Válóper előtt!

Ha ilyen sima az ügy menjetek el a helyi bíróságra, de egyedül is megteheted és a Pp. 94.§-a alapján a keresetet mondjátok jegyzőkönyvbe. Ott mindennel kapcsolatosan kötelesek útbaigazítani. Vigyetek el minden létező okiratot: házassága aki kiv. egyeszség a vagyon megosztásról, ingatlan tulajdoni lap hiteles másolat, igazolvány, lakcím kártya, gyermek szül. akv-i kivonat. Ha csak a gyermektartásban nem tudtok megegyezni, akkor Te diktáldd be a jegyzőkönyvbe, hogy mit akarsz, esetleg a férjed is, aztán dönt a bíróság. Ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás. Kérjetek zárt tárgyalást, ezt minden további nélkül el kell rendelnie a bíróságnak és az ügy hamar lezárul.

Köszönöm!

1. Nem.
2. Csatolni kell.
3. Hiányos kereset alapján egyáltalán nem tűznek ki tárgyalást, hanem vagy hiánypótlásra szólítanak fel, vagy idézés kibocsátása nélkül elutasítják a keresetet.

Szervusztok!
Nagyon sokat olvasgattam a fórumban, de mégsem találtam választ a kérdésemre. Szeretnék elválni a férjemtől, de nem akarok pereskedni. Majdnem minden dologban megegyeztünk, csak a gyerektartás összegében nem. Be lehet-e úgy adni a válókeresetet megegyezéses váláshoz, hogy ezt nem tisztáztuk, és ezt az egyet a bíróság dönti el?
Még egy kérdés tisztázatlan számomra, mégpedig az, hogy ehhez a válókeresethez külön kell-e csatolni pl. a lakáshasználatról szóló, vagy a gyerek elhelyezésről szóló papírt, vagy bele lehet fogalmazni a keresetbe?
Még egy kérdés: ha nem jól van megszerkesztve, megfogalmazva a kereset, akkor újra kell-e esetleg várni arra, hogy majd kitűzik az új tárgyalást, vagy ilyen apróságoknak nem kell nagy feneket keríteni?
Ezt a kérdést véletlenül feltettem egy másik témában, kérlek arra ne, ERRE válaszoljatok!

Én tudok olyan esetről ahol a szakmunkás férj neje butikban volt "kirakatbaba", és mint ilyen lenni szokott egy idő után "összejött" a főnök úrral... És a viszonyukat nem is leplezték.

Közben a férj mintha mi sem történt volna rendben eljárt dolgozni, otthon pedig NAGYON SOKAT foglalkozott a két kissráccal.

Ma már ismét együtt vannak és rendben a család béke.

Kívánok neked is hasonló végkifejletet.

Szóval jól látod probléma megoldását: le kell ülni és higgadtan átbeszélgetni a dolgokat.

De a legfontosabb: mielőbb legyen munkád, és ha csak részben is de tudjad eltartani a családot!

Meglátod a feleséged ismét felnéz rád.

Szvsz ezzel most jobb, ha nem foglalkozol. "Elég a mának a ma baja..." (De ez már nem jogi tanács.)

Hát igen én is abban reménykedem, hogy elmúlik, de meddig lehet azt bírni, nem tudom. Mert így csak a se veled, se nélküled megy.
Abban emg tényleg csak reménykedni tudok, hogy nem adja be a válópert, ha belement ebbe a nyitott házasságba. Még az is lehet, hogy rendbejön minden.
De az, hogy majd engem tegyenek ki a lakásból, mert a gyerek a haszonélvező, meg stb, az abszurd lenne. Tud a feleségem költözni az anyjához is, ha akar, de olyan itt nem lesz, hogy majd ő túr ki a saját tulajdonomból. Van itt elég hely, mindenki elfér. Csak néha le kellene ülni megbeszélni a dolgokat, de ez már nem rajtam múlik, mert amíg a feleségemnél az a problémamegoldás, hogy hátat fordítunk neki, addig nem sok jóra számíthatok.

