egy gyerek öröklése

Kevésebbé a segítség miatt, mint inkább az miatt gondoltam, amiben megállapodtunk, de már nem volt idő lepappírozni.

Szerintem nincs érvényesíthető követelésed. Az, hogy segítesz valakinek, nem keletkeztet igényt. (Most képzeld el, átkísérek egy vakot a zebrán, aztán benyújtom neki a számlát, mert minden megkezdett ügyfélórám x forint...)

Akkor ha jól értem, az egyetlen esélyem bármit is kapni, az lenne ha az örökös lányt én megtalálom, és vele megegyezek, miután a hagyatéki lezajlott?

Hát. Utólag is köszönik szépen, igazán rendes vagy.

Jogos. Nos az elmúlt 4-5 évben, amióta a lánya "eltűnt" én hordtam vittem az öregeket, ha kellett valami, vagy valahova menni, akkor engem hívtak, mindent velem/rajtam keresztül intéztek. És mint mondtam, a néni után ha megkötjük a szerződést, én örököltem volna a ráeső részt.

„Mik az opcióim ilyenkor?”
Mire?
Ennyiből ugyanis nem látszik, hogy bármi közöd lehetne az ügyhöz a kíváncsiságon túl.

Tisztelt fórumozók.
Tanácsot szeretnék kérni.
Adott egy idős hölgy akinek a gyerek külföldön él, de nem jelentkezik, nem keresi a hölgyet, nem jár haza, semmi.
A hölgy férje 2015-ben meghalt, de a hagyatékit még nem tudták lefolytatni, mert a gyerek nem jelentkezett. A férjnek 1/3-ad tulajdon rész volt a közös ingatlanban.
A hölgy lányát jelenleg az apja hagyatékijáról az Igazságügy Minisztériumon keresztül értesítik, ha sikerül.
A Hölgy a mai reggelen elhunyt sajnos.
A terv az volt, hogy ha vége van a férje utáni hagyatékinak, akkor mi kötünk egy eltartásit, a Lányát pedig kifizetem.
De így most nincs eltartásim nincs, és nem tudom, hogy a lányát utolérik-e.
Mik az opcióim ilyenkor?
Válaszokat előre is köszönöm.

Nem egyenlő, de a két szerződés jelentős hasonlóságaira tekintettel a rájuk vonatkozó legtöbb szabály megegyezik. Ahogy ez is.
Leginkább csak a kitagadás maradn itt olyan megoldásként, hogy az örökhagyó gyors halála esetére is teljesen kizárja a gyermekét a kötelesrészből. Viszont még az új Ptk. lényegesen megengedőbb szabályai mellett is kérdés, hogy a leírtak elegendőek lennének-e egy érvényes kitagadáshoz.

az életjáradék szerződés nem egyenlő a tartási szerződéssel.

Igen, de tartási szerződés esetén A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Tehát, ha az anya a közel jövőben meghal, akkor is jár bizonyos érték után a köteles rész.
A pénz egy része van visszafiezetve, bár nyilván arról lehet írni egy nyilatkozatot, hogy visszafizette, mivel az nincs már meg, nem lesz a hagyaték része, de köteles rész alapjául sem szolgálhat, tekintve, hogy gyerek azt visszaadta

a megoldás egy életjáradék kötése a 2 fél között, ami által a tulajdon még az anya életében a SZERETETT gyermek nevére kerül.

Az egymillió forintot meg már vissza is adta, nem? Biztos nincs erről a visszaadásról valami papír?

Egyéni véleményem, hogy az idős szülők befojásolhatóak ugyan, majd a halálos ágyán megkér, hogy mivel ő mégiscsak szereti mindkét gyermekét, jusson neki is valami, ahogy egyébként a törvény is rendelkezik.

Ha nem látogatja a másik testvér, és nem is tartják a kapcsolatot, honnan tud a kölcsönről?

Világos. tehát ez esetünkben azt jelenti, hogy mivel még csak mmost történne az ajándékozás, illetve a kölcsön adott, majd elengedett pénztartozás is 10 éven belül volt, az elajándékozott ingatlan illetve ajándékozott pénz így is a köteles rész alapja lesz, s így a köteles rész értékét a kedvezményezett testvérnek, meg kell fizetni a köteles részre jogosult testvér részére.

Akkor marad az eredeti kérdés, hogy lehet megoldani, ka meg lehet egyáltalán, hogy csak az a tesvér örököljön, aki gondoskodik örökhagyóról?

Ez csak úgy lehet, ha kitagadja a gyerekét, annak nincsenek leszármazói, és az örökhagyónak nincsen házastársa és életben lévő szülője sem?

Ha az ajándékozás a hagyaték megnyíltát megelőzős tíz évben történt, akkor igen.

ok, ez nem tiszta előttem. Ha örökhagyó életében egyik leszármazónak ajándékozott, s így nem maradt semmi hagyatéka, attól még az ajándék értéke alapján jár a köteles rész a másik leszármazónak?

ha nincs hagyaték, akkor mibe számítja bele?

Szerinted az ajándék nem számít bele a köteles rész alapjába?

röviden az előzmények: egy idős anyukának 2 felnőtt gyereke van. az egyiknek adott kölcsön kb 1 millió forintot. Akinek kölcsön adott, azzal jó kapcsolatot ápol, orvoshoz jár viszi őt, rendszeresen tartja vele a kapcsolatot, stb...
A másik gyerek 5 éve nem is tartja vele a kapcsolatot, nem keresi, nem kérdezi mire van szüksége, még ünnepekkor sem jelentkezik, a kapcsolatot teljesen megszakította.
Az édesanyának egy ingatlan 1/2-ed része a vagyona és azt szeretné, ha ezt csak az egyik gyermeke örökölné, nyilván aki törődik vele. Mi erre a legjobb megoldás? A kölcsönről tud a másik gyerek is, az nem titok, de nyilván az anyuka rendelkezhet úgy, hogy az elengedi. ez akkor ajándékozás, de ha úgy rendelkezik róla, akkor azt nem kell osztályra bocsátani az öröklés során. Ha végintézkedne és csak az egyikra hagyná atul részt, a másik a kötelesrésre jogosult lenne, de ha ki is tagadná és az megállná a helyét, a kitagadott leszármazóját illetné a köteles rész.
Szóval jó megoldás az, ha az anyuka még életében elengedi a tratozást és egy ajándékozási szerződéssel jutatja gyermekének az ingatlant. Ekkor már nem lesz semmi hagyatéka, így még osztályrabocsátás esetén sem kellene kedvezményezett gyereknek fizetni a másiknak.
Van-e módja a másik gyereknek fellépni ezek ellen a jogügyletek ellen?