öröklés,ingatlan

Attól hogy a lakás 1/1-ben az apukátok nevén szerepelt attól az még lehetett házassági közös vagyon., még manapság sem ritka hogy az ingatlan csak a férfi nevén "fut"- ettől a feleség még földhivatali bejegyzésen kívüli tulajdonostárs.

Tehát ha a lakás a házasság 30 évén belüli szerzemény, valamint nem kimondottan valamiféle apai különvagyonból, akkor a fentiek a valószínűek.

Ebben az esetben a testvéreddel 1/4 - 1/4-ed tulajdont örököltetek - anyukátok holtig tartó özvegyi haszonélvezeti jogával terhelve.

A földhivatalban ki kell kérni a lakás tulajdoni lapját - az nagyon beszédes tud lenni., az ingatlan pontos helyrajzi számát tudni kell...

A másik ingatlannál is 2x1/4-ed örököltetek, a haszonélvezeti terheléssel...

Az örökösödés személyenként 20 M Ft vagyoni értékhatárig illetékmentes.

Az adóvisszatérítés- és a nyugdíjpénztári egyenleg fele szerintem az anyukátokat illeti mert a rávalót még közösen hozták össze.

"Mona"
laikus hozzászóló

Bár az első kérdésemre nem tudtam meg az effektív választ, megnyugtattatok, hogy illetékmentességre számíthatok az ingatlanok öröklését illetően.
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő válaszaitokat...

„Bár az első kérdésemre nem tudtam meg az effektív választ, ”

Ahhoz kevés adatot adtál meg.

T. ObudaFan!
T. Fórumozók!

A,B,C esete (folytatás):

Az ingatlan fele C-é volt, a másik fele az örökhagyóé. Az adósság úgy keletkezett, hogy az örökhagyó nevén volt a gázóra. Fogyasztani fogyasztott C is, hiszen együtt laktak.
C nem lemondott az örökségéről, hanem elajándékozta a másik két örökösnek, A-nak és B-nek. C tudott az adósságról (Mejegyzés: itt lakott 1/2-ed ingatlanjában életvitel szerüen) és úgy döntött, hogy övé marad úgyis a lakás tiszta fele, elajándékozom a piszkos, örökölhető részt, legyen az adósság kifizetése A és B kötelessége.

Kérdés(1): ez elég így a rosszhiszeműségre?

Kérdés(2): hogyan ajándékozhatta el, ha nem örökölt?

C a lakásban maradt - fele azövé volt - tovább idegesítette a szolgáltatókat, egészen annak eladásáig, majd visszavonult második ingatlanjába (volt egy harmadik is, azt előbb kiadta, majd nemrég eladta).

patyóka

Szituácio: elhunyt egy néni a kórházban, akinek nincs egyenesági rokona, idős volt, egyedül élt. 1-2 unokatestvér látogatta a kórházban. A néninek van egy öröklakása. Honnét és hogyan derül ki, hogy ki örököl utána? Ki és hogyan értesíti az unokatestvéreket? Hogyan derül ki, hogy van-e végrendelet? Mi a hivatalos ügymenet? Köszönöm előre is a tájékoztatást! (Nem vagyok érintett. Csak a kiváncsiság)

patyóka

Mi a célod a rosszhiszeműségesdivel? Vissza akarod adni a kapott ajándékot, és C fizesse ki a közüzemi díjat cserébe? Szóval, szerintem ezt nem gondoltad át.

alex2007

Aki tud arról, hogy az örökhagyónak van törvényes örököse, az a közjegyzőnél ezt bejelentheti. Úgyszintén aki tudja, hogy van végrendelet, bejelentheti. Hacsaknem közjegyzőnél lett letéve a végrendelet, vagy szerepel a közjegyzői nyilvántartásban, akkor ennek hiányában nem biztos, hogy előkerül valaha.

