öröklés,ingatlan

Köszönöm a választ.
Értem, kivéve ezt a részt nem (Ez, ha jól számolom, fejenként 5/64, összesen 15.) bocs. Még egy kérdés: Ha az örökhagyó azt akarja, hogy a köteles rész 1/8 és végrendeletben juttatott 1/18 közötti részt ne kelljen kiadni, akkor lehetséges-e adás-vétellel az unokákra íratni az ingatlan 2/6 részét? Tehát megoldás lenne –e ez a forma, mivel a nagymamánk eredeti szándéka az hogy ténylegesen megkapjuk a 2/6 részt, mindenféle köteles rész fizetés nélkül.

Az illeték mértékét az örükéség értéke és a rokonsági fok határozza meg, ezen semmit nem változtat, hogy valaki végrendeleti örökösként vagy a kiesett végrendeleti örökös helyén örököl.
Törvényes öröklés címén 1/4 járna egy gyermeknek. Tehát a köteles részük 1/8. A végrendeletben juttatott 1/18 és az 1/8 közötti különbözetet köteles részként ki kell adni. (Ez, ha jól számolom, fejenként 5/64, összesen 15.)

Üdvözlök mindenkit!
A következöket szeretném kérdezni.
A nagymamám közjegyző elött tett végrendeletben a következöképpen rendelkezett: a 3/6 részben tulajdonát képező ingatlan 2/6 részét édesapámra, mint egyik fiára, 1/6 részét pedig a többi három gyermekére egyenlő arányban hagyta. Idökőzben édesapám meghalt, három gyermek maradt utána. Kérdésem: Ebben az esetben az édesapám három gyermeke lép a helyébe autómatikusan, mivel az örökhagyó túlélte az örököst?
Ha igen, akkor az örökhagyó három unokájának öröklési illetéke lakóingatlan esetén 18 millióig 6% felette 8%, jól tudom? Érdemes-e akként megváltoztatni a végrendeletet, hogy az unokák legyenek közvetlenül az örökösök, vagy nincs jelentősége? Az illeték mértéke akkor is ugyanaz? Az örökhagyó három gyermeke, akikre az 1/6 részt hagyta, köteles rész címén formálhatnak-e jogot az unokák 2/6 részéből, vagy az már tisztán az unokáké, persze az illetékek levonása után? A teljes ingatlan kb. 18 milliót ér.
Válaszokat előre is köszönöm.

Az özvegynek haszonélvezete van minden, amit nem ő örököl.

Még egyet kérdeznék.
A hagyaték részét képező telek apu 100%-os tulajdona volt. Tudtommal ajándékozás keretében kapta az édesapjától. Jól tudom, hogy ennek a teleknek csak a 3 gyerek az örököse? Anyunak erre a telekre lehet(ne) haszonélvezeti joga?

Lehetőleg olyat keressetek, amelyen két tanú igazolja, hogy a felek előttük írták alá, vagy aláírásukat előttük sajátjuknak ismerték el.
Az örökösök között létrejövő megállapodásnak a leendő örökhagyó nem részese.

Egy ilyen - a 3 gyerek között kötődő - szerződésnek van valamilyen szabott formája? Vagy elég a 3 aláírás, esetleg még belevonva anyu is?

Köszönöm, átgondoljuk.

Az úgy nem megy. A hagyatéki tárgyalás funkciója az elhunyt hagyatékának átadása. Arra természetesen van mód, hogy az átadás az örökösök közti egyezségnek megfelelően történjen. Az anya hagyatékáról való lemondás azonban egy vele kötött szerződésben történhet meg. Illetve az örökösök egymás közt a várt örökségre nézve is köthetnek szerződést. Mi lenne, ha előkerülen egy ilyen, a három testvér között már korábban megkötött szerződés, és azt hagyatéki eljárásban bemutatnátok?

A majdani örökség is visszautasítható?
(Értsd: ha meghalna anyu, akkor a lakásból semmit ne örököljön a C gyerek.)

13+9=22 millió, osztva 3-mal az 7,3 fejenként. C gyereké a telek, ami 9 milliós érték, tehát kb. 850 ezret fizet a másik kettőnek fejenként.

Igazából az érdekelne, lehet-e most olyan kitételt rögzíteni apu hagyatéki eljárása keretében, ami már előre kizárja azt, hogy anyu majdani halála esetén a lakáshoz köze legyen a C gyereknek? Mi ennek a módja?
Pont az lenne a cél, hogy most, egy eljárás keretében legyen a telek csak a C gyereké, mig a lakás (majd valamikor) csak A és B gyereké.

