Ez így van vitathatatlanul, a probléma ott lesz, hogy az osztályrabocsájtásnak nem lesznek meg a jogszabályi feltételei:
Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, ôt a felosztásra kerülô hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülô örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
Valóban, hiteles tanú, vagy dokumentumok hiányában nagyon nehéz lesz bizonyítani a semmisséget. Ha a szerződést a bíróság hatályában tartja, akkor kötelesrész sem lesz belőle. Vagy Lala osztályrabocsájtásra gondolt?
De annak sincsenek meg a feltételei, hiszen az örökhagyó betudási szándékát sem lehet utólag bizonyítani.
Kedves Barnus, javaslom, már most terjeszd elő legalább másodlagos kérelemként a kötelesrész iránti igényt, mert arra jóval több esély van; ha pedig fenn akarod tartani a kisebb esélyű, de nagyobb falattal kecsegtető érvénytelenségi kifogásod, akkor ezt az elsődleges kereseti kérelmet a megállapításból már most változtasd marasztalásra irányuló keresetre, vagyis kérd az 50% tulajdonjogot, ha nem akarsz később felesleges köröket futni.
„ennek a felét lehet követelni kötelesrész gyanánt.”
Márminthogy a felének a felét...
Hát, szerintem nehéz lesz olyasmit bizonyítani, amely alapján semmisnek nyilvánítanák azt a szerződést... Szerintem.
Ami reális(abb): színlelt ajándékozási (vagy vegyes adásvételi-ajándékozási) szerződésnek lehet nyilváníttatni, mely esetben az ajándékozás alá eső rész tekintetében kötelesrész igénynek van helye.
A papíron kifizetett rész - amennyiben nem lehet bizonyítani, hogy az az összeg is visszavándorolt a testvérhez (márpedig ezt szerintem igencsak nehéz lenne) - tekintetében érvényes a szerződés adásvételiként, a maradék részre pedig ajándékozási szerződésként, hiszen a felek akarata az átruházásra irányult; ennek ellenkezőjét nagyon nehéz lenne bizonyítani (meg végülis ez volt a szándék).
Tehát szakértői véleményre lesz majd szükség, hogy mennyit is ért az ingatlan (a 40.000 Ft/nm tényleg irreálisan alacsony), ennek alapján lehet meghatározni, hogy mekkora értéket kapott ajándékba a testvér; ennek a felét lehet követelni kötelesrész gyanánt.
Kedves "tomas64" !
Nagyon köszönöm a választ.
Bár laikus szemmel nézve, kissé bizarrnak tűnik, hogy az elhunyt szerződő felet miért kellene bárkinek is képviselnie. Hiszen egy halottnak milyen érdekei lehetnek még?
Ki és miből tudhatja, hogy édesanyám egyformán szerette-e a két gyerekét és igazságos osztozást akart-e, vagy sem.
Egyébként, ha sikerül a "színlelt" adás-vételi szerződést semmisnek nyilváníttatnom, akkor vajon a lakás fele, vagy csak a köteles része, azaz a negyede jár-e?
Az adásvételi szerződésben írt nagyon alacsony, szinte jelképes vételár kifizetése a bátyám részéről édesanyám felé úgy történt meg, hogy a bátyám befizette a vételárat édesanyánk bankszámlájára, ahonnan még aznap édesanyámmal együtt kivették és a bátyám az összeget visszakapta anyánktól.
Erről bankszámlakivonatot tudok szerezni. /Mármint arról, hogy a befizetés napján történt a pénzkivétel is./
Kedves tomas64, vagy bárki, aki tudna nekem felvilágosítással szolgálni a fenti kérdéseimre, kérem , tegye meg. Sajnos nemigen van pénzem ügyvédre és egymagam nagyon nehezen igazodok el a jogi dolgokban.
Volna azonban mégegy kérdésem. Vajon lenne-e szerintetek olyan ügyvéd, aki nem előre kéri a honoráriumát és meg lehetne vele, úgy egyezni, hogy csak siker esetén tudnék fizetni neki.
