Jár-e nekünk valami?

Létezik negatív örökség is, bár jelen esetben a milliós tartozást vélem nem óhajtod magadra vállani. (Egyébként attól függ miből adódik az a hátrahagyott tartozás, lehet hogy a lakást jelzálog terheli.) A lakás okán valószínűleg lesz hagyatéki eljárás, a közjegyző majd értesít, és a tárgyaláson tájékoztat az esetleges örökséged mibenlétéről.

Mivel az édesapádnak a gyermeke voltál, a sajnálatos elhunytával neked nyugdíj abból nem lesz.

Eltemettedni neked fog kelleni.

Sziasztok!

Segítséget kérnék, hátha valaki járt már így.... (sajnos)

Apám december 28-án meghalt. Évek óta munkanélküli volt, és nem volt hajlandó elintézni magának még az öregségi nyugdíjat sem, pedig meg volt hozzá az elegendő szolgálati viszonya is és 61 éves lett volna most januárban.

Jár az örökösnek ilyenkor valami? Intézhetek valamennyi időre "magamnak" nyugdíjat? Ráadásul kb 1 millió Ft tartozása van és hát a lakásnak nevezett szemétdombja sem ér sokat, és én tartottam el őt az utolsó 7 évben, fizettem a számláit, mert sajnáltam Őt.

Köszönöm ha valaki tud segíteni.

ObudaFan!

nem a végrendeletről hiányzott a hely megjelölése, hanem a visszavonásról...
de...ha apám kikötötte, hogy el kell temettetni és azt a végrendeleti örökös nem tette meg, akkor mi a helyzet?

Pjani!

Amennyiben a végrendelet sehol nem tartalmazza a hely megjelölését, akkor az érvénytelen. Az érvénytelenséget azonban meg is kell állapítani, ez pedig jogerősen csak perben történhet.

jky!

Oldalági rokon kötelesrészre nem tarthat igényt.

üdv-)
Apám írt egy végrendeletet keresztfia nevére.
A keresztfia először kicsalt tőle 2millió forintot, majd ellopta az ékszereit. Apám mind a két esetben feljelentést tett, de a rendőrök bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozásokat.
Ezután apám visszavonta a végrendeletet, de elfelejtette odaírni, hogy Budapesten készült a visszavonás. Apám is, a két tanú is budapesti lakos volt, egy házban laktak.
Apám halála után a közjegyző alakilag aggályosnak minősítette a végrendelet visszavonását, így kimondta, hogy a végrendelet hatályos.
Feltétel is volt a végrendeletben - hogy halála után az örökösnek kell eltemetni apámat, de az örökös már akkor megszakította a kapcsolatot apámmal, amikor először szóba került a pénz visszaadása.
A temetést én intéztem.
A bíróság ilyen esetben kimondja-e a végrendelet érvénytelenségét? Tudom, ehhez már ügyvéd kell, de előzetesen mire számíthatok?

Jky-1!

Nem vagyok jogász, ezért várd meg, amíg egy jogász is nyilatkozik; mert az a biztos.

Amennyire én tudom: kötelesrész az örökhagyó leszármazóját, házastársát illetve szülőjét illeti meg; de akkor és csakis akkor, ha az öröklés megnyílta pillanatában ő az örökhagyó törvényes örököse, vagy az lenne a végrendelet hiányában.

(Tehát amíg van leszármazó: ő jogosult kötelesrészre és nem az özvegy házastárs; amíg van özvegy házastárs: addig ő és nem az örökhagyó apja-anyja.)

De ez itt annyira nem is releváns, mert ha valaki nem leszármazó, nem is házastárs, és nem is szülő az örökhagyó vonatkozásában: kötelesrész nem illeti meg.

Itt meg, ha jól értem: az örökhagyó testvérének 2 unokája (oldalági rokonok) vannak úgymond "kihagyva" a végrendeletből.

Kötelesrész biztos nem jár nekik.

Azt, hogy ők az örökhagyó után az említett ingatlant illetően tulajdoni részhez jussanak, csak úgy udom elképzelni, hogy a végrendelet olyan súlyos formai-tartalmi hibákat hordoz, hogy annak érvénytelensége miatt a benne foglaltakkal szemben a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

(De ez utóbbi esetben is csak akkor jutnak az örökhagyó testvérének unokái tulajdoni részhez a törvényes öröklés szabályai alapján, ha az örökhagyónak életben lévő leszármazója, házastársa, szülője nincs, és az örökhagyó testvére unokái felmenői közül az adott öröklési kapcsolatban releváns szülőjük (az örökhagyó testvérének gyermeke), illetve nagyszülőjük (az örökhagyó testvére) sincs már életben.)

Azért ne vedd készpénznek; várj meg egy jogászt!

Tisztelt Hozzáértők!

Elhunyt rokonom végrendelet hátrahagyásával hunyt el. A végrendelet tárgya egy ingatlan, melynek törvényes örökösei a következők:
1/3 részben az örökhagyó testvérének két unokája egymás közt egyenlő arányban (egyikük kihagyva a végrendeletből).
1/3 részben az örökhagyó testvérének gyermeke és az örökhagyó testvérének unokája (az unoka kihagyva a végrendeletből).
1/3 részben az örökhagyó testvérének gyermeke.