A hagyatéki eljárás során van lehetőség az örökség visszautasítására.
Az általad írt számítás (13+ 9 millió) elosztva hárommal, nekem nem annyira jön ki....
De szerintem csak a telek után kellene megállapítani a "megváltási árat"

Szeretnék kérdezni.

Apu meghalt, maradt anyu és 3 gyerek.
Apunak volt egy saját tulajdonú telke (kb 9 millió), valamint anyuval közösen egy lakása (kb 13 millió).
Ha jól tudom, a telket a 3 gyerek örökli, anyu haszonélvezeti jogával, a lakás fele anyué, a másik felét a 3 gyerek örökli, ugyancsak anyu haszonélvezeti jogával.

Azt szeretnénk elérni, hogy a telek teljes egészében C gyereké legyen (anyu nem tart igényt a haszonélvezetre), cserében C gyerek egyszer s mindenkorra lemondana a lakásból valaha is őt illető részről A és B gyerek javára.

Kérdésem:

• Most lesz a hagyatéki tárgyalás. Van-e mód arra, hogy a C gyereknek a lakásról történő végleges lemondását valahogy jogilag rögzítsük?
• Szerintetek anyagilag milyen elszámolás lenne korrekt a gyerekek között?

(Úgy okoskodtam, hogy vennénk a majdani állapot szerinti hármunkra eső értéket, ami 9+13 millió, ha ezt osztjuk 3-felé, akkor a C gyereknek kb. 830 eft-ot kéne adnia A és B gyereknek. Korrekt ez a számítás? (Az illetékeket természetesen mindenki maga rendezi a szerzése után).

Köszönöm!

„Na most a lényeg az,hogy nincs valami a törvénytárban arra vonatkozólag,hogy az örökséget elkérjem előbb,vagy nem is tudom.”

Az örökség akkor "keletkezik" majd, ha meghal az örökhagyó. Addig az az ő tulajdona, azt csinál vele, amit akar. Ha akarja odaadja, ha nem akarja, nem adja oda. Ha akarja, megeszi, megissza, és volt-nincs örökség.

Természetesen kérni bármit szabad, ez egy szabad ország.

Bár nem jogi értelmű hozzászólós, de...

Sehogy sincs az rendjén, hogy egy fiatalambernek nincs kapcsolata a szüleivel.
Oké, annak idején elköltözél otthonról - ifjonti fejjel bizonyára több-kevesebb vélt vagy valós okod volt rá -, de azóta eltelt egy évtized.

Bizonyára te is megváltoztál ennyi idő alatt, és a szüleid is valószínűleg másként látják már az akkori történteket.

Mert még a legádázabb ellenségeskedésen is lehet változtatni, ha azt kölcsönösen akarják azt emberek!

Tehát egy szép csokor virággal a kezedben kopogj be az ajtón!

És kérj bocsánatok!

Ami az esetleges majdani örökséged dolgát illeti, ezt most még felejsdt el, ennek nincs itt az ideje!

Ellenben próbáljatok párbeszédet kezdeni, és amikor már többször is voltál már ismét othon, ESETLEG akkor előjöhetsz némi anyagi támogatás kérésével.

Az örökségről az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben visszterhesen is le lehet mondani. De ha rossz a viszonyotok, miért tennék meg neked ezt a szívességet?

Sziasztok!nem írtam még ide és lehet hogy hülyeséget kérdezek.A szüleimmel kb.10 éve nem találkoztam,nem állnak velem szóba,az okát nem tudom,talán az,hogy 18 éves koromban a nagymamámhoz költöztem,akit azóta beraktak egy otthonba és eladtá a házát.Na most a lényeg az,hogy nincs valami a törvénytárban arra vonatkozólag,hogy az örökséget elkérjem előbb,vagy nem is tudom.Elnézést ha hülyeséget kérdeztem

Osztályrabocsátás nem csak azért nem jöhet szóbe, mert
"1. ingyenes juttatás
2. osztályrabocsájtási szándék kifejezése a juttató részéről "

, hanem ha lett is volna ilyen szándék akkor sem, mert a többletet nem kell visszatéríteni.

Lala, egyetértek!

„Az osztályrabocsájtás az a jogintézmény, amikor az örökhagyó még életében valamelyik leszármazóját megejándékozza, de kiköti, hogy halálakor az ajándék értékét a hagyaték értékébe be kell számítani, hogy másik gyermekét ne érje joghátrány örökléskor.”