Ügygondnok: a bíróság rendeli ki, az elhunyt szerződő fél képviseletére. Édesanyád meghagyása alapján a szerződés jogszabály megkerülésére irányult, így semmisnek nyilvánítható, amennyiben ezt bizonyítani tudod.
Tisztelt Fórumozók!
Öröklési ügyben lenne egy kérésem. A szíves választ előre is köszönöm.
Édesanyánk 2 éve meghalt. Ketten vagyunk testvérek.
Édesanyánk 3 évvel a halála előtt a bátyámra iratta - adás-vételi szerződéssel az öröklakását, melyben fölnöttünk. A szerződésben egy nagyon alacsony, kb. 40.000.-Ft/nm ár szerepelt.
Azzal a céllal tette, hogy így majd kevesebb öröklési illetéket kell fizetnünk és arra kérte a bátyámat, hogy a fél lakás értékét fizesse ki nekem. A lakás egy vidéki nagyváros bevárosában van, több mint 100 nm nagyságú.
A bátyám, még édesanyánk életében 2-3 alkalommal e-mailben megkeresett és nagyon kis összeg kifizetését igérte a fél lakás értékének a fejében. Nem tudtunk megegyezni, de az ajánlatot tevő e-mailjei megvannak - kinyomtatva.
Közben édesanyánk elhúnyt.
Anyánk halála óta már egyetlen fillért sem kinál a bátyám és azt mondja, az a lakás az övé.
Így ez év szeptemberében pert indítottam ellene az adás-vételi szerződés érvénytelenítése ügyében.
A bíróságról most kaptam egy végzést, melyben a éal
s tulajdoni lapját kérik tőlem, az adás-vételi szerződés másolatát és azt írják, hogy ügygondnok kinevezésére is szükség lesz.
Én nagyon tájékozatlan vagyok.
Meg tudná valaki mondani nekem, hogy mi az az ügygondok?
Azonkivül a fenti ügyben mit gondoltok, van esélyem a szerződés érvénytelenítésére? És, ha az sikerül, akkor vajon a teljes lakás fele az enyém? Van, aki azt modnja, hogy csak a köteles rész lesz az enyém.
Tudna valaki segíteni nekem?
Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Nem vagyok fiatal, de ilyen ügyem még nem volt, nagyon fájdalmasan érint, hogy a testvérfemmel kell pereskednem, de ha már végigcsinálom, vajon van-e reményem a győzelemre?
Üdvözlettel
B. Barnabás
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülôje, valamint a háztartásában eltartott szülô nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelôszülô a vér szerinti szülôvel egy tekintet alá esik)
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülôje, testvére terhére
III. Minden más örökös terhére
Az a hagyaték értékétől függ meg a jellegétől (ingatlan, lakóingatlan, takarékbetét, üzletrész).
Ajánlott olvasmány: illetéktörvény.
Köszi
Jobban, mert akkor a haszonélvezet miatt kisebb a vételár, így kisebb az illeték. Viszont az adóval meg rosszabbul jársz, ami a magasabb érték.
ObudaFan,
Köszönöm. Az 1. pontban nagyjából biztos voltam (sajnos 1,9M-költségek után fizetendő adó elég jelentős összeg)
A 2. pont szerinti megoldás már kedvezőbb,kár , hogy az illetéket nem tudom kikerülni.
Vajon mi lenne, ha a feleségem haszonélvezeti joga megmaradna az általam megvett 1/2 részen; ebben az esetben jobban járnék a fizetendő illetéket tekintve?
(Hiszen ebben az esetben csak illetéket kellene fizetnem, adót nem)
bartosp.
Kedves Szakértők,
Kérdésem a következő lenne:
Édesanyám 2001-ben meghalt , 1/2 ingatlant örököltem utána (egyedüli gyermekként). Illeték alapja 2,6M volt. 2005-ben meghalt édesapám is , ennek az 1/2 résznek az illetékalapja 5M volt (infláció...)
