gyermekláthatás

Hétfőn vegyél Népszabadságot:)

:-)) veszek, de miért is? :-) hol és mit keressek?

Csak vegyél. Majd meglátod. Észre fogod venni, ne aggódj:)

Sziszatok!

Új vagyok ezen a fórumon, de lenne egy kérdésem, hátha tudtok segíteni. Meg tudja valaki mondani,hogy mit jelent a rendkívüli láthatás és a rendes kapcsolattartás?
Azért kérdezem, mert a párom és volt felesége közötti megállaposás szerint 2 hetente 2 nap jár rendes kapcsolattartásként és nyaranta 2X1 hét rendkívüliként. Mint laikus úgy gondolom, hogy a rendkíüli kapcsolattartás mellett is ját a rendes is. Arra gondolok, hogy a volt feleség kitalálta, hogy nyári szünetben csak a rendkívüli jár a rendes meg iskolaidőben. Tud valaki segíteni?

cuki: ma már egyik sem jelent semmit. Megváltoztatták ugyanis a nevét, de lényegében a rendes láthatás megfelel a folyamatos kapcsolattartásnak, a rendkivüli pedig az időszakosnak. Ez azt jelenti, hogy sürü rendszerességgel láthatja valaki a gyereket, pl. kéthetente egy hétvégén és hét közben egy-két napot, akkor ez a folyamatos avagy rendes, ha pedig ünnepnapokon is meg a szünidőkben, illetve a gyerek születés, névnapján, szentestén, szilveszterkor, különélő szülő szülinapján, akkor az a rendkivüli, illetve uj nevén időszakos. Azért csalóka, mert végül is ez is rendszeres, hisz minden évben visszatérő. Az jár ami az ítéletben - határozatban - van. Tehát ha a biróság nem irta, hogy a folyamatos bármikor is szünetel, akkor mindig jár, tehát nyáron is. Az más kérdés, hogy méltányolható az anya olyan igénye, hogy mondjuk ő is szeretne a gyerekkel nyaralni, azonban ez rajtatok mulik, hogy eltekintetek-e a folyamatos kapcsolattartástól, vagy hajlandóak vagytok-e áthelyezni vagy sem. Ha az anya rugalmas a kapcsolattartásban, nyilván ti is azok vagytok, ha meg nem, akkor ti sem. Döntse el, hogy mit akar. Ítéletet betartatni, de akkor mindig azt, vagy eltérni néha tőle, de akkor akkor is, ha az épp nektek lenne jó.

Kedves derill,

Köszönöm válaszodat. Ha jól értelmezem, akkor ha úgy van meghatározva, hogy a gyermek 3 éves korától kéthetent 2 nap akkor az vonatkozik iskolaidőre és szünetre egyaránt és ezen felül van a rendkívüli a 2X1 hét.

Ez igy igaz. De például ha a rendes és a rendkivüli egybeesik, akkor két jogcimen, de csak egyszer jár a gyerek, tehát nem kell neki azért még egy napot biztositania, mert mondjuk szenteste a páros hétvége szombatjára esik, és akkor mondjuk folyamatos kapcsolattartási joga is lenne a párodnak. Tehát szombaton megkapja a gyermeket és folyamatos kapcsolattartás jogcimén, továbbá időszakos kapcsolattartás jogcimén is nála van, de nem jár még külön egy nap csak azért, mert egybeesett a két jogcim.

Arra mindenesetre számits, hogy amennyiben az anyának nem tetszik, hogy igy hozza el a párod a gyereket, akkor kérni fogja a kapcsolattartás ujraszabályozását, és megpróbálja kimondatni, hogy nem jár. Ezt az alkalmat használjátok ki majd arra, hogy lényegesen bővittessétek a kapcsolattartást azzal az indokkal, hogy a gyermeknek már jó kapcsolata van az apával. Kérjétek a gyerek név, születésnapját, a szentestét és a szilvesztert minden második évben, kérjétek a saját és családtagjaitok szüli és névnapját, továbbá a szünidők felét, ezen felül esetleg egy-két hétközi napot. Ha a párod nevelési képességedazonos az anyáéval, akkor elvileg hasonló tartamban kellene kapcsolattartást biztositani részére, mint amennyit a gyerek az anyával van.

