékként,amire terveztünk valamit épiteni,de a betegség miatt nem valósult meg.halála után én értékesitettem mivel nem tudtam volna oda embereket szállitani akik megmüvelik.Fia most ügyvédet fogadott aki házasság alatti közös vagyonként kéri minősiteni,és kéri az értékesités felét hagyatékként figyelembe venni.Ezenkivül egy 14 évvel ezelőtt apja nevén levő akkor értékesitett telket kér számon,hogy hová lett a pénz.Azt már rég feléltük.Kérdésem.Joga van-e agy 14 évvel ezelőtt értékesitett telek ártá moist számon kérni?Ha biróságra megy ami értéket hagyatékként akar felvetetni,abból még én is öröklök az új öröklési rend szerint,amiben az van, hogy a feleség a gyerekkel egyenlő arányban örököl?

drbjozsef #   2019.03.24. 12:29

üveggolyó,

Az életközösség előttről származó dolgok a különvagyonod. Amit ajándékba kaptál vagy örököltél, az szintén.

Ami nincs a nevén, az alapból nem kerül be a hagyatékba. A bankszámlád, az autó biztosan nem. Ezekre nekik kell hivatkozniuk, és pereskedni érte, ha akarnak.
Ha a vagyonszaporulathoz nagyobb részben járultál hozzá, ezért - szerinted - több illetne meg pl. a lakásból, mint a fele, vagy a vállalkozásból üzletrész, akkor arra meg neked kell hivatkozni, és perelni érte.
A közjegyző a hagyatéki végzés vitás kérdéseiben nem dönt, akinek eltérő igénye van, azt felszólítja a per indításra.

A különböző vagyonelemeket szerzési dátumtól, jogcímtől, származástól függően kellene mind számba venni, és a hozzájárulások (jellemzően jövedelmi arányok, de pont közös vállalkozánál ez még bonyolultabb) arányában megosztani, ehhez rengeteg konkrét adat kell, úgyhogy ha milliókról van szó, érdemes lenne keresni egy jó családjogi ügyvédet, pár tízezret megér egy tanácsadás, és ha nem lesz megegyezés az örökösökkel, akkor abból per lesz, és akkor is kelleni fog.

A messze legjobb az lenne, ha le tudnátok ülni, és korrektül megbeszélni, ha bekövetkezik az öröklés. Minden más sokkal hosszabb (a per sok hónap, több év is lehet), idegörkő és költséges dolog. A megegyezés mindennél jobb. Ha a hagyatéki tárgyalás előtt megvan, akkor az sokat egyszerűsít, közös megállapodással szinte mindent lehet ott intézni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

üveggolyó # e-mail 2019.03.24. 10:35

Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a választ.Igen tudom nagy támadásokra számíthatok.Tudom kellene egy végrendelet,vagy vagyonjogi szerződés....de már késő.Hetek vannak hátra,mentális problémák is vannak a betegség mellé.
Ha jól értelmeztem akkor amit előző házasságomból hoztam és pont 20 évvel ezelőtt 3 millió forintért eladtam házat mint különvagyont valahogy ki lehet venni?.És akkor mindent tulajdonképpen amit onnan hoztam.Közben örököltem is édesapám után,akkor azt is?Hagyatéki végzés megvan róla.
Távmunkában dolgozom mert az ápolás miatt csak igy tudok.
És mivel csak nekem van bankszámlám amire jön a fizetésem abból fizetem az életbiztosításomat és a kicsi magánnyugdíjamat valamint minden számlát.Akkor ez sem kerül be a hagyatékba.?
És ugy gondolom az autó sem mivel az én tulajdonom.
Gyakorlatilag hagyatékba csak a közös tulajdonú ház és vállakozás kerül.
Utolsó kérdésem: a többi miatt perelhetnek?Van esélyük nyerni?
Köszönöm a választ

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.03.24. 09:16

Az élettárs nem törvényes örökös. Az örökhagyó halálával a vagyona egységes egészként száll át az örökösökre. (A vagyona. Értelemszerűen ami nem az övé, az nem tartozik a hagyatékba.)
Az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, de a szaporulattal az élettársi jogviszony megszűnésekor - például egyikük halálakor el kell számolni egymás között. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. (Az a vagyon, amely a jogviszony kezdetekor már megvolt, ilyen, sőt, az ilyen dolog helyébe lépő dolog is.)
A lakáshasználat rendezésére külön szabályok vonatkoznak.

