kapcsolattartási szabályok módosultak!

14 fölött korlátozottan cselekvőképes.

Szeretném megkérdezni, hogy a törvényben említett " korlátozottan cselekvőképes" kifejezés mely korcsoporttól érinti a gyermeket?
6-10-14?? vagy mennyi?

Ez ellen szerintem nem, mert alkotmányossági szempontból rendben van. Ugyanis kimondja, hogy csak akkor, ha a gyermek nem volt befolyásolva. Az megint más kérdés, hogy tényleg nehéz bizonyitani, de nem lehetetlen. Itt jönnek majd a szakértők. Sajnos nem egy szakértőről keringenek olyan hirek, hogy megvesztegethető, sőt van olyan, aki ellen eljárást is inditottak, de szerencsére a többségüki tényleg elfogulatlan, tényleg feddhetetlen.

• igenis befolyásolható -- 14 évesnél idősebb gyermek az édesanyja -- esetleg, igen kis százalékban az édesapja -- érzelmi zsarolására "lemond" a láthatásról, akkor a másik szülőnek, és hosszú távon a gyermeknek is annyi. Legalábbis amit én tapasztaltam a gyámosok és -- igaz csak egy -- pszichológus hozzáállásán, abból ítélve nincs az a szülő, aki bizonyítani tudná az érzelmi erőszakot avagy a lojalitáshasítást.

Szerencsére azért akik évek óta vivnak, azok tudják mit olvasnak. Azt nem tudják, hogy ez csak a január 01. után indult ügyekre érvényes. Meg azt nem, hogy ezek után minden folyamatban lévő ügyben ezt figyelembe véve érdemes bármiféle egyezséget kötni, vagy döntést kicsikarni.

Az Alkotmánybiróságra már bement az alkotmányossági panasz, totál jogsért az a része, hogy az ünnepre eső időszakost nem kell pótolni, sérti a jogbiztonságot és jelentős visszaélésekre ad okot (a gyerek persze mindig akkor lesz beteg).

Igy idő kérdése, remélhetőleg megsemmisitik ezt a rendelkezést. Aggályos a többi része is, félreértelmezhető. Például az időszakos kapcsolattartásra eső folyamatost tudomásom szerint még soha senki nem akarta pótoltatni, ha egybeesik, akkor két jogcimen van az apánál a gyerek, de csak egyszer. Igy elég értelmetlen szabály.

Gond van a kiskoru végleges külföldre távozásának szabályaival is. Olyan a megfogalmazás, mintha anyuka csak ugy leléphetne egy uniós országba, aztán az apának nem lenne más lehetősége, mint kérni a kapcsolattartás ujraszabályozását. Csakhogy a hágai egyezmény még hatályban van, tehát ha elviszi a gyereket, és nem tudja biztositani a kapcsolattartást emiatt, az apa nem kapcsolattartási kérelmet fog benyujtani, hanem végrehajtásit. Ez a szabály tehát igen hátrányos helyzetbe hozza majd az anyát, mert azt hiszi mehet, és mondjuk ha elvállal egy munkát, és utána derül ki, hogy ő ugyan mehet a gyerek marad, nem tudom mi lesz, az apát, mert pereskedhet, feljelentgethet, és várhat a gyerekre, a gyámhatóságokat, mert össze-vissza fogják értelmezgetni.

Szóval nem annyira gondolták ezt át.

Szintén rossz az a szabály is, hogy a korlátozottan cselekvőképes gyerek esetén nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen a gyerek kifejezetten tiltakozik. Itt elfelejtették beleirni, amit a végén már beleirtak, hogy ha anyai befolyás nélkül tiltakozik (ezt meg nem tudom hogy fogják megállapitani). Ráadásul attól, hogy az egyezséget nem lehet jóváhagyni, egy nem egyezségi döntés születhet.

Ilyen esetben egyébként egyrészt vizsgálni kellene, hogy a gyerek miért nem akar menni, mennyi az anyai ráhatás, másrészt jó családgondozók kellenének, akik ezt képesek rendezni, a gyereket olyan irányban befolyásolni, hogy akarjon menni, illetve komplett családterápiát alkalmazni.

Amit Derill itt közreadott, azt brosurában minden elvált és/vagy válásban lévő félnek a kezébe kellene adni: olvasgassátok és legfőbb tartsátok be!

Persze sok azt sem érti igazán amit egyáltalán elolvas...