Patyoka

Csak annyi jogot adhatott tovább amivel maga is rendelkezik( róűmai jog)

Az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz, tehát az örökölt tulajdonrészét C azonnal elajándékozhatta A és B javára )

Az örökölt közűzemi tartózás fele mint hagyatéki teher A és B terhe,
A másik fele viszont C kötelessége, mint aki elhasználta !

Kedves Fórumozók!

Hagyatéki eljárást követően a kiszabott illeték megfizetése a halálozáskor érvényes jogszabály szerint történik, vagy a hagyatéki tárgyalás (hagyaták átadás) napján érvényes szerint?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Általában az adóhatósági eljárás jogerős befejezése szerinti.

T. MajorDomus!
T. ObudaFan!

Köszönöm a válaszokat!

patyóka

Levente
Az utobbi !

Kedves Fórumozók!
Édesapám házát ketten örököltük a testvéremmel. A házon jelzálog van bejegyezve, a testvérem bankhitele miatt. Az lenne a kérdésem, mi történik ilyen esetben? A tulajdont örököltük fele - fele arányban. Ha elfogadom az örökséget akkor azzal együtt minden felelősség enyém a hitellel kapcsolatban? Vagy hogy működik ez a dolog? Mondjak inkább le az örökségről? Gondolom nem eladható a ház a hitel miatt. vagy ki kell egymást fizetnünk az örökségből?

„azzal együtt minden felelősség enyém a hitellel kapcsolatban?”
Dehogy. Eladni viszont így nem tudjátok.

Kedves Fórumozók!

Édesapám 1 éve meghalt, ötödik feleségével 1982 óta éltek együtt (erről mi nem tudtunk, csak a hagyatéki tárgyaláson derült ki; ezt nyilatkozta az ötödik feleség), de halála pillanatáig külön lakcímen. 2003-ban házasodtak össze (a házasságról is csak utólag szereztünk tudomást). 1993-ban megvásárolták azt a lakást, amiben éltek a feleség nevére, amit ketten fizettek ki.
Apám első feleségétől 2, másodiktól egy gyermeke van.
Az ötödik feleség édesapámat gyámság alá helyeztette (tudtunkon kívül!!!), és minket eltiltott a látogatástól arra hivatkozva, hogy édesapám nem akarja látni gyermekeit; fél tőlünk (soha nem volt rossz a viszonyunk).
Eladta minden ingóságát, és természetesen az ingatlanát is, amibe persze a gyámhatóság nem ment bele, ennek ellenére az ingatlanban az új tulajdonos van, és építkezik is.
A lakást, amiben laktak, együtt vásárolták (édesapám régebbi elmondásai alapján), de ötödik felesége azt állítja, hogy azt a lányától kapta ajándékba.
Kérdéseim a következők lennének:

• Mit tudunk tenni a jogszerűtlenül eladott ingatlannal (ami már azelőtt a családunk tulajdona volt, mielőtt az a nő egyátalán megjelent volna az életében)? Hogyan tegyük ki onnan az „új tulajdonost”, ha mi nem kívánjuk eladni az ingatlant, és mit tegyünk az ellen, hogy az új tulajdonos ne támasszon a későbbiekben felénk követeléseket pl. azért, hogy felépített ott egy ingatlant; persze engedély nélkül?
• Hogyan tudnánk bebizonyítani azt a bíróság előtt, hogy az 1993-ban vásárolt lakást közösen fizették, amikor az ötödik feleség (SZERINTÜNK!!!!!) nem riad vissza sem csalástól, sem okirat-hamisítástól, vagy esetleg hamis tanuk felsorakoztatásától sem?

(Feltételezéseinket természetesen nem kezeljük tényként, csak azt vesszük alapul, hogy 3 gyerek tudta nélkül gyámság alá tudta helyezni édesapánkat a bíróságon; el sem tudjuk képzelni, miket mondhatott ott, mivel sajnos a papírokba eddig nem volt lehetőségünk betekinteni).