Mint láthatod, nem egyszerű. És ez még csak a vázlatos szabályozás, a bizonyítási nehézségekről nem is beszéltünk. Nem kellene az egyszerűség kedvéért kötni egy élettársi vagyonjogi szerződést?

www.kbs-ugyved.hu

üveggolyó # e-mail 2019.03.23. 20:57

Tudom majd biztosan keresnem kell ügyvédet, de valamennyire szeretnék mégis tájékoztatást kapni.
29 éve van egy élettársam.Most súlyos beteg már,itton ápolom 24 órában.Előző házasságából van 3 gyereke akik közül egy napi kapcsolatban van velünk,gyakran megfordul nálunk.Másik kettő még soha nem volt itt.
Az érdekelne legalább dióhéjban mire számithatok hagyaték ügyben ha bekövetkezne a vég.
Van egy viszonylag értékes családi házunk.Van egy egészen kicsi vállakozásunk.Ezek fele-fele arányban a kettőnk nevén van.
Valamint egy új autónk ami az én tulajdonom.Bankszámla szinte pár forinttal ami csak az én nevemen van.Van egy havi 10 ezer ft-os életbiztositásom és egy havi 10 ezer ft-os nyugdíjtakarékosságom .ezekt 2 éve kötöttem.Ingóság elég sok.Nem nagy értékűek.Ez utóbbiak közül követelhetnek a gyerekei?
Valamint bírósági végzésekkel tudom bizonyítani hogy az élettársi kapcsolatunk elkezdése után 5 évvel az első házasságomból mit ítélt nekem a bíróság: Egy pár hónapos tehermentes uj autót,némi készpénzt,ingóságokat.Egy értékes házat amit eladtunk 3 millió forintért és azt én bevittem a közösbe.Hozzáépítettünk a már meglévő házunkhoz,autót kicseréltük és elindítottuk belőle a vállakozást.
A kérdésem ha a hagyatéki tárgyalásra sor kerül tudom -e ezeket érvényesíteni,mint különvagyont.
Bírósági végzés arról is megvan hogy ő semmit nem hozott az első házasságából, mindenről lemondott a volt felesége javára.

drbjozsef #   2019.03.15. 14:02

Phoebe85,

Mit tudunk kezdeni, hogy ezek a milliós tételek nyomon követhetőek legyenek?
Kéritek szépen "A" rokont, hogy számoljon el. Ha ezt nem teszi, gondolom, kitalálod, mi a következő lépés...
Bíróság bármit bárhonnan bekérhet.

Van jogunk hagyatékba vetetni ennek ellenére is ezt az összeget?

Jogotok van kérni, de ha "A" rokon vitatja, akkor nem fogja belevenni a közjegyző, hanem ugyanaz lesz a válasza, mint fent : fordulj bírósághoz, ha akarsz.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.03.15. 12:48

Talán keresni kellene egy ügyvédet.

www.kbs-ugyved.hu

Phoebe85 # e-mail 2019.03.15. 12:13

Kovács_Béla_Sándor,

Világos. "A" rokon lelkiismeretének hiányában nyilván a bejelentés is elmaradt a bank felé, mi pedig elkéstünk vele.

Mit tudunk kezdeni, hogy ezek a milliós tételek nyomon követhetőek legyenek? Van jogunk hagyatékba vetetni ennek ellenére is ezt az összeget?
Szeretnénk elkerülni a kisemmizést.

Üdv.,
Phoebe

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.03.15. 12:04

Szerinted a bank minden ügyfele haláláról azonnal értesül? V Vajon honnan?

www.kbs-ugyved.hu

Phoebe85 # e-mail 2019.03.15. 11:06

drbjozsef, egy kis UPDATE kérdés a lentiekkel kapcsolatban:

Ha a meghatalmazott a halál napja előtt elindít egy készpénzfelvételi kérelmet (nem tudom, hogy milliós tételeknél van-e ilyenről szó), de időközben bekövetkezik a haláleset, az hogy lehet, hogy mégis kifizetésre kerül a teljes összeg a meghatalmazott részére? A haláleset nem sztornózza a kérelmet és nem kerül automatikusan a hagyatékba? Azt értem, hogy a halál napján szereplő összeg automatikusan bekerül, de ebben az esetben is kvázi lelkiismereti kérdés, hogy bejelentik-e vagy sem a közjegyző felé?
Hétfőn történt a haláleset és szerdán mégis kifizethető a teljes összeg? Ez valahogy nem fér össze számomra a bank részéről.
Ha "A" rokon előrukkol a kis fehér borítékával, milyen opciónk van, hogy a pénzosztás ne az ő kénye-kedve szerint történjen, hanem hivatalossá tudjuk tenni?
Ha a másik testvér nem meghatalmazott, a banktól tud kikérni - mint örökös- bármilyen bizonylatot, átvételi elismervényt, számlakivonatot, amin nyomon követhető a pénzmozgás? És ha ezen látszódik, hogy milliós tétel került kifizetésre a halál után, felhívható a közjegyző, hogy hagyatékba szeretnénk vetetni ezt az összeget?
Vagy ügyvédhez kellene fordulnunk?
Persze "A" rokon addig is azt csinálhat a pénzzel, amit akar, gondolom...