Az, hogy a feleséged beleegyezett a házasság fenntartásába, már eredmény. A megszerelmesedett fél ugyanis legtöbbször a minél gyorsabb bontást, a "ne is lássalak többé" megoldást választja. Egy esetleges bontóperben ez a megegyezés nyomós érv lehet, a bíróság annak bizonyítékaként értékeli, hogy a házasság nem romlott meg végleg és helyrehozhatatlanul. Márpedig akkor nem bontják fel. Az igazi persze az lenne, ha senki nem is adná be azt a válókeresetet.
A szerelmeknek meg megvan az a jó tulajdonságuk, hogy előbb-utóbb elmúlnak. Törvényszerűen. De ez már nem jogi kérdés.

Az hogy esetleg beadja a válópert az még nem jelenti azt, hogy valóban el is fogtok válni., van még időtök a dolgokat alaposan beszélgetni - bármiféle kölcsönös szemrehányás nélkül. Aztán majd meglátja.

Ha végül is menni akar el kell engedni.

Neked édesanyád révén van különvagyonod, bár ha a feleségednek nemigen lenne hová mennie a gyerekkel, akkor a bíróság a gyerek haszonélvezetére tekintettel kötelezhet téged a távozásra - és a haszonélvezeti jog alapján valószínűleg lakáshasználati díjat sem kapnál...

Igaz, a múló évekre tekintettel a lakásvagyonod értéke közben azért csak növekszik majd.

Persze ha a gyereket neked itélik akkor ő lesz köteles távozni.

Ami a nyított házasság dolgát illeti, az én magánvéleményem az, hogy egy feleséget nem használunk közösen!...

És még annyit, hogy egy 32 éves fiatalember szedje össze magát és sűrgősen keressen magának munkát, akár eljárni dolgozni másik városba is.

Össszegezve: bizonyos dolgokat te rontottál el, próbáld rendehozni őket, de ha nem sikerül akkor sem a világ.

A fentiek egy laikus hozzászólása volt.

Üdv !

Nekem is van egy eléggé érdekes problémám.Én 2003.12.13.-án kötöttem házasságot a feleségemmel.Akkor már 8 hónapos terhes volt a gyermekemmel.
A gondok később kezdődtek. A feleségemnek megengedtem, hogy chaten ismerkedjen másokkal, mert neki nem volt egy barátja sem itt. Ez még nem is lett volna akkora baj, de sajnos úgy egy évvel később munkaügyi gondok miatt megszorultunk rendesen.
Most már régóta nincs munkám és szociális segélyt kapok csak, a feleségem meg GYEST és CSP-t.
De ez csak a pénzügyi gond lenne, a gond inkább az lett, hogy magama alá kerültem rendesen elhanyagoltam magamat is meg őket is. Nem szántam elég időt rájuk tudom.
De a feleségem sem igazán törekedett.
A probléma az, hogy elköltöztünk, mert nem bírtuk fenntartani már a lakást, anyukám vett nekem egy lakást és a gyerek lett a haszonélvezője.
Ez már csak olaj volt a tűzre.
A feleségem nem beszélte meg velem a gondokat, hanem akikkel ismerkedett azoknak mondta el inkább.
Meg is lett az eredménye. Egy 32 éves férfi most megígért mindent neki, amit eddig nem kapott meg és nagyon szerelmes lett belé pár hét és néhány telefonbeszélgetés után.
Megcsalt az első találkozás alkalmával.A férfi még meg is kérte a feleségem kezét akkor. A gyereket meg mindig magukkal viszik, szegény már azt sem tudja ki az apja.
Én azóta már másképp teszek mindent, és minden időmet velük töltöm, de a feleségem szerelme mindent elkövet azért, hogy ne legyen esélyem sem.
El akaja tőlem venni a családom és már nem tudom mit tegyek.
A végső mentőövem már az volt, hogy legyen nyitott házasság, de a gyereket ne bántsuk, főleg mert mindkettem szeretnénk a gyerekünket magunk mellett tartani. De a szeretőnek nem tetszik a nyitott házasság ötlete, csak a feleségemnek.
Most akkor mit tegyek ? Én javulok meg változok, de tartok attól, hogy a hátam mögött ráveszi a férfi egy bontóper beadására a feleségem.
Most akkor várjak, hátha elmúlik a szerelem és ráébred arra, hogy a család a fontos és anyához méltóan kellene viselkednie, vagy váljak el tőle és marakodjunk a gyereken ?

A kölcsön tekintetében ez így persze a kedvezményes kamat elvesztésével jár, az meg a banktól függ, hogy elengedi-e az egyik adóstársat, vagy sem.

