öröklés,ingatlan

Ez egy piacon van.A föld nem a mienk viszont a felépítményt x összegért megvette a férjem 50évre.De ezen felül fizetünk havonta bérleti díjat valamint építmény adót is.
Állítólag azért használati jogként szerepel az adásvételi szerződésben mert csak így lehet bejegyezni a földhivatalnál és később csak így lehetne eladni.De a halála után hagyatiként felvették és úgy tűnt hogy megörököltük.Most viszont el akartuk adni és kiderült hogy nincs átírva a nevünkre.Viszont a földhivatal elfelejtett szólni,pedig kiskorúak is érdekeltek az ügyben.Sajnos halandó emberek semmit sem értünk.Miért most derült ki miután mindenféle díjakat kifizettünk?

Értem én. Csak tudod, a használati jog terjedelme... Ha az esetleges jövedelem vagy bérleti díj meghaladja a jogosult és vele közös háztartásban élők szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mértéket, akkor az afeletti rész a tulajdonost illeti? Azt hiszem, a használati jogot nem erre a célra találták ki, ezért nem is illeszkedik hozzá.

Nyilván az ingatlan használati jogáról volt szó, csak épp az ingatlanon egy üzlethelység volt.

A használati jog nem örökölhető.
Egyébként is furcsa, számomra majdhogynem értelmezhetetlen is egy üzlethelyiség használati joga.

Ûdv!
Olyan kérdésem lenne hogy egy üzlet használati joga amit 50 évre megvett a férjem,aki közben sajnos elhunyt valóban nem örökölhető?A földhivatalba bejegyzésre került.Ugyanis már régen túl vagyunk a hagyatéki tárgyaláson de csak most derült ki ,mert a fóldhivatal nem írta át a nevünkre.

Majd rájönnek.

Nagyon köszönöm a válaszokat, és pont ez a probléma, hogy a tesóknak eszükbe sem jutott / elképzelhetetlennek tartották/, hogy a feleség örököl.

Csak annyi hozzáfűzni valóm lenne KBS tanult barátom rövid véleményéhez, hogy a "lemenők hiányában" a feleség örököl. A barátnő a férje halálának pillanatában megörökölte az ingatlan " volt férjére eső részét". Az elhalt tesói ezt nem igazán szokták tudni.
Javaslom, hogy a barátnő, mint törvényes örökös vegyen részt aktívan az örökösödési eljárásban.

Akkor ő.

Sziasztok! Barátnőm nevében szeretném kérdezni a következőt: barátnőm férje/ három testvérével /örökölt egy ingatlant a szüleitől, sajnos tavaly meghalt a férje. A testvérek most árulják ezt az ingatlant és szeretné tudni, hogy a férje részét ki örökli? Gyermekük nincsen. Köszönöm a választ.

Nincs mit.

Köszönöm szépen a választ!

Tulajdoni lapot kell beszerezni hozzá. Az ügyvédi munkadíj a felek közti szabad megállapodás tárgya. Ilyesmi esetén általában az ingatlan értékének 1-2 %-a.

Üdvözlök mindenkit!
A nagymamám rám szeretné hagyni a házát, amelyben most is közösen élünk. Bár a rokonok belementek, szeretnénk bebiztosítani ezt a dolgot jogilag.
Örökösödési szerződést szeretnénk kötni.
Érdemes ezt? És meg tudja valaki mondani, hogy kb. mekkora összeg lesz az ügyvédnek, illetve, hogy milyen papírokat kell előtte beszerezni?
Köszönettel: Szaszek10

Kedves amatór!

Nagyon köszönöm a választ.
Üdvözlettel
Hegyi Barna

Ptk. 210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.

Egyébként ezen az oldalon a "fórum" felirat alatt két sorral van a Törvénytár, ott van a jogszabályok között a Ptk. is.

T. Fórumozók!

Meg tudná valaki mondani nekem, hogy a Ptk.210.§(1) bek. mit takar?

A választ előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Hegyi Barna

Kedves Kbs, amatőr és ObudaFan!

Mindhármatoknak nagyon köszönöm a gyors és szakszerű választ, most már kicsit tisztábban látok.
Tisztelettel és üdvözlettel
Hegyi Barna

Ez természetesen nem szabályos, már ha a második végzés is hiánypótlásként jött ki, és nem csak valamilyen sima felszólításként, hogy egyébként meg lehetőleg ezt is csatoljátok. Csak az ilyen szabálytalanság az, amit nem érdemes kifogásolni, hanem érdemben kell válaszolni rá.