Válaszát megköszönve,
Phoebe

Phoebe85 # e-mail 2019.03.09. 20:39

drbjozsef,

Nagyon szépen köszönöm az információkat!

Üdv.: Phoebe

drbjozsef #   2019.03.09. 19:26

Phoebe85,

Igen, aki kivehet a számláról pénzt, annak rendelkezési joga van a számlára bankos "nyelven".
Ha a számlán a gondozott pénze van, és ha felvette nem költi el rá, akkor azt is be kellene jelentenie a hagyatékba. De bizonyíthatatlan, mire költötte. Mintha nem is lenne.

Végrendeleteknek van közjegyzői nyilvántartása : ha oda bekerült, akkor biztosan előkerül (mert azt a közjegyző is lekérdezi). Szerintem neked nem adnak ki adatot, de ha örökös vagy, a közjegyzőt megkérdezheted, volt-e eredménye a lekérdezésének.

Ha nem volt nyilvántartásba véve a végrendelet, akkor sehonnan nem derül ki. Ez is olyan, mint a pénz : ha olyan birtokában van, akinek nem érdeke hogy előkerüljön, akkor az nemigen fog előkerülni. Ha érdeke, majd ő bejelenti a közjegyzőnek.

Hívd fel a közjegyzőt. Nem valószínű, hogy telefonban ki fog adni adatokat, de kérdezd meg mi a módja, hogy megtudd. Írásban, vagy személyesen valszeg hozzájuthatsz.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Phoebe85 # e-mail 2019.03.09. 16:39

Kedves drbjozsef!

Köszönöm gyors és részletes tájékoztatását.
A bankos dologgal kapcsolatban...Ha meghatalmazottként hozzáférhet a pénzhez, az egyúttal jelenti az afeletti rendelkezési jogot? Tehát ha már kivehet a bankból összeget eleve rendelkezési jogról beszélünk? És onnantól kezdve, mint ahogy Ön is fogalmaz, mintha nem is lenne a pénz?

Illetve egy másik kérdés. Annak utána lehet-e járni hozzátartozóként még a hagyatéki eljárás megkezdése előtt, hogy az örökhagyó végrendelkezett-e? Gondolok itt arra, ha esetleg csak egy állítólagos iromány áll rendelkezésre, mint az az örökhagyó "végrendelete", az számításba vehető ilyenkor? Feltételezem, az ami nem közjegyző által és előtt hitelesített, nem. Ha telefonos úton az elhunyt lakóhelye szerint illetékes közjegyzővel felveszik a kapcsolatot, ezeket az információkat ki fogják adni? Vagy csak a hagyatéki eljárás keretében, személyesen kerülhet erre sor?

Elnézést ha túl laikus kérdésekről van szó.

Válaszát megköszönve:
Phoebe

drbjozsef #   2019.03.09. 14:58

Phoebe85,

A nem elismert, nem bizonyítható ingóság, így a készpénz is gyakorlatilag nem létezik. Természetesen elvileg be kellene jelenteni a hagyatékba, de ez az esetek többségében így megy : aki megtalálja, azé tulajdonképpen.

A bankszámla szerencsére ennél egy fokkal jobb: a számlatulajdonos elhunytának napján érvényes egyenleg kerül be a hagyatékba. Amit előtte vett ki valaki, akinek rendelkezési joga van a számla felett, az megintcsak olyan, mintha nem is lenne. (Persze, életszerű, néhány tízezer forintos összegig, ha milliókat vesznek le egy nappal a halál előtt, azt azért számon lehet kérni). Viszont a halál napja után, ha nincs a banknak bejelentve a haláleset (amúgy a hozzátartozóknak kötelessége), és levesz valaki a számláról mert az nincs zárolva, az visszakövetelhető. Amint a bank tudomására jut a haláleset, zárolják a számlát.

