Kötelesrész ajándékozás esetén

Niki2025,

De nem.
Egyrészt : adott egy hatósági bizonyítvány. Ezt ellenbizonyításig valósnak kell elfogadni, alapesetben nem vitatható. Aki vitatja ezt, az bizonyítja, hogy miért nem valós - ez pedig itt a kérdező.
A felperesek elég, ha rámutat az értékbizonyítványra, hogy az alapján számolta ki a kötelesrésze alapját.
Másrészt :
„Pp.265.§(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.”
Egyáltalán nem igaz, hogy a felperesnek kell általában bizonyítania. Nyilván a legtöbb esetben az perel, aki a követel, és az igazolja a követelésének alapját. De erre itt nincs szüksége a felperesnek.

Köszönöm mindenkinek!

Jogos, volt egy elírás részemről, hárman vagyunk testvérek, két húgom van.

drbjozsef
"Elsősorban az bizonyít, akinek az érdekében áll, másodsorban az, aki állít." - perben nem.
Ha az alperes nem ért vele egyet ( tehát a kérdező ) az összeggel, akkor is a felperesnek kell első körben fizetnie az igazságügyi szakértőt.
Aztán később meg azé a költség akié az összes perköltség

„A jogalap áll, ha beperel, akkor az bizonyítási teher az övé, ha vitatod az értéket. ”
Már miért lenne az övé (már ha a felperesre húgra célzol itt), amikor van egy hivatalos adó- és értékbizonyítvány?
Elsősorban az bizonyít, akinek az érdekében áll, másodsorban az, aki állít.
Ha a húgnak kell perelnie, akkor ő nem az érték miatt perel, hanem a pénze miatt. Amihez van egy hatósági bizonyítványa, amit ha a kérdező vitat, akkor ő bizonyít.

Egyetértek drbjozsefel.
A jogalap áll, ha beperel, akkor az bizonyítási teher az övé, ha vitatod az értéket. Kirendelnek egy igazságügyi ingatlanszakértőt, aki megállapítja az összeget, ezt első körben a felperes fizeti, aztán ha bukod a pert, akkor azt is te fizeted.
És belefuthatsz abba, hogy a 10 millió helyett még többet kell fizetned.
Kevesebb nem lesz ez az összeg

• ohh én ez mellett elmentem valamiért, és kettő lánytestvérben gondolkoztam . Igazad van, még sántább a matek, de több szem többet lát most is.

Szivritmusod,

A közjegyző az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján vette fel a hagyatéki leltár szerinti ingatlan értékét a hagyatékba. Ez egy hatósági bizonyítvány, fellebbezni nem lehet ellene, de vitatni lehet.
Esetedben lehetett volna, ha nem értesz vele egyet.
De ha az előnyök miatt úgy döntöttél, hogy nem vitatod, most kénytelen leszel lenyelni a békát, és a hátrányát is elfogadni.
Nincs olyan ok, ami miatt kevesebb kötelesrész járna a testvérednek.

„mert hárman vagyunk örökösök”
Ha három húgod van, mint írtad, akkor négyen vagytok örökösök. (Legalább.)

Fussunk.

180/2=90 - ez lett ajándékozva
90/3=30 - mert hárman vagyunk örökösök
30/3=10 - ez a kötelesrész, ennél többet nem kérhet, ez az igénye, ezt mondta el az ő ügyvédje nekem.

De pontosan ezt írtam le az első hozzászólásban is.

Na akkor fussunk neki még egyszer, utoljára, Ha 60-at ért a ház, és a fele volt az anyukádé, amit te megkaptál, akkor az 30 millió, és ez után a házrész után kérheti 3. testvér a köteles részt. A mértéke egyharmad, ami bizony 10 millió. ( plusz a kisebb ingatlanrész után is kérheti a 2. testvéredtől) A hagyaték megnyílásakori értéket fogják figyelembe venni, tehát anyuka halálának időpontját. Valószínűleg a fél ház ami 2021-ben 30-a ért, az most jóval többet ér, tehát a 10 milliót nemhogy csökkenteni nem tudod, de örülhetsz, hogy "csak" ennyi.

60 + 20 összesen. Azóta az ingatlanpiac változott, ha nem is ennyit. Adózási szempontok miatt pedig nem vitatkoztam az összeggel, mert eladásnál nem hátrány a magas érték. A kérdés továbbra is az, hogy hogyan tudom azt a 10.000.000-t, amit kér, csökkenteni. Van-e erre releváns jogszabály? Rendben, hogy most nem 60-at ér, mint 4 éve, de nem is 180-at (vagy max. annyit), mint ami a leltárban szerepel.

A 2021-es ajándékozás esetén még kérhet valóban köteles részt.
De azt nemcsak a te részed után kell megfizetni, hanem a másik ingatlan után is,
Viszont az összeg nincs rendben . Nem tudom, a hagyatéki leltárba hogy került be a 180 millió Forint,(?) nem reális, hogy a 30+12= 42 milliós házrészek értéke ennyit emelkedett volna 4 év alatt.

60.000.000 volt a teljes, 30.000.000 a fele
Illetve 20.000.000 volt a teljes, annak a 3/5 része azaz 12.000.000

Ezek voltak az ajándékozás "alanyai".

Mindkét ajándékozás 2021 májusában, egy időben, egy helyszínen, egy ügyvéddel történt.