T. Fórumozók!

Elnézést kérek, de az előbb elfelejtettem egy másik kérdést.
Az örökösösési pert szeptemberben adtuk be.
December legvégén hiánypótlásként kérte a bíróság, hogy nyújtsuk be a vitatott ingatlan tulajdoni lapját.
Ezt azonnal meg is tettük.
Most egyúttal a bírósági illeték kifizetésének a kérésével együtt, újabb hiánypótlásként az örökhagyó halotti bizonyítványát is kérik.
/Már volt hagyatéki tárgyalás, de nem záródott le, éppen a vitás dolog miatt/ Ez nem elég bizonyíték, hogy valóban meghalt az örökhagyó?

Kicsit furcsa nekem, hogy, ha bíró egyszer már átnézte az ügyünket, vajon miért nem egyszerre kérte az összes hiányt pótolni, miért 3 hónap múlva jelentkeznek egy újabb hiánypótlási kéréssel.

Tárgyalás még nincs kitűzve. Létezik, hogy újabb három hónap múlva újra kérnek majd valami hiányt pótolni?

Már olyan furcsa, talán bizarr gondolat is megfogalmazódott bennem, hogy nem létezik-e, hogy valahogy az ellenfelem saját maga, vagy az ügyvédje által valahogy elintézték már a bíróságnál, hogy minél jobban lassítsák az ügyünket.
Nekik nem sürgős, hogy hamar végetérjen az ügy, mert ők használják egyelőre a teljes örökséget, az én részemet is.

Szíves válaszotokat várom.
Üdvözlettel
Hegyi Barna

Ez nem bevett szokás, hanem kötelező erejű törvényi előírás.

Ld. illetéktörvény:

74. § (1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton (=keresetlevél) kell megfizetni.

A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték az illetékhivatalnál kiszabás alapján készpénzzel, vagy amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot ennek egy másolatával az illetékes illetékhivatalhoz kell benyújtani. Az illeték megfizetését az eredeti iraton igazolja az illetékhivatal.

39. § (1) A polgári peres eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke.

Az illeték mértéke 6 %, de legkevesebb 7.000 Ft, legfeljebb 900.000 Ft.

Ha az illeték előzetes megfizetése nehézséget okoz, lehet kérni személyes kötlségmentesség vagy személyes illeték-feljegyzési jog engedélyezését. Tudsz arról, hogy valamelyiket kértétek volna? (Mert ha nem, itt az ideje a kérelmet benyújtani. Ha viszont kértétek és elutasították, és még nem késő, meg kell fellebbezni. Ha jogerősen utasították el, akkor viszont nincs mit tenni: ki kell fizetni. Anélkül ugyanis tárgyalás nem lesz.)

Ha megnyered a pert, akkor az általad lerótt illetéket a pervesztes féltől igényelheted perköltségként.

Az illetéket főszabályként előre kell fizetni. Ha nyersz, a vesztessel ezt is megfizettetik neked.

T. Fórumozók!

A szíves segítségeteket előre is megköszönve egy a kérdéssel fordulok Hozzátok.
Egy örökösödési perben, /én vagyok a felperes/ melyet szeptemberben adtunk be, de még a mai napig sincs tárgyalás kitűzve.
Ma értesített az ügyvédem, hogy hozzá érkezett egy végzés a bíróságtól, hogy bírósági illetéket fizessek be, több mint 300.000.-Ft-ot.
A kérdésem a következő.
Vajon bevett szokás-e az, hogy még az első tárgyalás előtt, még azelőtt, hogy egyáltalán tisztázott lenne a perbeli ingatlan értéke, már elkérik az illetéket.

Korábban úgy halottam, hogy a perbeli érték bizonyos százalékát kell a vesztes félnek fizetnie. Ezek szerint ez nem így van.

Kérem ezügyben, ha valaki tudna nekem felvilágosítást adni, azt nagyon köszönöm előre is.
Üdvözlettel és tisztelettel
Hegyi Barna

Köszi szépen a segítséget!

Üdv, G

Nem nagyon vizsgálják, de lehet, hogy pénzügyileg akkor jársz a legjobban, ha megveszed az ingatlant úgy, hogy ezzel egyidejűleg a szüleid részére haszonélvezetet alapítasz, a szüleid meg ebből a pénzből fizetik ki a testvéredet.