Az ápolás, gondozás az öröklés körében nem számolható, nem, vagy csak nagyon speciális esetben vonható be hagyatéki tehernek. Nem jellemző.

Ezt célszerű előre megbeszélni a gondozottnak (eltartási szerződés pl), vagy magától rendelkeznie róla pl. végrendelettel.

Ha ilyen nincs, akkor ez nagyon nehezen érvényesíthető, legfeljebb bíróságon. A szülő gondozása kötelesség is, az, hogy csak az egyik fél csinálja önként, és ezért a halál előtt nem kér semmit, akkor elég csekélyke a jogalapja arra, hogy ezt utólag követelje.

Az ilyeneket előre érdemes rendezni, utána mindig csak a vita van...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Phoebe85 # e-mail 2019.03.09. 12:52

Tisztelt Szakértők!

Véleményüket szeretném kikérni az alábbi esettel kapcsolatban:

Adott egy testvérpár, nem túl jó viszonyban egymással. Édesanyjuk elhunyt, egyelőre nem tudni, hogy végrendelkezést hagyott-e hátra maga után. Édesapjuk már évekkel ezelőtt elhunyt. Azt tudjuk, hogy az édesanya bankban és saját otthonában is tartott készpénzt. Utóbbihoz az egyik testvér, akár hozzá is férhetett, mivel az utolsó hetekben ő ápolta és gondozta szülőjét. Sőt, a bankban tartott készpénzt illetően is rendelkezett meghatalmazással a pénzhez való hozzáférés tekintetében. (Feltételezem ez ettől függetlenül nem válhatott az ő tulajdonává, a pénzmozgásnak van nyoma és a hagyaték tárgyát kell, hogy képezze, melynek fele a másik testvért kell, hogy megillesse. )
A készpénz felhasználását illetően vannak kétségek, hazugságok, így a kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: Ha semmilyen írásbeli "bizonyíték" nem áll rendelkezésre, hogy x Ft-nyi készpénz volt otthon, annak "eltűnése" a már demenciával szenvedő szülőre van fogva, az ápolást végző testvér kisajátíthatja ezt az összeget? Ha telefonbeszélgetés keretében elhangzott a másik testvér és az édesanya között, hogy x Ft átadásra került a gondozást végző testvérnek és a fennmaradó - fele arányú - összeg megilleti a másik testvért, ez szolgálhat bizonyítékként?
Létezik olyan kivételszabály az öröklésjogban, hogy az ápolást és gondozást végző személy nagyobb hányadban részesülhet a hagyatékból?

Köszönöm, hogy végigolvastak és előre is köszönöm válaszukat.

Üdv.: Phoebe

stroncium # e-mail 2019.02.27. 17:46

Tisztelt József!
Köszönöm szépen!
Tisztelettel: B.Z.

drbjozsef #   2019.02.27. 17:11

Természetesen megtámadhatjátok az ajándékozást.
Ez egy szabad ország, ami nem tilos, azt lehet.

Értelme van?
Tudok bizonyítani valamit, ami semmissé tennné?
Videófelvétel, hogy kínzással kényszerítik az aláírására?
Esetleg orvosi szakvélemény, hogy nem volt cselekvőképes akkoriban?

Ha nincs okotok rá, nem érdemes megtámadni. Saját vagyonával, életében, azt csinált amit csak akart. Hogy miért döntött így, az már sajnos nem fog kiderülni.

Viszont a köteles rész jár az ajándékozásból is : amennyi egyébként járt volna örökrészként, annak a harmada.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

stroncium # e-mail 2019.02.27. 17:08

Tisztelt Szakértő!
Véleményét szeretném kérni, lehet-e ebben az ügyben bármit is tenni.
Hárman vagyunk testvérek, a középső testvérünkkel nem túl jó viszonyban. Édesapánk egy baleset során 2016-ban elhunyt. Halála után jutott a tudomásunkra, hogy ingatlanát, pár hónappal a balesete előtt a középső testvérünk gyermekére, unokájára íratta. Hogyan vették rá, nem tudjuk. Ezáltal kizártak az örökségből. Megtámadhatjuk-e az ajándékozást?
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: B.Z.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.02.27. 13:44
Csetepaté # e-mail 2019.02.27. 13:34

Üdvözlöm,

Nem találom a MOKK oldalán a lekérdezést,tudna nekem egy linket küldeni?

Köszönöm