A hitelszerződés módosításának lehetőségéről, költségeiről a bank tud leginkább felvilágosítást adni. A gépjármű tulajdonosának változása esetén az eljárás mindig ugyanaz, függetlenül attól, hogy adásvétel, ajándékozás vagy éppen közös vagyon megszüntetése történik.

Sziasztok!

Két kérdésem lenne, de nem konkrétan ebbe a topicba tartozik, de végignéztem és nem találtam semmi passzolót.

Tavaly házasodtunk össze, és a fészekrakó programmal vettünk egy 50-50% házat. A páromnak nem volt akkor bejelentett munkája, tehát csak az én fizetésemet tudták akkor figyelembe venni.
Most válás esetén, vajon eltudom e cserélni házat, úgy hogy a hitelt tovább fizetem, és a másik lakás lesz a fedezete. (Természetesen a férjemet kifizetem)

A másik kérdésem a közös autó. Jelenleg az ő nevén, van, de én kapom meg. Ha át akarom iratni, akkor előről kell kezdeni az eredetiségvizsgálatot, polg. hivatal átírás stb...??

Előre is köszönöm a segítséget.

Köszönöm szépen Kbs, az alapos és gypors válaszodat, intézkedem is azonnal:) Tisztelettel:

Kérdezőnő

A kereset a bírósági panasznapon akár jegyzőkönyvbe is mondható. Egyébként pedig különösebb formai kötöttség nincs, lehet kézzel írott is, a szövegszerkesztőt valószínűleg jobban szeretik. (Az aláírás persze, nélkülözhetetlen.) Der üljön ki belőle a felek neve, lakóhelye, perbéli állása (felperes, alperes). Röviden add elő a házasság létrejöttének körülményeit ("200.01.13-án, ittmegitt kötöttem házasságot Csalódást Okozó Férjjel...") valamint a házasságból származó gyermek adatait (név, születési idő). Térj ki rá, hogy a bontást illető minden lényeges kérdésben (gyermek elhelyezése, tartása, kapcsolattartás) megállapodtatok - közös vagyon meg nincs. Csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát illetve a fent írt részletes egyezséget (mindkét fél által aláírva).
Ha még így is hiányozna valami, akkor majd felszólítanak hiánypótlásra.
P.s.: Ha a jegyzőkönyvbe mondást választod és nem akarsz kétszer sorba állni, vidd magaddal a mondott, csatolandó okiratokat.

Kedves Mindenki! A kérdésem a következő lenne. A férjemmel 2000. 01. 13-án kötöttünk házasságot, ami megromlott, oly annyira, hogy kislányommal elköltöztünk tőle. Ennek immár 4 éve, de ez idő alatt nem váltunk el, vártam arra, hogy esetleg megváltozik. Tudom naiv voltam.. A 4 év alatt nem fizetett semmit, én nevelem egyedül a kislányt, úgy, hogy munkanélküli vagyok. Elszeretném indítani a bontópert, sikerült rábeszélnem a férjem arra, hogy a kereseti kérelmet közös megegyezéssel adjuk be. Kérdésem: A kereseti kérelmet nyomtatvány útján vagy pedig általam, mint felperes által megírt (kézzel?) alapján adjam be? Mik a formai követelmények? Közös vagyonunk nincs, szükséges e így ügyvédet fogadnom? Tehát tulajdonképpen, hogyan indítsam el az egész procedúrát? Köszönöm előre is válaszotokat! Tisztelettel:

Kérdezőnő

Hát azért így egész más a helyzet. Egy ilyen bérleti jog aligha lehet különvagyon, ebben az esetben inkább a kárpótlási jegyek értéke, mint kötelmi igény maradhat.

Kedves ObudaFan, köszönöm a választ !
Azért tettem idézőjelbe a "vettem"-et, mert a "vétel" -és az "eladás" is- illegális volt, annak idején nem lehetett önkormányzati lakás bérleti jogát adni-venni, tehát mindenféle fiktív bérleti jog cseréken keresztül jutottam a lakáshoz (és úgy is "adtam" el). Bár biztosan van egy meghatározható értéke egy ilyen bérleti jognak. ( csak úgy mellesleg az ügyleteket az azóta magasra tört, majd lejjebb zuhant kolléga, a marsbéli G.L. intézte. Gyorsan, jó áron, és bizonyíthatatlanul. )
A gyermek elhelyezéssel kapcsolatban a helyzet a következő :
Nem szeretnék sarat dobálni a feleségemre. Megcsal, de ezt nyilván nem tudom bizonyítani, és valószínűleg nem is számít. Én tartom el a családot, és tudom, hogy a feleségem képtelen volna egy lakást fenntartani, két gyereket ellátni- anyagilag-.
Én 15 éve ugyanannál a cégnél vagyok, jó keresek, - de a mai viszonyokra jellemzően- a bejelenetett fizetésem lényegesen alacsonyabb a valóságosnál.
Nem tudom, hogy a bíróság előtt hogyan bizonyíthatnám be, hogy a feleségem nem képes eltartani a gyereket, én pedig igen.