Köszönöm szépen a válaszodat.

Kedves Derill!

Felmerült még egy kérdés. Az anya küldöldre akar táozni a gyerekkel. Kérdezném, hogy van-e erre lehetősége vagy csak az apa engedélyével? Ha az apa nem ad engedélyt akkor is elmehet? Bűnycselekménynek minősül? Mit lehet tenni ellene illetve ha már megtörtént?

A gyerek külföldre távozásához a gyámhivatal engedélyét kell kérnie. A gyámhivatal megadja az engedélyt, ha az anya például férjhezmegy kint, és a kapcsolattartást tudja biztositani, de meghallgatja az apát is. Amennyiben a kapcsolattartást nem tudná biztositani az anya, ez esetben a gyámhivatali jóváhagyást sem kapja meg. Tehát ilyenkor az szokott a megoldás lenni, hogy egyrészt a kapcsolattartást átütemezik, pl. havonta egy hétvége, de a szünetekben és nyáron több idő, pl. 2 hónap kapcsolattartás az apánál, és az anya az országhatárig köteles a gyermeket elhozni. Ez megegyezés kérdése.

Ha megtörtént, és nem kért az anya engedélyt, kérni kell, hogy a hágai egyezmény alapján hozzák vissza a gyermeket. Ehhez mindenképpen ügyvédet javaslok.

Köszönöm a választ.

Sziasztok,

a párom nevében írok ide, ő most áll válás előtt és szeretnék neki segíteni. Átolvastam már a hozzászólásokat, de szeretném, ha az ő konkrét esetében tudna valaki segíteni.
A párom és a felesége 7 éve házasok, de már több éve megromlott közöttük a viszony. A házasságból van egy 5 éves kisfiú és két 3 éves lány. Most szeretne elválni. A feleség mindent megtesz, hogy ez ne sikerüljön, a láthatással zsarolja (a bíróság úgyis csak kéthetente hétvégére adja oda a gyerekeket, stb.) Januárban pár hónapra hozzám költözött a kedvesem, aztán viszont vissza a közös házba, mert annyira hiányoztak neki a gyerekek (a megegyezés szerint heti kétszer du., hétvégente pedig az egyik napot tölthette a gyerekekkel). Azonban a helyzet teljesen tarthatatlan kettejük között azóta is: szinte minden este veszekednek, többnyire a gyerekek előtt és néha tettlegességig is fajul: anyuka körömmel megy neki apukának, az meg védekezik, ahogy tud... Az anya azt is megtette egyszer, hogy a kisfiúval pakoltatta össze az apa ruháit, mivel "apa most elmegy, mert már mást szeret, benneteket már nem"... A páromnak a telefonján felvett veszekedések vannak, ahol hallatszik, hogy az anya mit sem törődve azzal, hogy mit hallanak a kicsik, (néha meglehetősen alpár módon) üvöltözik. A helyzetet bonyolítja, hogy a feleség családja egy telekre építkezett, ők maguk is az anyósék házára építkeztek, így minden összezördülés alkalmával a feleség segítségül felhívja apját-anyját, és közben váltig állítja, hogy a férj meg akarja ölni... stb... szóval elég csúnya a történet, és a gyerekek a legtöbbnek szem- és fültanújuk.
A párom beszélt már egy ügyvéddel, de szeretném, ha Ti is adnátok tanácsot: mivel a feleség hallani sem akar a közös megegyezésről (a párom ragaszkodik a heti háromszori láthatáshoz), biztosan per lesz a dologból. Milyen esélyekkel indul? Mivel nem akar "hétvégi apuka" lenni, van esélye arra, hogy esetleg hétköznapokat is megítéljenek neki? Sőt, arra is gondoltunk, hogy mivel a kisfiú nagyon ragaszkodik hozzá (sokkal jobban, mint az anyjához), esetleg őt is szeretné elhozni (amit én is nagyon pártolnék, mert egyrészt nagyon szeretem, másrészt a fejlődése szempontjából nem biztos, hogy áldásos, ha az anyja mellett marad). Erre van bármilyen sansza? A felvételeket milyen súllyal tekinti bizonyítéknak a bíróság?

