Tisztelt Fórumozók!
A következő esettel kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni:
A nagymamámnak volt egy testvére,akinek mivel nem lehetett saját gyermeke,ezért örökbefogadott egy lányt.Annak sem született gyermeke.Tavaly azonban megölte őt a férje ,majd egy nap múlva a férj felakasztotta magát. A felakasztott asszonynak már nem él az örökbefogadó anyja, sem pedig annak a testvére,aki az én nagymamám volt.Az elhalttal jó kapcsolatban voltam. Az lenne a kérdésem,hogy ilyen esetben kik örökölnek. (vagyis mgölt asszony az én nagymamámnak a testvérének a fogadott gyermeke volt)
Miként tudom bizonyítani azt,hogy jogosult vagyok az örökségre, illetve hogyan tudok utánajárni,hogy rajtam kívül jogosult -e még más valaki az örökségre.
Mi van akkor ,ha esetleg van még más örökös rajtam kívül,de örökösödési szándékát nem jelezte a közjegyzőnél?
Örökölhetnek-e a gyilkos (majd öngyilkos) férj rokonai?A lakóingatlan amelyben lakott a meggyilkolt asszony, az a nő tulajdona volt,majd az ingatlan felét ajándékozásként a férjnek adta,aki féltékenységből megölte őt.
Hol kezdjem az adatgyűjtést,hogy bizonyítani tudjam,hogy rokona vagyok?Milyen papírokat kell ehhez beszereznem, és honnan?
A gyilkosság másnapján jeleztem a helyi polgármesteri hivatalnak,hogy rokona vagyok az elhaltnak, a temetést vállalnám,de a polgármesteri hivatal értesítés nélkült eltemetette az elhunytat. A közjegyző pedig tájékoztatott,hogy hiányos a hagyatéki leltár. Miként tudok annak is utánajárni,hogy mi is képezi a leltárt, mi az ami kimaradhatott belőle.( a közjegyző ebben nem tud segítséget nyújtani nekem,abban sem,hogy hol kezdjem az adatgyűjtést)
Köszönettel:
házacska
öröklés,ingatlan
Hát akkor én most nagyon hülye vagyok?
Mert mivel 2008 évben adtuk el a lakást 5,5oo.ooo,- Ft-ért és én ugy gondolom, hogy ebből az eladási értékből lejön amit 2004.ben megállapitottak a hagyatéki végzésben, azaz a fél ház 1,16o.ooo,- Ft értékben, valamint amikor apukám meghalt 2007-ben, ami szintén 1,16o.ooo,- Ft volt. Tehát nem 3,18o.ooo,- Ft érték után kell adóznom 25 %-ot?
Nyilván, de ez miért számít? Az adót külön-külön kell kiszámítani a két fél után, mivel nem egyidőben történt a szerzés.
Kedves Kovács Béla Sándor
Köszönöm a válaszát. Még egy kérdés:
Ha a hagyatéki vagyon l/2 részének értéke: 1,16o.ooo,- Ft volt amikor édesanyám meghalt akkor az ingatlan értékének 2.32o.ooo,- Ft-ot kell tekinteni?
Köszönöm a választ.
Athalay
Az ingatlan vevőjét nem érheti hátrány, a másik örökös azonban jogalap nélküli gazdagodás címén tőled követelheti a vételár felét az 5 éves elévülési időn belül.
Kedves Sándor!
Nagyon köszönöm a pontos választ, már értem:)
üdv.
Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni, az alábbi esetben.
Két éve elhunyt az édesanyám, én akkor nem tudtam hogy született életében végrendelet. Rendben lezajlott a hagyatéki, ami után nem fellebezett senki sem, minden a nevemre íródott. Édesanyámtól egy házat örököltem, ami tavaly eladásra került. A napokban kaptam egy levelet hogy előkerült egy végrendelet, amiben édesanyám nem engem jelöl meg egyedüli örökösként, viszont a végrendeletben szereplő ingatlan már nem az én tulajdonomat képezi. Ilyen esetben milyen határozat születhet? Az ingatlan jelenlegi tulajdonosát érheti bármilyen negatív hatás?