Most eladtam a lakást 9,5M-ért. Jól gondolom , hogy az adózás alapja a 9,5M - 7,6M (5+2,6)=1,9M ? (És nem pedig a 2. illetékalap összesen ugye 10M-ós értéke?)
2.Jelenlegi lakásunk a feleségem nevén van, házasságkötésünk előtt szerezte.(1990-ben)
Ha megveszem tőle az 1/2 lakást, akkor adóznom nem kell és neki sem (15 év miatt). Az illetéket viszont ki kell fizetnem az eladási és a vételár különbözete után, hiába 1 éven belüli lakásvásárlás esete áll fenn, mivel nem az egész eladási árért vettem lakást?
Előre is köszönöm a segítségeteket.
Nincs ilyen határ, mert minden eset más. Lehet kérni az illetékhivatalt, hogy méltányosságból mérsékelje az illetéket, de nyilván más lesz az elbírálás egy egyedülállónál, és más egy két beteg gyermeket egyedül nevelőnél.
Obudafan köszönöm szépen!
Ha közös vagyon, akkor nyilván csak a saját hányadát tudja értékesíteni, azt viszont akkor is tudja, ha édesanyád az ő hányadát rád ruházza, vagy ha arra a hányadra eltartási szerződést köttök. Az más kérdés, hogy a másik tulajdonosnak elővásárlási joga van, vagyis a vevő által felajánlott összeget ha kifizeti, a másik 50% is az övé.
Azt viszont meg kell nézni, hogy az ingatlan-nyilvántartásban mi szerepel, mert ha ott ő a 100% tulajdonos, akkor még édesanyád 50%-nak az eladásában is csak akkor lehet megakadályozni, ha pert indít az 50% tul. hányad megállaptása iránt és perfeljegyzést kér, vagy ha születik egy megállapodás, és azt ügyvédi okiratba foglalják.
Üdvözlet Mindenkinek!
Lenne egy kérdésem és nagyon remélem tud nekem valaki a válaszadásban segíteni!
A szüleim válni szeretnének. Van a tulajdonukban közösvagyonként egy családi ház. Apám el akarja adni a házat,de mi édesanyámmal viszont ezt nem szeretnénk. Olyan kérdésem lenne,hogy mit lehetne tenni, hogy apukám ne adhassa el a házat? Anyuval irassuk rám a ház felét? Vagy eltartási szerződést kössek anyukámmal? Mivel egyedüli örökös lennék,ha bármi történne, ugye enyém lenne a ház. Nagykorú vagyok,így még a "gyermekelhelyezés" sem kell.
Előre is köszönöm segítségüket!
Különösebb értelme meg nincs, hiszen a takarékbetét (ideérvtve a folyószámlát is) mentes az öröklési illeték alól.
Azért biztosabb, hogy a pénz "eltitkolásában" mindenki benne van, nehogy vki később begőzöljön...
Ha különvagyon, akkor az egészet Ti öröklitek, de a haszonélvezeti jog erre is kiterjed.
Ha nem különvagyon, akkor a felét öröklitek. A csjt-ben benne van hogy mi a különvagyon. Ha a házasság alatt apukád magának kuporgatta ott össze akkor nem különvagyon.
Köszi woodslave!
Amúgy a fater külön pénzét ki örökölné? A gyerekek, vagy a feleség is?
az apai részt a gyerekek öröklik egyenlő arányban a feleség haszonélvezeti jogával terhelten. Az illeték lakóingatlan esetén 2.5 %, egyébként 11%.
Ha mint számlatulajdonos vetted ki a pénzt, akkor sztem nincs vele probléma, de ha minden örökös tudja, akkor ki köthetne bele. Egyszerúen a hagyatéki eljárás során nem soroljátok fel mint hagyatékot és kész. Az önkorményzat ill. a közjegyzők nem ennyire alaposak.., szóval ha senki nem szól, akkor nincs.