A másik kérdés (bocsánat, hogy ide írom), a házukkal kapcsolatos. Mint írtam, az anyósék telkére, házára építkeztek, és kb. 8 millió hitelt vettek fel és még elég sok van hátra. A gyerekeket kímélendő, a párom most újra, ezúttal véglegesen el akar költözni. Jól értem azt, hogy ha ezt megteszi, akkor önként lemond a használati jogáról? Csak akkor nem mondana le róla, ha kényszerítenék a távozásra? Mi számít kényszerítésnek? Feleség és az após már többször felszólították, hogy menjen el, ő a gyerekek miatt nem tette, de mivel n. súlyos már a helyzet, ezért most szeretné, ezt sem veszi figyelembe a bíróság, mint kényszert? Váláskor tulajdonjogának érvényesítésére milyen lehetőségek vannak?

Kérem, válaszoljatok, amint lehet. Szeretnénk, ha a gyerekek minél kevesebbet vennének észre az egészből, de gyanítom, hogy az eddigi események is pont eléggé meggyötörték már őket.

Sajnálom, hogy nem a gyerekek vannak szem előtt tartva!
Én csak javasolni tudom, hogy a párod kérje, hogy a gyerekek nála legyenek elhelyezve - kevés az esély, de meg kell próbálni!!!! (Remélem van munkahely, stb.)
Talán a pszichológiai vizsgálat is kiderít néhány dolgot (barátnőméknél volt, nálunk nem).
S, Neked egy nagyon fontos tanács: légy kitartó, a gyerekeket önmagukért szeresd! - önzetlenül!!
Sok kitartást kívánok: egy "honfitárs"

Mostani peremben, a jogaim védelme érdekében kértem a felvet telefonbeszélgetések meghallgatását, az adott tanúvallomások figyelmen kívűl helyezését, a hamis tanúk figyelmeztetését!

Dr. Márkus Ágnes (II. és III. ker.) nem volt hajlandó az adott telefonbeszélgetéseket ott a helyszínen meghallgatni!

Szégyenteljesen vezette -már amikor kézben tudta tartani- a tárgyalást.
Pontosan tudta, hogy több millió forinttal zsarol az exem és az ügyvédje.
Ennek ellenére nem is törekedett a gyermekeim érdekének figyelembe vételével, még látszólag sem.

Akkoriban kissé zaklatott lettem, a körülmények miatt, de most utólag is azt mondom, hogy nem tehette volna meg mindazt, amit akkoriban. Jogszerűen semmiképp!

Párod szülői felügyeleti joga korlátozva van?
A kapcsolattartást szabályozták?

Sok sikert!

Egy -igaz büntető-ügyben a párom ellen az ügyészség úgy emelt vádat, hogy az exe becsatolt egy kazettát, amin állítólag életveszélyesen megfenyegette.....
A rendőrségi kihallgatások során senki nem tudott erről a kazettáról...
Aztán az ügyészség bekérte, majd továbbította a bíróságra.
Azóta az ügyet lezárták (szerencsére!), de a kazettáról senki semmit nem tud a mai napig.

Máshol is vannak "érdekes" dolgok. :((

Neked is sok sikert!

Sajnos a "FÜGGETLEN" Magyar Bíróság nem ad lehetőséget, nemhogy esélyt!

Ezért valami nagyon csúnya fog történni!

Másfél éve tart a szervezett "SZÍNJÁTÉK"!

Hát, mesélni azt én is tudnék a "független", "igazságos", "nem érdekbarát" magyar bíróságon történt esetekről. Sőt, még 1-2 ügyészségi esetről is.

De most nem akarom elrontani a vasárnap délelőttömet és főképp nem felhúzni magam.

Amikor elkezdtem itt (is) netezni, akkor egyetlen mondat ragadott meg: nincs igazságszolgáltatás.
És pont itt, a jogi fórumon. :((((

