öröklés,ingatlan


_Lala_ # 2006.02.07. 08:35

A második bekezdéstől akkor igaz, ha nincs haszonélvezet.

pille # 2006.02.07. 09:22

Köszi szépen!
Akkor a legjobb ha összeházasodunk, mert az legalább biztosíték hogy haszonélvezetem van, bármi történjék.
Szép kilátások. Köszönöm a felvilágosítást!

gelar # 2006.02.14. 06:56

Sziasztok!
A helyzet a következő. Adott egy lakás, rajta a nagypapának a haszonélvezete, aki 2002-ben elhunyt, de még nem lett levetetve a haszonélvezet. Most egyéb okoből kifolyólag le kell vetetni, vagy be kell jelenteni, vagy nem is tudom, hogy mit kellene csinálni, illetve azt sem tudom, hogy ennek az egésznek valami anyagi vonzata van-e és ha igen, akkor mennyi kb. Aki tud, kérem segítsen, mert nagyon sürgős lenne.
Köszi szépen előre is.
Gelar

obsitos # 2006.02.14. 16:57

Gelar: a nagypapa halotti anyakönyvi kivonatával fel kell keresni az illetékes földhivatalt és kérni, hogy az ingatlanon fennálló haszonélvezetet okafogyottság címén töröljék az ingatlan-nyílvántartásból, azaz az ingatlan tulajdoni lapjáról.

A fenti ügyintézést lehet eszközölni akár ajánlott-tértivevényes levélben is, pár soros kérelem aéapján.

Ha nagyon sürgős a dolog, akkor inkább a személyesen történő eljárás javasolható.

Legfeljebb néhány ezer forintos költség merülhet fel.

kérdezőné # 2006.02.14. 17:00

Sziasztok? Van egy megválaszolatlan kérdésem. A válszasz rémélem tőletek!
Ha az örökhagyó kifizeti az örökség egy részét még életében, az közös vagyonnak minősül e az élettársi kapcsolatban?

ObudaFan # 2006.02.14. 17:12

Nem, mert ingyenes juttatás.

ObudaFan # 2006.02.14. 17:15

Egyébként a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy késôbb, az életközösség fennállása alatt, kedvezôbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülô vagy más rokon által adott jelentôsebb értékû ajándékot viszont rendszerint az ô gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.

kérdezőné # 2006.02.14. 17:26

Itt is köszönöm a hozzászólásod. Már csak az a kérdés, hogy ezt mily módon kell bizonyítani? Azt a pénzt (1milla) az édesapjától kapta, mert eladta az egyetlen örökségét, egy vidéki házat. Az egyik felét átadta egyetlen örökésének a páromnak, a másikon pedig kilízingelt egy autót, ami ma is megvan.
Mire való hivatkozás az ingyenes juttatás? tv-re vagy ilyesmire gondolok..

ObudaFan # 2006.02.14. 17:44

Azt, hogy hogyan lehet bizonyítani, neki kellene tudni, mert ő ismeri az ügyet. Az ajándék külön vagyon a Csjt. szerint.

kérdezőné # 2006.02.14. 18:00

Okés, persze! Akkor a konkrét vonatkozó kérdés (de időközben már a válaszra is rájöttem, de várom megerősítésed): kell e bizonyítani papírokkal, ajándékozási szerződéssel, vagy valami ilyesmivel. Az általam szült válasz pedig, hogy kell, mert, ha nem akkor az kétségbe vonható. Jól vélem?

ObudaFan # 2006.02.14. 18:07

Kell, mert a vélelem viszont a közös vagyon mellett szól. Ha bizonyítani nem tudjátok, akkor közös vagyonnak kell tekinteni.

kérdezőné # 2006.02.14. 18:10

MInden világos! Nagyon köszönöm! Az ajándékozási szerződés formájában megoldható?

ObudaFan # 2006.02.14. 18:20

Megoldható.

kérdezőné # 2006.02.14. 18:36

Viszont itt van még egy kérdésem: ezt a szerződést természetesen tudjuk produkálni ma, mindazok ellenére, hogy két éve történt. Ez baj így? Ha igen: mi a megoldás? Tanunak behivatni az édesapját?

_Lala_ # 2006.02.14. 18:53

Az ajándékozási szerződést az ajándékozó (szülők) és az ajándékozott (a fiuk) kötik. Tehát ők kellenek (meg két tanú nem árt).

kérdezőné # 2006.02.14. 18:59

Szia Lala! Nincs jelentősége az időbeni eltérésnek?, vagy érdemes visszadátumozni?

ObudaFan # 2006.02.14. 19:13

Akár most is lehet egy olyanokiratot írni, amelyben mindkét fél elismeri, hogy annak idején ajándékozás volt. Ugyanakkor nem árt ezt a házastárssal is aláíratni, nehogy ő később ezt vitatni tudja.