Illetve még az lenne a kérdésem, hogy az ingatlan eladásából származó bevétel tárgya lehet-e bármilyen újboli hagyatéki tárgyalásnak, hiszen az az én tulajdonomat képezi és amikor eladtam jogosan jutottam hozzá.
Köszönöm előre is a segítséget.
Üdv: Alex
- Benyújtható. A haszonélvezet miatt kérdés, hogy megéri-e, de benyújtható.
- A lakás másik fele vonatkozásában csak annyiban használhatja korlátozás esetén, amennyiben arra ténylegesen szüksége van.
- Tulajdonképpen a szükségtelen zavarása nélkül bárhogy.
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi esettel kapcsolatban szükségem lenne felvilágosításra.
Az ügyben konfliktus alakult ki az örökös gyermek, aki az örökhagyó első házasságából származik és az özvegy között az örökség tárgyát képező lakás kapcsán...
ehhez klrdéseim a következőek:
- Közös tulajdon megszüntetése iránt benyújtható-e kereset az örökös (gyermek) részéről, ha a fele lakás az özvegyé, másik felét a házastárs 1. házasságából származó gyermeke örökölte (haszonélvezettel terhelten). Az özvegy benne lakik a lakásban.
- Mivel vita van az örökös gyermek, és a (2,5 szobás)lakásban lakó özvegy között, a gyermek (a fele lakás az ő tulajdona)korlátozni akarja az özvegy haszonélvezeti jogát. Ez a gyakorlatban hogyan történe?
- Az özvegy által lakott lakás esetén, ha a fele az övé, a másik felére haszonélvezeti joga van, a Ptk. 161 § (1) szerint a tulajdonos (örökös, gyermek) hogyan jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni?
Előre is köszönöm a választ.
Versenyző
Egyszer már válaszoltam.
Lakásingatlanra nézve a jövedelemadó mértéke 25%, az alapja pedig a szerzéskori érték (plusz a megszerzésére fordított költségek) és az eladási ár különbözetének évente húsz százalékkal csökkenő hányada.
Öröklés esetén a szerzéskori érték az az összeg, ami után az illetéket kivetik. Mivel esetetekben az illetéket még nem vetették ki, adóbevallást viszont csinálni kell, számoljatok a hagyatékátadó végzésben megjelölt értékkel - ha az illetékfőosztály végül másképp számol, majd adtok be önkorrekciót.
(Ha az eredeti kérdés két lappal odébb van, akkor célszerű megismételni a válasz szorgalmazásával egyidejűleg.)
Üdvözlök minden fórumozót!
Nekem senki sem válaszol?
A bejegyzet végrehajtási jog 465 000 ft-rol szól!!
Jó estét!
Megint kérdésel fordulok önnök felé.
A hagyatéki tárgyaláson bejelentettem a szóbelivérendeletett amiröl mamám 3 ember elött végrendelkezett nagy betegen(rákos volt).Sajnos ezután 3 napra megis halt.Nagymamám évekota azt szerette volna én örököljek mivel gondoztam,ápoltam és persze mellette áltam haláláig,kiskoromtol ö nevelt!Sajnos olyan nagyon rosszul volt,hogy írni sem tudott fekvő beteg volt!Van-e esélyem ez ügyben?
Itt kiderült a hagytékin az hogy a végrehajtási jog 19 éve van rajta a mamám részén.
Ez azóta mennyit kamatozott?(Kb)
„a párom az egyedüli tulajdonos, halála esetén én, majd pedig a fia lesz az örökös? ”
Nem. Ha van leszármazó, ő az örökös, az özvegy nem örököl. (Épp ezért kap haszonélvezetet.)
Mivel a lányod a férjednek nem leszármazója, törvényesen ő sem örököl tőle. Ha rá is hagyni akar valamit, akkor végrendelkeznie kell.
Hogy utánad lehet-e örökölni, arra nem tudok ennyi adatból egyértelmű választ adni. Ugyanis az attól függ, hogy tényleg a férjed különvagyona-e az ingatlan, vagy valójában közszerzemény. Ha az utóbbi, akkor erre halálod esetén - ami minél később legyen - a leszármazóid eredményesen hivatkozhatnak.
Kedves Sándor!