sanett: ha még nem volt semmiféle döntés a gyerekekkel kapcsolatban, tehát ideiglenes intézkedés sem, a párod megfoghatja a gyerekeket, és magával viheti - feltéve, hogy magánál is tudja tartani, ugyanis azonos jogai vannak, mint az anyának, tehát megteheti, hogy viszi az egyik gyereket, vagy mindkettőt, és biztosit az anyának kapcsolattartást - persze egyenlőre, amig a biróság nem intézkedik, elvitel joga nélkül. Mivel a gyermekek kicsik, még nem kötelező nekik az óvoda, tehát hatékonyan tudja a gyermekeket magánál tartani. Ezt az eljárást alkalmazza a legtöbb nő, és a hatóságok semmit sem szoktak csinálni, tehát gondolom, ha férfi alkalmazza, akkor sem fognak csinálni semmit, merthogy nincs rá konkrét jogszabály. Egy logikai szabály létezik, miszerint a gyerek tartózkodási helyének megválasztásába még annak a szülőnek is beleszólása van, akinek szünetel a szülői felügyeleti joga, tehát annak méginkább, akinek mégcsak nem is szünetel. Ilyen alapon tehát elvileg nem vihetnéd el, de ezt a szabályt soha sehol nem alkalmazták még tudtom szerint ilyen esetekre.

Azt is megteheti a párod, hogy ottmarad a lakásban, csak a biróság rakhatja ki onnan azzal, hogy kötelezi elköltözésre. Valahányszor nekimegy a felesége, menjen, és vetessen látleletet, és mindent vegyen fel magnóra, ugyanis bizonyitékként felhasználható.

Ha önként hagyja el a párod a lakást, tehát nem kizárják, akkor nem tarthat igényt többlethasználati dijra, viszont a közös tulajdon ráeső részére igen. Kérheti majd a közös tulajdon megszüntetését, aminek eredményeként a felesége köteles lesz őt kifizetni (itt nyilván ezt a megoldást választja majd a biróság, hiszen az anyós is a házban lakik, tehát nem az a verzió fog következni, hogy a férj váltja meg a feleség tulajdoni hányadát és a feleség költözik). Ha ez nem megy, a közös tulajdon megszüntetése során elárverezik a házat, tehát ezt tuti nem fogják megvárni. Ez viszont elég hosszu idő.

Zoltán: a biróság nem köteles a kazettát a tárgyaláson meghallgatni, becsatolhatod bizonyitékként - készits magadnak másolatot -, de ne várd, hogy ott majd meghallgatja, mert azzal is megy az idő.

derill, nagyon köszönöm a válaszod!

Kedves derill!

Megint jelentkezem, mert történtek dolgok.
Mindenben megfogadtam a tanácsod, tanúkkal elmentem a kisfiamért a férjem szüleihez és kértem a kisfiam kiadaását. A házba sem engedtek be, közölték, hogy menjek onnan, majd a férjem haza hozza a gyereket, amikor akarja.
Hangsúéyozom, most sem volt ott, 300 km-re dolgozott.
Kértünk rendőri intézkedést. Ki is jött a rendőr, elmondtam, hogy nem adják ki a gyermekem. Õt már beengedték a nagyszülők, de azonnal felhívták a férjem, aki bejelentkezett a rendőrnek, mint xy. őrnagy. Innentől kezdve a rendőr megtagadta az intézkedést és közölte, semmit nem tehet, mert még nincs elhelyezve egyikünknél sem a gyerek. Pedig a telefon előtt közölte a nagyszülőkkel, hogy adják ki a gyereket, jogom van levinni!!!!
Bementünk az ottani gyámügyrea, ahol a hölgy nagyon kedvesen próbált segíteni, felhívta a rendőrt, hogy köteles lett volna intézkedni, de ezt neki is megtagadta. Aztán a nagyszülőknél próbálkozott telefonon, de neki is azt mondták, nem adják az apa belegyezése nélkül!
Majd felhívta az apát is, de ő is azt mondta, hogy amíg nem mutatok papírt, hogy nálam van elehelyezve ideiglenesen, nem vihetem el.
Majd a férjem ügyvédje hívta fel a hölgyet, aki szintén elmondta, hogy nem vihetem el a gyereket, határozat nélkül!
A hölgy sajnálkozott nagyon, de azt mondta, nem tehet így semmit!
Azért azt elértük, hogy mindezt jegyzőkönyvbe vegye és odaadja nekünk.
A kisfiamat mégcsak nem is láthattam!
Nagyon jól tudják, hogy a gyerek eljött volna velünk, ha alkalmam lett volna beszélni vele!
A bíróságra július 2-án adtam be ideiglenes elhelyezés iránti kérelmet, de még semmi!!!!
Szerinted, ezzel a jegyzőkönyvvel sürgethetem a dolgot a bíróságon???
Mit tehetek még, hogy 6 hét után végre láthassam a kisfiam????