Kérdésem az, hogy a végrendeletből kihagyott két rokonnak jár-e köteles rész, ha igen, akkor a hagyatéki végzés után mi a módja az igény bejelentésének.

Ettől nem kell félnie az anyukádnak. Lehet, hogy ők pert inditanak, de szerintem ugyanazzal a lendülettel el is fogják vesziteni, viszont sokba fog nekik kerülni.

Kedves Derill!!

Köszönöm megint a felvilágositást, eléggé bonyulult a mi esetünk de remélem mostmár rendeződik valamelyest talán minden. A lényeg hogy az anyámat nem teheti ki az ingatlanból a fiam. Hiába is fordulnak a birósághoz, mert arra akarják kényszeriteni, hogy fizesse ki az anyám neki a 1/2-ház árát .

Az anyukád egyet tehet, bejelenti, hogy él a haszonélvezeti jogával és akár ő maga használja, akár bérbeadja az ingatlant. Az apukád által ajándékozott ingatlan "visszavételére" nincs lehetőség.
A haszonélvezeti jog viszont sokkal erősebb, mint a tulajdonjog, tehát ha igényt tart rá a haszonélvező, akkor az unoka vagy kénytelen lesz kiköltözni az ingatlanból, vagy kénytelen lesz maga bérbevenni (ugyanolyan összegért, amennyiért másnak bérbe tudná adni az anyukád). Persze vita esetén birósághoz kell fordulni azzal, hogy kötelezzék az unokát a haszonélvezeti jog biztositására.

Kedves Hozzáértők!!

Arról szeretnék felvilágositást kérni,hogy az anyám és az unokája ( az én fiam aki 18.éves) tulajdonosa egy ingatlannak 1/2 arányban. Az anyámnak viszont haszon élvezeti joga van az unoka 1/2 részén is. Amit az apám ajándékozott neki a halála elött.
Azt szeretné megtudni az anyám hogy milyen indokkal kérhetné-e vissza az unokától az ápám részét mivel a magatartása az anyám felé ugyszolván felhábóritó.
Van-e rá mód hogy amit az apám ajándékozott az unokának(tulajdon jogott) azt az anyám vissza kérje vagy nincs semmi lehetőség ilyen esetben?

Válaszukat köszönöm előre is.

Köszönöm a részletes felvilágositást.
Be fogok menni a közjegyzői irodába már csak kiváncsiságból is hogy mit mondanak. Igaz a feleségem azt mondta hogy hadjam az egészet ugy ahogy van hiszen az ingatlan nem nagy értékü fölösleges pénzkidobás volna, biróságra rohangálni. Igaz hogy a vállásomkor én ott hagytam az ingatlant az ex-re és a fiamra. Ha biztos volnék abba hogy az anyám rám hadja az ő tulajdoni részét akkor talán érdemes volna de igy nem is tudom.Igy sem beszélünk a fiammal aki most 17-éves (és a gyámhivatalnak is lenne ebbe beleszolása gondolom), már 6-éve ez miatt is. Csak olajat öntenék a tűzre ha perre vinném.De legalább tisztán látok. Az apám 1999-ben halt meg.

és egy kis jogeset amit érdemes elolvasni (csak röviden, lényegretörően)

...az eljárt bíróságok megállapították, hogy hagyatéki vagyon hiányában az örökhagyó után a törvényes öröklés érvényesülése fogalmilag kizárt, az ajándékozásokra tekintettel azonban a felperes a Ptk. 661. §-a értelmében kötelesrészre jogosult. Ennek folytán a jogerős ítélet elutasította a felperesnek az ingóságokból és a 650 000 forint készpénzből törvényes örökrésze kiadása iránt előterjesztett keresetét. Ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság kiemelte: a felperes törvényes örökrészére csak akkor tarthatna igényt, ha az örökhagyó után hagyaték maradt volna, amelyet az örököstársak megörökölnek. Mivel azonban az örökhagyó még életében vagyonát elajándékozta, hagyatékában nem a törvényes öröklés jogcímén jogosult részesedni a felperes, hanem őt kötelesrész illeti meg. Nem bizonyította a felperes azt az állítását sem, hogy az ingatlan eladásakor az őt megillető 325 000 forint vételárat nem kapta meg, ezért az ennek megfizetése iránti keresete sem megalapozott. A kötelesrész alapjának megállapításánál az eljárt bíróságok a Ptk. 668. és 669. §-ai alapján a 650 000 forint készpénzből és az ingóságok 106 650 forint értékéből indultak ki, amelyet 96 605 forint temetési költség és az örökhagyó háromhavi tartásának 30 000 forint értéke terheli; így a tiszta érték 630 045 forint, amelyből törvényes öröklés esetében a felperesre 315 022 forint jutna. Kötelesrésze tehát ennek fele: 157 511 forint. A felperes azonban az örökhagyótól 50 000 forint ajándékban részesült, ezt az összeget levonásba helyezve a fenti összegből 107 511 forint illeti meg, amelyet az alperesek - a nekik juttatott ajándékok értéke arányában - a rendelkező részben foglaltak szerinti megosztásban kötelesek megfizetni.

doloressa !!!!
Ptk666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;

Feltételezem apád nem 15 éve ajándékozta el az ingatlant

Az, hogy az ajándékozási szerződésbe mit írtak az tök mindegy, kitagadni érvényesen csak végintézkedésben lehet. A bíróságnak még vizsgálnia sem kell az ok valódiságát, ha ez nem végintézkedés keretében történt.