Nem egyszerre. A kérdésem első felére megkaptam a választ, köszönöm, örülök. A 2. az öröklésre vonatkozóan: a párom az egyedüli tulajdonos, halála esetén én, majd pedig a fia lesz az örökös? Ha pedig szeretné a lányomat is, erről neki kell közjegyzőnél végrendelkeznie? Mivel a nevemen nem lesz semmi, utánam automatikus öröklés sem lesz ugye? Jól értem?
Elgépeltem...
http://www.birosag.hu
A kiegészítést és a pontosítást köszönöm.
A fizetési meghagyás nyomtatvány az alábbi helyen található és tölthető le: htt://www.birosag.hu és ott a "nyomtatványok"-nál található legfelül van.
HA nem fizeti ki utólag a rá eső részt, akkor az tőle perben is követelhető.
Természetesen a saját hányadát mindenki megterhelheti, de egy esetleges végrehajtás során ez csak az adott hányadot érinti.
Egymillió.
200 ezer forint alatti tartozás dolgában fizetési meghagyást kell ill. lehet indítani a városi bíróságon., az ehhez szüséges nyumtatvány leölthető itt balra az "adattár" menűsor "iratminták" rovatból.
Első körben a költség a követelt összeg 3%-a, ha ellentmond (= nem fizet) akkor lesz csak per a dologból, és akkor további 3% illetéket kell fizetni majd.
A másik kérdéssel kapcsolatban: a saját 1/4-ed tulajdoni részét sajnos megterhelheti bankkölcsönnel, vagyis arra a hányadra jelzálogot jegyeznek majd be.
Ha nem fizeti a részleteket akkor bizony könnyen előfordul, hogy bírósági végrehajtó elárverezheti az ő részét - azonban senki sem vesz olyan házat aminek 3/4-ed részére másvalaki a tulajdonos... Vagyis te és a testvéred akár potom pénzért meg is vehetitek azt majd...
Persze ezzel együtt a hitelt át kell vállalni: neked vagy a testvérednek, mármint amelyikőtök az árvezerésen a vásárló lesz.
A haszonélvezet engedményezéséről szó sem lehet, azzal utóbb nagyon megégetheti magát az ember.
Monalisa
laikus hozzászóló
Jó Napot Kívánok!
Nekem lenne egy olyan kérdésem hogy most Február 2-án kellett mennünk tárgyalásra(közjegyzőhöz)hagyatéki ügyben.
A nagypapám a lányára 1/4-et Fiára:1/2-et illetve rám(unokára)1/4-ed hagyott.
Az idézésen rajta volt hogy a közjegyzőnek a munka dijját ki kell fizetni 54ezer forintot és azt az örökösöknek kell kifizetniük.
Nekem az lenne a kérdésem hogy én(unoka)és a fia kifizettük a részünket de a lánya vagyis az anyám nem.
Helyett mi kifizettük be lehet ezért őt perelni h nem fizette ki amit neki kellett volna mert pénz nélkül jött el a tárgyalásra??!!
És lenne még egy kérdésem ami még jobban érdekelne mindket:az én 1/4emre meg a fia 1/2ére meg engedtük hogy rajta legyen a mamám haszon élvezeti joga de az anyám nem engedte meg hogy rajta legyen neki,ő azt mondta tisztán kéri a részét!!ezzel vajon mit akarhatott??
Tud az ő részére fel venni jelzáloghitelt vagy személyi kölcsönt??mert képes hogy nem fizetné és akkor a fejünk fölül el is vihetik a házat nem??
Kérem segítsenek nagyon fontos lenne.
Előre is küszönöm:Marianna
figó!
Ha jelképes összegért veszed meg az ingatlant, akkor ez az ügylet megint legalább részben ajándékozásnak minősül, és jár a kötelesrész. Kössetek egy tartási szerződést, és tartsd is be.
Bobyno1!
A tulajdoni igények nem évülnek el, ez pedig tulajdoni igény. Tehát nem évült el.
„szeretnénk írásba fektetni, hogy életem végéig a lakásban maradhatok.”
Kidobott pénz lenne arra költeni. Az özvegynek a törvény erejénél fogva holtig tartó haszonélvezete van a hagyatékon.
„Amennyiben pedig mindketten meghalnánk,”
Úgy érted, egyszerre?