Módosultak a kapcsolattartási szabályok. Kicsit diszkriminativ, gondolom Alkotmánybiróság elé kerül. 2006.01.01-től hatályos

315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról

24. § A Gyer. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A kapcsolattartás célja, hogy

1. a gyermek és a 28. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra jogosult személyek (a továbbiakban: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
2. a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

(2) A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás.

(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

1. a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
2. a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,
3. a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.

(4) Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.

(5) Az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye.

(6) A gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

(7) A gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.”

25. § A Gyer. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kapcsolattartás szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.”

26. § A Gyer. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.”

27. § A Gyer. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult megegyeznek

1. a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,
2. a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
3. a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,
4. az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
5. a kapcsolattartás egyéb formáiról.

(2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

(3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

(4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.

(5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

1. a kapcsolattartás formáját,
2. a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,
3. az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,
4. a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.

(6) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti, egyben előírhatja a kapcsolattartásra kötelezett számára a gyermeknek ezen a helyen történő átadását, illetve a kapcsolattartásra jogosult számára a gyermeknek ezen a helyen történő átvételét.”

28. § (1) A Gyer. 30/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítőt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékébe felvett közvetítők közül. A névjegyzékek a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében tekinthetők meg.”

(2) A Gyer. 30/B. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közvetítő az értesítéstől számított három munkanapon belül írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben a Ket. 42. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.”

29. § A Gyer. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott.”

30. § A Gyer. 32. §-a a következő (1)-(2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)-(2) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(1) A kapcsolattartás újraszabályozását - ide nem értve a kapcsolattartás korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását - a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.

(2) A kapcsolattartás újraszabályozása során a bíróság vagy a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának, helyének megváltoztatásáról - külön-külön vagy együttesen - is dönthet.”

31. § A Gyer. a következő 32/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Az elmaradt kapcsolattartás pótlása

32/A. § (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.

(2) A kapcsolattartásra jogosultnak vagy a kapcsolattartásra kötelezettnek fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult vagy a kötelezett a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

(3) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

(4) Az elmaradt kapcsolattartás pótlásának, függetlenül annak okától, az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától számított 6 hónapon túl nincs helye.”

32. § A Gyer. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel

1. elrendeli a végrehajtást [Ket. 130. § (1) bek.],
2. kötelezi a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

(2) A kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás megindításának az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától, illetve a 33/A. § (1) bekezdése szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a végrehajtására nem indíthat újabb eljárást.

(3) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül önhibáján kívül a végrehajtási eljárást megindítani nem tudja, a Ket. szabályai szerint igazolási kérelmet terjeszthet elő.

(4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárás során meghallgatja a másik felet is.

(5) A végrehajtást elrendelő végzés tartalmazza

1. a kapcsolattartásra jogosult, illetve a kapcsolattartásra kötelezett felhívását a jogellenes magatartás megszüntetésére,
2. a jogellenes magatartás fenntartásának jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást [33/A. §, Ket. 140. §-a (1) bekezdésének d) pontja],
3. a teljesítés határnapját,
4. a foganatosítás módját.

(6) A végrehajtást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen a Ket. szabályai szerint végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

(7) Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyámhivatal bírság kiszabásáról intézkedik, feltéve, hogy a végrehajtást elrendelő végzés kézhezvételétől számítva 1 év még nem telt el. Amennyiben a bírságot kiszabó jogerős végzésnek a megadott határidőn belül a kötelezett önkéntesen nem tesz eleget, a behajtásra a Ket. 141. § (3) bekezdése az irányadó. A bírság ismételten kiszabható.”

33. § A Gyer. a következő 33/A-33/B. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett

1. a gyermeket a másik fél ellen neveli, vagy
2. a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.

(2) A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti központnak a közreműködését, a védelembe vétel elrendelését vagy a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn.

(3) Amennyiben a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

1. a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, ha az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,
2. feljelentést tesz a Gyvt. 113. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.

33/B. § (1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal - kérelemre - a Ket. 148. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy

1. a felek igénybe veszik a 30/A-30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy
2. a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megszüntetését.

(2) A gyámhivatal végzésben dönt a végrehajtási eljárásnak az (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséről, amely ellen fellebbezésnek van helye.

(3) Az eljárás felfüggesztésére

1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyermekvédelmi közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő 4 hónapig [30/A. § (3) bek.],
2. az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás újraszabályozására, illetve megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásáig

kerül sor.

(4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszü