„A különbség abban van, hogy élettársak közt nincs vélelem az egyenlő arány mellett.”
Akkor ez a "lehet" eléggé gyenge lábakon áll. Ha igazolni tudná a szerzést, akkor nem lett volna szüksége egy - egyébként érvénytelen - vagyonmegosztási szerződést barkácsolni. Elvben akár az egész ingatlan is az övé "lehet".
Kérdező a jelek szerint mindent tud. Sőt, mindent jobban tud. De akkor miért kérdezett?
Az alapelvben nincs eltérés: az életközösség alatt közösen szereznek. A különbség abban van, hogy élettársak közt nincs vélelem az egyenlő arány mellett.
„(Viszont szerződés nélkül is övé lehet a fele. Aminek bizonyítására ez az okirat is megfelel - amennyire egyáltalán bizonyítani kell.)”
Ezt házastárs esetén még érteném, de élettárs esetén nehezebben.
A vagyonmegosztásnak szerintünk nem volt alapja. Nem voltak bejegyzett élettársak, az élettárs egy fillért nem tett a házba,
nem is volt jövedelme, az elhunyt tartotta el.
Valószínűleg az örökhagyó cselekvőképtelenségét kell bizonyítani, mert az élete utolsó napjaiban már nem tudott mozogni, beszélni sem.
Komoly gyógyszeres kezelés alatt volt és már leálltak a belső szervei.
Hogyan szervezte meg a 2 okirat elkészítését? 2 héttel korábban az örökösöknek elmondta a döntése okát, ezzel ellentétes
döntések a halála előtt néhány órával?
Közben az örökösök is gyűjtik az információkat.
Orvosszakértői és írásszakértői véleményeket kell beszerezni.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.
A "többi" talán az ingóságokat, más ingatlanokat jelent. Ismerjük el, nem éppen egzakt a közölt tényállás.
Fél házat örökli a végrendelet szerint, a többit örökölnék a rokonok, DE egy vagyonjogi szerződés alapján szeretné a ház - előbbi alapján nyilván - másik felét.
Egyáltalán nem gyanús. Ami persze önmagában kevés.
(Viszont szerződés nélkül is övé lehet a fele. Aminek bizonyítására ez az okirat is megfelel - amennyire egyáltalán bizonyítani kell.)
„Ráadásul erre a napra datálva az élettárs egy vagyonmegosztási szerződést is bemutatott a közjegyzőnek, amiben az együttélésre hivatkozva szeretné az ingatlan felét megkapni.”
Van azon ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokiratba van foglalva? Ha nincs, érvénytelen, Ptk. 6:515. § (1).
„Érdemes lehet bíróságon megtámadni a 2. végrendeletet?”
Honnan tudhatnánk mi azt? Abban, amit ideírtál, egyetlen érvénytelenségi ok sincs. (Ami nem zárja ki, hogy legyen olyan, amiről nem írtál.)
Pontosítok: A közjegyző nem azt mondta, hogy a végrendelet a hagyatéki leltár része, csak azzal együtt már korábban át kellett volna adni a jegyzőnek.
Tisztelt Szakértők!
Egy már évek óta daganatos,nagyon beteg hozzátartozóm 2 héttel a halála előtt az orvosa tanácsára végrendelkezett és néhány rokonára hagyta a házát és az élettársára teljes haszonélvezetet, gyermeke nem volt. A végrendelet fel is lett töltve a nyilvántartóba. A hagyatéki tárgyalás legvégén állt elő az élettárs egy új végrendelettel, amiben ő örökli a fél házat, a többit elosztva az örökösök. A végrendelet a örökhagyó halála napjára volt dátumozva, pedig akkor már nem nagyon volt magánál szegény. Úgy tűnik a 2 mentős lehetett a tanú. Az élettárs az új végrendeletet nem adta át a leltárral együtt a jegyzőnek csak a hagyatéki tárgyalás legvégén vette elő, amikor már mindenki indult volna haza. A közjegyzőnek is kerekedett a szeme, hogy ezt nem így kellett volna. A közjegyző szerint a végrendelet is a hagyatéki leltár része, már korábban tudomására kellett volna jutnia, nem 6 hónap múltán és főleg nem a tárgyalás legvégén.Nagyon gyanús a 2. végrendelet aláírása, szövegezése, elkészültének körülményei. Ráadásul erre a napra datálva az élettárs egy vagyonmegosztási szerződést is bemutatott a közjegyzőnek, amiben az együttélésre hivatkozva szeretné az ingatlan felét megkapni.
Ez még nem lett a földhivatalba benyújtva. Ezt a közjegyző elutasította, mondván ez neki nem releváns. Érdemes lehet bíróságon megtámadni a 2. végrendeletet? Egyelőre fel lett függesztve 30 napra a hagyatéki eljárás. 2 ügyvéd sem tudott egyértelmű választ adni, nem volt hasonló ügyük, nem igazán vállalták volna el. Köszönöm a figyelmet.