Tegyél hivatalos irásos bejelentést a rendőrségen, miszerint a gyermekedet jogellenesen tartották maguknál a nagyszülők. Amennyiben ugyanis a férjed jelen lett volna, ő megtagadhatta volna a kiadást, de mivel ő nem volt ott, a nagyszülők már nem tehették volna meg, a rendőr pedig köteles lett volna intézkedni. Ez akár a hivatali visszaélés kategóriájába is belefuthat.
A gyámügy is köteles lett volna intézkedni (Csjt. 72. (4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.), ugyanis a nagyszülők jogellenesen tartják maguknál a gyereket, merthogy nincsenek kirendelve gyámnak, csak az apa tarthatja magánál jogszerüen. Az sem indok, hogy az apa rájuk bizta, merthogy a másik szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek viszont kötelesek azonnal kiadni, ha kéri.
Tehát irj a rendőrségre egy levelet, amiben mindezt leirod, és kéred azonnali intézkedésüket, továbbá jelzed, hogy amennyiben nem intézkednek haladéktalanul, kérni fogod az intézkedést elmulasztó rendőr felelősségre vonását, továbbá irj a gyámügyre is egy másik levelet, amiben szintén leirod ezeket, és jelzed, hogy amennyiben nem intézkednek haladéktalanul, kérni fogod a gyámügyis és a vezető felelősségre vonását.

Figyeld a határidőt, 30 nap. Ha lejár, sürgesd a felettesnél, illetve a rendőrség esetében az ügyészségnél, a gyámhivatal esetében pedig a megyei gyámhivatalnál.

Köszönöm derill!
Kérdésem: Akkor nem jogos a gyámügyes hölgy hozzáállása, mert ő azt mondta, azért nem intézkedhet, mert bíróságon van az ügy és különben sem tartozik hozzájuk, mivel nem az a bejelentett címe a gyereknek!??
Az ottani rendőrkapitányságra írjak?? Az egy falu! Kinek címezzem?

Nem jogos, ő rutinból válaszolt, és nem gondolta át. Közted és a férjed közt tényleg nem intézkedhet, de közted és az anyósod között köteles, mert a szülői felügyeleti joggal Te és a férjed rendelkeztek, és nem az anyósod. Jegyzői gyámhatóság volt? Mert azok a gyerek tartózkodási helye szerint illetékesek a védő-óvó (védelembe vételi)Öeljárásban, és ez az. Egyébként is ráadásul őket fogja megkeresni a gyerek állandó lakóhelye szerinti gyámhatóság intézkedésre. Irj a rendőrségnek, és irj az ottani jegyzői gyámhatóságnak (ahova a falu tartozik), és kérd az azonnali intézkedést.

derill: még egy kérdésem lenne. Mennyire gyakori, hogy az apának a bíróság hétköznapokat is megítéljen, mint láthatást?
Előre is köszönöm.

Szerencsére egyre gyakoribb, bár vidéken sokkal lassabban forog az emberek (és igy a birók) agya, mert onnan sokkal kevesebb ilyen itéletet látok. Ott még valahol a középkorban járnak, mert még divik az, hogy 3 éves korig nem viheti el az apa (azzal az indokkal, hogy kicsi!???), meg hogy kéthetente 2 óra a kapcsolattartás, szintén ugyanezen indokkal. Ugyanakkor a gyereket az anyja sokszor az egész országon átutaztatja, ha netán a saját anyja az ország másik végében lakik, hogy neki megmutathassa. Ez nagyon sok esetben van igy, tehát ugy gondolom, hogy ha egy pár hetes gyermeknek semmi baja nem lesz attól, hogy az anyai nagymamájához átutazza a fél országot, attól sem lesz baja, ha az apához utazza át a fél országot. Ha pedig attól nem lesz baja, hogy az anyai nagymama vigyáz rá amig mondjuk anyuka fodrásznál van (sokszor egyébként babysitter) akkor attól sem, ha az apa vigyáz rá. Ezek azok a szabályozások, amik totál diszkriminativak.