Telefonálj be (sétálj be) az illetékes közjegyzőhöz a személyiddel (ha abban nem szerepel apád neve, akkor egy halotti anyakönyvi kivonattal) és kérdezz rá miért nem lettél idézve a tárgyalásra. /szép illedelmesen nem csapkodva, mert nem szeretem a mérges ügyfeleket :-)

Egy valamire tudok gondolni, hogy miért nem lettél idézve. Mert nem volt hagyaték. A közjegyző nem tudhat az ajándékozásról, így a kötelesrész iránti igényedet ez esetben a bíróság útján érvényesítheted.

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

alorincnak

Az apám a halála elött az első házasságomból született fiamnak ajándékozta a tujadonában lévő ingatlan ráeső részét, akkor nös volt az anyám most is él neki haszonélvezete van azon az ingatlanon amit az apám odaajánékozott a fiamnak.
Egy bátyám van, apárol vagyunk csak testvérek és tudomásom szerint ő sem volt a hagyatéki tárgyalásra beidézve.
Mostmár csak arra gondolok hogy az ajádékozási szerződésben lehet hogy utaltak arra hogy érdemtelennek lennénk rá hogy örököljünk vagy hasonló az ex-em intézte és ő tőle minden kitelik.
A közjegyzőhőz papírok nélkül is be lehet menni?

A kötelesrész a leszármazóknak elsődlegesen pénzben jár.

Nem értem miért nem örököltetek.Miért nem lettél beidézve a hagyatéki tárgyalásra. A testvéred be lett?

és a kov. kérdéseim

• volt ingatlan apád halálakor a tulajdonában
• értékpapír, kárpótlási jegy, bankbetét
• milyen családi állapotban hunyt el?
• hány gyermekle volt (rajtatok kívül)

Részletesebb tájékoztatást kapsz apád utolsó lakhelyén illetékes közjegyzőtől.

Ha ingatlanról van szó, a tulajdoni igény sosem évül el, tehát bármikor. Azonban érdemes minél előbb kérni, hiszen a kötelesrész értékét az ingatlan értéke határozza meg (ugyanis nem feltétlenül ingatlanban fogod megkapni, lehet, hogy pénzben, mert senkinek sem áll érdekében osztatlan közös tulajdont szerezni). Ahogy az idő telik, egyre nehezebb meghatározni, hogy mennyi volt az örökség egy ingatlan esetében, és mennyi az, amit már az öröklés után az örökös (jelen esetben a megajándékozott) költött rá. Hiszen nyilvánvalóan csak a hagyaték értékének alapulvételével lehet a kötelesrészt megállapitani, ahhoz nem számit hozzá az, amit már az örökhagyó halála után (vagy az ajándékozás után) más költött bele.

Kedves derill

Az felől érdeklődnék még hogy meddig kérhetjük a köteles részt, (abból amit a fiam kapott ajándékba az apámtól) van-e meghatározva hogy mennyi idön belül kell az igényünket be nyujtani?
Most még jelenleg az ingatlanon (amit a fiam kapott) az anyámnak a haszonélvezeti joga rajta van, mind addig amig el nem halálozik.
Ebben az esetben is kérhetjük vagy csak akkor ha az anyám már elhalálozott? Pontosan ez hogy is van?
Mikortól jár és meddig?

Előre is köszönöm a segitségét

Természetesen jár, köteles rész cimén. A fél ingatlant örököltétek volna ketten, azonban köteles rész cimén a fele jár annak, amit törvényes örökösként örököltetek volna, tehát jelenleg 1/8-ad részre tarthattok igényt fejenként. Természetesen a földhivatalnál betekinthettek az ajándékozási iratokba, mivel a jogi érdeketeket tudjátok valószinüsiteni.

Javaslom, hogy forduljatok ügyvédhez.

1999-ben az apám elhalálozott, mi már akkor nem beszéltünk egymással több mint 4-éve. A halála elött a elsö házasságomból született fiamnak( unukájának aki még kiskorú) ajándékozta az ö 1/2 tulajdon részét az ingatlanból,pedig van kettő fia a bátyám és én. Kérdésem jár-e nekünk valami, és ha igen meddig kérhetem? Vagy kitagadhatott mindkettönket a vagyonból mert a hagyatéki eljárásra nem kellett mennünk hol tudhatom mind ezt meg?
Elöre is Kösz annak aki tud ebben segíteni.