Az osztályrabocsájtás arról szól, hogy ha az örökséget úgymond "előre megkapja" valamelyik örökös, akkor örökléskor az ő örökrészébe be kell számolni azt is, amit korábban így kapott.
Esetünkben - ahogy tippelem - más érdemi örökölnivaló nem nagyon volt, így az osztályrabocsájtással eredményt elérni nem igazán lehet, hiszen:

Ptk. 622. § Ha az örököstárs által osztályra bocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

tomas64, én inkább a kötelesrészt látom működőképesnek:

Ptk. 661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Ptk. 665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
Ptk. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
Ptk. 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;

Ptk. 669. § (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:

1. a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
2. a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.

Ptk. 672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
(2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
(3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.

Így ha a bíróság megállapítja, hogy a lakást forgalmi értékénél jelentősen olcsóbban vette meg a testvér, akkor a különbség a forgalmi érték és a kifizetett vételár között ingyenes juttatásként értékelendő (leplezett szerződés); ez alapján pedig kötelesrész jár.

Mégegyszer köszönöm a bíztatást.
Barna

Nincs szégyelnivalód! Igazából te egy szerződés érvényességét vitatod, melyet elhunyt édesanyád jószándékkal, de jogilag helytelenül eljárva kötött meg. Ezért téged jogsérelem ért, melynek orvoslására tett kísérleted jogilag is megalapozott - akkor is, ha esetleg nem leszel pernyertes - és erkölcsileg sem kifogásolható!

Kedves tomas64!

Nagyon köszönöm bíztató soraidat és a magyarázatot.
Tehát úgymond a testvéremen kívül, a halott anyámat is perbe kell fognom - és az ő képviselője lenne az ügygondnok.
Nagyon szomorú és a jó izlést borzasztóan sérti valahogy ez a dolog.
Gondolhatod, milyen érzéssel teszi ezt egy anyját gyászoló ember.
Ha nem lennék rászorulva és nem háborítana fel mélységesen a testvérem viselkedése talán ilyen áron nem is tennék semmit.
Mégegyszer nagyon köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel
Barna

Gondolom, az ügygondnok azért kell, mert két személy között megkötött szerződés érvényességét vitatod, őket kell perelned, viszont az egyik szerződő fél már nem él, tehát nem jogképes, így perbeli jogképességgel sem rendelkezik.
Az osztályrabocsájtás az a jogintézmény, amikor az örökhagyó még életében valamelyik leszármazóját megejándékozza, de kiköti, hogy halálakor az ajándék értékét a hagyaték értékébe be kell számítani, hogy másik gyermekét ne érje joghátrány örökléskor.

És amíg a bíróság jogerős ítéletet nem hoz, mindíg van remény! Még az is előfordulhat, hogy a testvéred elszégyenli magát a bíróság előtt, bevalja és megbánja bűneit.

Kedves ObudaFan, tomas64 és Lala!

Hálásan köszönöm a segítségeteket és a tanácsaitokat , - az "osztályrabocsájtás" kifejezést nem igazán értem, de a kedves tanácsaitokból sajnos azt szűrtem le, hogy nem is áll olyan nagyon jól a szénám.

Laikus fejjel azt hittem, hogy a bátyám e-mailben tett u.n. egyezségi ajánlatai, melyekben bizonyos összeget ajáln a lakás megváltása fejében és melyek végén mindig azt kérte , hogy írjam alá, hogy soha az életben nem fogom a közte és édesanyánk közti adás-vételi szerződést megtámadni, elég bizonyíték arra, hogy anyánk kérése az volt, hogy a bátyám, ugyan megkapta a lakás tulajdonjogát, de köteles engem a fél lakás árával kifizetni.
Sajnos ez csak szóbeli kérés volt.
Talán még arra is elég bizonyítéknak hittem, hogy esetleg a bíróság is láthatja, hogy valami mégsem teljesen kerek a szerződés körül, ha ennyire szeretné, hogy aláírjam, hogy sohasem támadom meg.
Ezek az ajánlatok végülis nem kerültek aláírásra, mert roppant kis összegeket ajánlott, de bizonyíthatóan az ő számítógépéről érkeztek hozzám.

Miután anyánk meghalt többet ajánlatot sem tett és az egész ügyről hallani sem akar.
Nem váltam semmilyen tekintetben méltatlanná az örökségre, én ugyanolyan jó gyereke voltam anyámnak, mint ő.
Tehát jól látom, tényleg csak nagyon bonyolult és hosszú procedúra után van esetleg esélyem az un. köteles részre?
Szerintetek mire kell az ügygondnok ebben az esetben?