Új VS régebbi végrendelet

Üdv

Kérdésem a következő:
Egy közjegyzőnél készült végrendelet teljes egészében érvényteleníti a korábbi, ügyvédnél készült végrendeletet, vagy az új által nem érintett részek a korábbi végrendeletből érvényesíthetőek?

Konkrétabban:

örökhagyó ügyvédnél végrendelkezett, hogy A ingatlant X, B ingatlant Y örökölje, valamint X általános örököse legyen. Ebben az esetben örökhagyó bankszámláján szereplő összeget X, az általános örökös örökölné, igaz?

Később örökhagyó közjegyzőnél új végrendeletet készít, amiben megcseréli az ingatlanokat, azaz A-t Y, B-t X örökli, de a számlán lévő pénzről, általános örökös megnevezéséről nem rendelkezik.

Ebben az esetben a számlán szereplő összegre érvényesíthető-e a korábbi végrendelet rendelkezése, és X-et illeti az egész összeg, vagy az örökösödési törvény értelmében a két örökös 50-50%-ban örökli azt?

Ha örökhagyó külön nem érvényteleníti a korábbi végrendeletét, akkor abból érvényben maradnak azok a rendelkezések, amelyekről az új nem rendelkezik, vagy az egészére nézve érvényét veszti?

Köszönöm

Ha. De közvégrendeletben ez aligha maradt ki.

Sajnos igazad van.
Az érdemi rész azzal kezdődik, hogy minden korábbi végrendeletét visszavonja és érvénytelennek tekint.

Így már a korábbi végrendeletből azt sem lehet érvényesíteni, amiről az új nem rendelkezik? Hogy X általanos örökösként van megnevezve, és így kizárólagos örököse lenne a bankszámlán található összegnek, hanem arra az örökösödéi törvény általános szabályai az irányadóak, azaz 50-50%-ban örököl a 2 örökös?

Most már teljesen elbizonytalanodtam

„7:41. § [A végrendelet visszavonása]

(1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.”

Ezt hogyan kell értelmezni?
Most akkor a visszavonás ellenére az új által nem érintett rendelkezések érvényben maradnak???

A (2) bekezdés szóba se jön, ha az örökhagyó a korábbi végrendeleteit kifejezetten visszavonta.

Érintette őket, leírta hogy visszavonja mindet.

megpróbálom leírni, mert kicsit szövevényes az ügy.

adott örökhagyó, aki rendelkezett 2 ingatlannal és egy bankszámlával, természetes örökösei lánya és fia.

korábbi végrendeletben lánya gyermekére hagyja a nagyobb értékű ingatlant és általános örökösének nevezi meg. másik ingatlant fiára hagyja.
lányára semmit, amit életmódjával és azzal a ténnyel magyaráz, hogy gondoskodott róla életében, lakhatását biztosította a köteles részt meghaladóan.

később közvégrendeletet készít, amiben a korábbi végredeneleteket visszavonja, fiára hagyja a nagyobb értékű ingatlant, a kisebb értékűt lánya gyermekére, de lánya haszonélvezetének fenntartása mellett. általános örököst nem nevez meg, a bankszámláról nem tesz említést, így az 50-50%-ban a 2 gyereké.
és bár volt ügyleti tanú, és a közjegyző leírja, hogy tájékoztatta, meggyőződött, hogy beszámítható, de furcsa a fentiek fényében, hogy hirtelen - változatlan körülmények mellett - haszonélvezetet és pénzt szándékozik hagyni olyan személyre, akiről tudnia kellett, hogy alkalmatlan erre.

1.) van-e bármi esély a közvégrendelet hatályon kívül helyezésére? a korábbi végrendelet közismert nagynevű ügyvédbarátnál készült, aki biztosan minden részletre kiterjedően felvilágosította örökhagyót, ezért nem hagyott semmit lányára. a közvégrendelet viszont utcáról beesve, idősen, betegen készült, és hiába az ügyleti tanúk, biztosan fogalma nem volt arról pl, hogy mi a haszonélvezet jogintézménye, mi lesz a pénzzel, ha nem nevez meg általános örököst: mivel jár mindez annak fényében, amire hivatkozva a korábbi végrendeletben lányára nem hagyott semmit. (unokának juttatott örökség leélése, adósságok felhalmozása, pénz elverése)

2.) Van-e mód az örökhagyó fiára eső örökrész -és így az aránytalanság- csökkentésére az alábbiak alapján: haszonélvezet értéke(legyen 3m Ft) + a bankszámlán lévő összeg fele (mondjuk 1m Ft) 500e-rel kevesebb mint a lányt megillető köteles rész (4.5m Ft). A köteles részért ugyebár a tényleges örökösök felelnek (unoka és fiú öröksége értékének aránya 2:3). A fennmaradó 500e Ft-t a fiúnak kell megfizetni, tekintve, hogy az unoka örökrészét már így is 3m Ft haszonélvezet terheli, vagy az 500e-t együttesen kell örökrészeik arányában megfizetniük a leány részére?

3.) Ha a lány lemond a haszonélvezetről a tényleges örökös gyermeke javára, attól még kérheti a köteles részig hiányzó 500e Ft-t a 2 tényleges örökösöktől?

Köszönöm

Válaszoltunk. Fölöslegesen ragozod.

3. Azt hogy képzeled, hogy valaki lemond arról, amit az örökhagyó neki hagyott, de aztán arra hivatkozva, hogy nem kapott eleget, követeli a köteles részt. (Egyébként nem is mondhat le.)