• tiszta röhej, minden illegális a történetben, óh magyarország -

Hát gondolom, azért az adásvételi szerződés még megvan. HA nincs meg, akkor lehet kérni a bíróságot, hogy keresse meg az önkormányzatot a szerződés kiadása iránt.
A gyermekelhelyezés ügyében ennyi alapján semmi biztosat nem lehet mondani.

Köszönöm a választ !

Ilyen kárpótlási jegy- önk. lakás trükköket hogyan lehet bizonyítani ? Már semmi papír sincs meg. - A gyermek elhelyezésnél van valami esélyem, ha nem tudok-és nem is akarok- semmi rosszat mondani az édesanyára ? ( mármint azonkívül, hogy félrelép - de a srácot becsülettel neveli és ellátja-).
Ha jól értem, akkor a felezés marad, közös megegyezéssel. ( a házé persze :))

Köszönöm a választ !

Ilyen kárpótlási jegy- önk. lakás trükköket hogyan lehet bizonyítani ? Már semmi papír sincs meg. - A gyermek elhelyezésnél van valami esélyem, ha nem tudok-és nem is akarok- semmi rosszat mondani az édesanyára ? ( mármint azonkívül, hogy félrelép - de a srácot becsülettel neveli és ellátja-).
Ha jól értem, akkor a felezés marad, közös megegyezéssel. ( a házé persze :))

Azért maga a kárpótlási jegy mindenképpen külön vagyonnak számít, és a külön vagyon értékén szerzett vagyon is külön vagyon, tehát nagyobb részben lehet tulajdont szerezni. Ugyanakkor ennek ellenére ha a gyereket nála helyezi el a bíróság, könnyen megkaphatja a lakáshasználatot.
Az édesanya által fia számára megvett ingatlan viszont különvagyon mindenképpen.

Helló !
Na kezdek utánolvasni a törvényeknek, és egyre rosszabb a kedvem. Kiegészités az előbbiekhez : A házasság előtt 5 évig együtt éltünk. Tehát az önkormányzati lakás ügylet alatt is. Az együttélésünk legelején anyám budai önkormányzati lakását megvette, egy részét az én nevemre. Lehet, hogy az is közösnek számít ?
Kösz.

Üdvözletem !

Esetem: középkorú mérnök vagyok, 10 éve házas. Feleségem válni akar. Megromlott a kapcsolat, megcsal stb. Egy közös gyermek van 9, és egy 17 éves az előző házasságából.
Vagyon : Ami fontos, az egy családi ház. Régen kárpótlási jegyből "vettem" egy önkormányzati lakást, - még házasságkötésünk előtt - majd a házasság után eladtam + a barátomtól kapott kölcsön segítségével vettem a házat. A feleségem egy fillérrel sem segített. A ház az én nevemen van. Most úgy érzem, hogy a feleségem erkölcsi szempontból nem jogosult a fele vagyonra -ő csal meg, ő akar válni-. A kérdés, hogy jogilag van-e esélyem nagyobb részt kapnom, vagy ne erőlködjek, egyezzek meg a felében. Kösz.

A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetôleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyezô akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

• a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülô és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy
• a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelôen rendezték.

Tehát az egyszerűbb szabályokhoz még igen sokat kellene külön élni, sokkal célszerűbb az összes kérdésben megállapodni az egyszerűbb bontáshoz.

A bontóperben tartott elsô tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs cselekvôképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság elôtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelezô.
Ha a bontóperben tartott elsô tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkezô esetben a per megszûnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követô 30 nap eltelte után tûzhet határnapot.
Ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, vagy valamelyik házastárs cselekvôképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság elôtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelôen rendeztéka pert már az elsô tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.