_Lala_ # 2006.02.14. 19:24

Lehet mostani dátummal írni egy megállapodást, amelyben a felek rendelkeznek a két évvel átadott összeg sorsáról (azaz pl. az akkori szóbeli megállapodásuknak megfelelően most írásban megerősítik, hogy ajándéknak tekintik).

Persze visszadátumozott papírt írni okirathamisítás, azonban a feleken kívül senkinek nem kell erről tudnia (és más módon nem bizonyítható), a tanúknak pedig nem kötelező az aláíráskor jelen lenniük, ők tanúsíthatják azt is, hogy utóbb előttük az aláírók az aláírásukat sajátjukénak ismerték el.

ObudaFan # 2006.02.14. 19:31

Csak ebben az esetben később a házastárs hivatkozhat ennek a szerződésnek a semmisségére, és akkor semmit sem ért.

pipos # 2006.02.15. 11:39

Üdvözlök mindenkit itt a fórumon !
Kérem ha tud valaki segítsen, mert nem látok tisztán a jog sűrű útvesztőjében !!!
Problémám a következő:
Örökhagyó szülőm végrendeletében túlélő házastársát nevezte meg általános örökösének. Két nagykorú gyermekét pedig az örökség tárgyát képező ingatlanokból a kötelesrész illeti, melyet a két leszármazó természetben kért kiadni, a végrendeleti örökös pedig kijelentette, hogy a kötelesrészt mind két gyermekének természetben kiadja. A hagyatéki eljárás lezajlott, a hagyatékot átadta a közjegyző.
Az ingatlannyilvántartásba bejegyezték a tulajdonjogokat, de özvegyi haszonélvezeti jogot nem, mivel az a hagyatékátadó végzésben nem szerepelt, mert a Ptk. szerint kötelesrészt természetben kiadni, csak tehermentesen, tehát özvegyi haszonélvetettől mentesen lehet.
Azóta csak annyi történt, hogy a túlélő házastárs, mint végrendeleti örökös és az egyik gyermek használja mindkét ingatlant. Velem minden kapcsolatot megszakítottak.
Én mint a használattól elzárt örökös/ma már tulajdonos többlethasználati díj fizetését kértem tőlük, mivel csak ők használnak mindent, a megkérdezésem és jóváhagyásom nélkül. Azóta már tart az ez ügyben általam kezdeményezett per, mivel a fizetés és a helyzet rendezése elől elzárkóztak.
A kérdésem az lenne, hogy mennyi esélyem van a perben? Tudom hogy 100%-os ügy nincs, ezért én a realitás iránt érdeklődöm.
Még megjegyezném, hogy az egyik ingatlan az a lakás, amelyikben a szüleim együtt laktak 1/2 - 1/2 rész tulajdoni arányban, amásik ingatlan pedig kizárólag az örökhagyó tulajdona volt.
Én csak a kötelesrészem utáni tulajdoni hányadom, azaz az egyik ingatlanból 1/4, a másikból 1/8 tulajdonrész után kértem többlethasználati díjat.

A választ előre is köszönöm!

ObudaFan # 2006.02.15. 19:10

A túlélő házastárs hivatkozhat arra, hogy ő haszonélvező, annak ellenére is, hogy az i.nyilvántartásba nincs bejegyezve. Ugyanakkor te hivatkozhatsz kötelesrészedre. Ugyanakkor a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. Természetben akkor jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élôk között nyilvánított akarata, vagy ha ilyen egyezség van az örökös és a kötelesrészre jogosult között. A fentiek miatt az lenne a biztos, ha a keresetlevelet annyiban módosítanád, hogy másodlagos követelésed a kötelesrész kiadása.

ObudaFan # 2006.02.15. 19:14

Bocs, ez nem az én napom, most fogom fel: tehát ha jól értem, neked is ki lett adva természetben a kötelesrész. Ebben az esetben ha a perben a túlélő házastárs hivatkozik a haszonélvezeti jogára, akkor arra hivatkozz, hogy az egyezség értelmében a haszonélvezete nem áll fenn arra a részre, aminek a tulajdonjogát átadta. Aztán mondjon ő erre valamit.

gyugyuné # 2006.02.16. 14:07

Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék,hogy örökölt,de utánna elajándékozott házrészt,vissza lehet-e követelni?
Előre is köszi minden választ,nagyon fontos lenne!

monalisa1 # 2006.02.16. 14:36

Kedves Gyugyuné! Javaslom, hogy ugyanezen topicban olvasgassad vissza az alant író OdudaFAN nem egy válaszát is az ajándék esetleges visszakérésének dolgáról
Részteletes tájékoztatások vannak ott.

Vagyis egy ajándékot NAGYON NEHÉZ visszakövetelni., bár nem lehetetlen, de nehéz!...

ObudaFan # 2006.02.16. 18:09

A még meglevô ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élô hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése idôpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelô ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.

A szokásos mértékû ajándék visszakövetelésének nincs helye.