A válaszokat előre is köszönöm, és amit még lényegesnek tartok, hogy leírjam, az az, hogy a három gyerek semmi mást nem szeretne, csak azokat azt az ingatlant és ingóságokat visszakapni, amik már akkor is a család tulajdonába voltak, amikor ez a nő még meg sem született (most kb 65 éves). Nem szeretnénk még azt a lakást sem tőle, amit együtt szereztek, de sajnos kénytelenek lennénk perelni hogy utána tárgyalási alap legyen egy cserére.

Várom a javaslatokat!
Szép estét!

P.B.

A gyámhatóság egészen pontosan mit nyilatkozott erről az adásvételről?

Nem tudni, nem adták ki a papírokat, csak annyit tudunk, hogy nem adtak hozzájárulást.

Mint érdekelt, próbálja földhivatalnál az iratokba betekinteni, mert ez így nem túl sok információ.

Köszönöm az eddigi tanácsot, igyekeztünk minden iratot visszamenőleg kikérni (tulajdoni laptól kezdve a gyámság alá helyezésig mindennel kapcsolatban)
A legtöbb helyen elutasítottak, csak akkor kapjuk ki a papírokat, ha már bíróságra megyünk.
Igazából a per tárgyát szeretnénk meghatározni.
Leginkább az a kérdésem, érdemes-e belevenni a feleség nevén lévő lakást, ha csak annyit tudunk, amit Édesapánk elmondott nekünk, hogy felesbe vették.
Tanúnk nincs, a kifizetés módjáról sem tudunk, csak az időpontról, és hogy akkor már együtt éltek, de nem házasságban.
Közös tulajdonnak tekinthető-e az az ingatlan, amit együttélésük során vásároltak egyikük nevére?
Ha azt állítja (ezt már megtette), hogy ezt a lakást a feleség saját pénzéből fizette ki, és tanúkat is sorakoztat fel, akkor tudunk-e ellene tenni bármit is?

Köszönettel: P. Barbara

„Közös tulajdonnak tekinthető-e az az ingatlan, amit együttélésük során vásároltak egyikük nevére?”

Attól függ, miből vették. Ha olyan pénzből, ami már valamelyiküké volt a házassági együttélés előtt, vagy amit valamelyikük örökölt vagy ajándékba kapott, akkor különvagyon, egyébként közös.

Köszönöm a segítséget!

Barbara

Nincs mit.

Tisztelt Fórumozók!

2003. évben meghalt Édesapám.
2004. évben kaptam a határozatot, mely úgy szólt, hogy 2010. május 24-ig késedelmi pótlékmentesen fizethetem meg az illetéket.
Kérdésem rám is vonatkozik, hogy az új jogszabály szerint (20millió forintnál kevesebbet érő ingatlan után nem kell illetéket fizetni), rám is vonatkozik-e ez a jogszabály?

Köszönettel:
Szilvamagocska

Véleményem szerint nem.

Tisztelt Ügyvéd Urak.
Édesanyám 5 éve meghalt, nővéremmel örököltük meg a házat, de a nővérem 5 éve nem hajlandó sem eladni a házat, sem pedig kifizetni engem. Kulcs a házhoz csak neki van, hétvégente a családjával néha ki is megy. Tehát ha ragaszkodik a házhoz, nem mondom hogy adja el, de akkor fizesse ki a részemet, és ezt sem akarja. (5 éve)
A családomnak a pénzre lenne nagy szüksége, mert a házunkat jelzálog terheli és nem bírjuk fizetni.
A nővéremmel nem tudom megbeszélni ezt, mert lecsapja a telefont, a házába be se enged.
Bírósághoz forduljak? Vagy mit tegyek?
Tanácstalan vagyok. Várom a segítséget.

Igen, a közös tulajdon megszüntetése, illetve többlethasználati díj megfizetése iránt indíts pert.