Kedves Szívritmusod!
Kicsit tisztázzuk a matekot mert kétféle értelmezése lehet a megfogalmazásod szerint:
"két ingatlan volt a nevén, egy ajándékozási szerződésben 60.000.000 Ft értékű fele és egy ajándékozáskori szerződésben kb 20.000.000 Ft értékű 3/5 része. Három húgom van, az egyik sok-sok évvel ezelőtt eltűnt. A nagyobbik értékű felét rám ajándékozta, a kisebbik 3/5-ét a helyben lévő húgomra" Az egyik tippem az értelmezéshez : tehát a nagy ház 120 milliót ért korábban, a fele volt az övé 60-ért, és azt adta neked. A másik ház kb 33,33 , mlliót ért az ajándékozáskor, és ennek a 3/5-e volt az anyukádé, amit a hugodnak adott.
Ez így értelmezendő?
Ez a két, összesen 80 milliót érő házrész most 180 milliót ér?
A másik fontos kérdés : részedre mikor történt az ajándékozás?
Válaszaid után folyt köv

Kedves Mindenki

Édesanyám májusban elhunyt, két ingatlan volt a nevén, egy ajándékozási szerződésben 60.000.000 Ft értékű fele és egy ajándékozáskori szerződésben kb 20.000.000 Ft értékű 3/5 része. Három húgom van, az egyik sok-sok évvel ezelőtt eltűnt. A nagyobbik értékű felét rám ajándékozta, a kisebbik 3/5-ét a helyben lévő húgomra még 2021 májusában. (Tehát ingatlan nem maradt a nevén.) Halálát nem vártuk, ajándékozás oka tervezett válás volt és az azzal járó anyagi per elkerülése.

Akkoriban (és előtte és utána is) főleg én foglalkoztam édesanyámmal, mert meglehetősen rossz (feljelentésig fajuló) viszonya volt édesapámmal (aki egyébként pedig decemberben hunyt el.)

Most az öröklésnél a rég eltűnt húgom bejelentkezett a pénz szagára... Követeli tőlem a köteles részt. Mivel a hagyatéki leltárban 180 millió Forint szerepel, mint a nagyobb ingatlan értéke, ezért a 90 millió Ft részére jutó köteles részét igényli - 10 millió Forintot.

Kérdésem, hogy jogos-e, illetve mily módon lehet ezt az összeget törvényileg csökkenteni?

Köszönöm!

recece,

Miért ne járna? Látsz valahol olyat a Ptk. 7:81. §-ban, hogy kivéve az egyházat/a sarki hentest/ a gyevi bírót...?

De ahogy a főszabály szerint, a haláleset előtti tíz évben kellett történnie az ajándékozásnak, és nem az egyes vagyontárgyak után jár kötelesrész, hanem a kötelesrész egész alapja után, és a betudást is vizsgálni kell.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Na erre a válaszra nagyon kíváncsi vagyok, mit fogtok mondani. ( 10 éven belüli ajándékozás esetén igen, jogosult, nem számít, hogy egyháznak vagy másnak adta, igaz? )

üdv! Köteles részre akkor is jogosult az örökös ha az örökhagyó halála előtt az egyháznak ajándékozta az ingatlant?

„Azért ne feledkezz meg arról, hogy mire az első verzió is végrehajtásig eljut, addigra hipp-hopp kilakoltatási moratórium lesz.”

Azért ne feledkezz meg arról, hogy a kettőnek a világon semmi köze egymáshoz. A jogosult pénze és az árverési vevő beköltözése között miféle kapcsolat van? Semmi.

Az árverési vevő kifizeti a végrehajtónak a vételárat, aztán az árverési vevő meg úgy jut birtokba, ahogy tud. Magánügy.

Niki2025

„Szerinted tehát indítani lehetne egy második pert , ha alperes nem tud fizetni, és házrészt adna, közös tulajdon megszűntetésére.
És akkor az hogy néz ki? A végén ugyanúgy ki kell fizetnie, és nem tud, tehát ugyanúgy el kell valahogy adni a házat, nem?”

Közös tulajdon megszüntetése per esetén együttes akarattal eladhatjátok az ingatlan vagy ő kivásárol téged - még akár peren kívül is talán megoldható - vagy értékbecslő szakértő bevonásával fogják megállapítani az értékét és elárverezik - talán egy kicsit kevésbé súlyos stílusban, mint amikor adósság miatt árvereznek (ott ugyebár többnyire nem piaci értéken megy el). Ez esetben a szakértőt is ti ketten fizetitek - nincs győztes vagy vesztes a perben - levonják tulajdoni részek arányában a perköltséget, majd mindenki megkapja a maradék összeget. Szóval szerinted melyik megoldás a jobb? Nyilván a közös tulajdon megszüntetése per egy kicsit hosszabb kifutású, de egyik esetben se számíts gyors lefolyásra, ahogy azt drbjozsefnek adott válaszban is írtam.

drbjozsef

„Ahhoz képest, hogy a bíróság megítélné az összeget, majd azt egyből végrehajtatod pont egy lépéssel és egy perrel kevesebb.....Mindenesetre az első verzió több hónappal, ha nem évvel gyorsabb.”

Azért ne feledkezz meg arról, hogy mire az első verzió is végrehajtásig eljut, addigra hipp-hopp kilakoltatási moratórium lesz. Úgyhogy simán meglesz az egy év vagy több is, mire pénzéhez jut egy esetleges ingatlan árverés esetén. Ha ilyen ügyeskedő a másik fél, akkor kétlem, hogy máshonnan hamarabb tudnának nála végrehajtani.

raven,

Én nem csináltatnák, helyette dokumentálnám az állapotot. Ha majd esetleg vitára, perre kerülne a sor, akkor úgyis kirendelik az igazságügyi szakértőt, neki meg lehet mutatni, hogy milyen volt az akkori állapot, a helyben szokásos akkori négyzetméterárak pedig adatbázisokban megtalálhatóak. Meg lehet azt elég jó biztonsággal utólag is megállapítani, legalábbis általában.

Bár nem tudom, hogy ilyen bizonyítványt csak akkor állítanak-e ki, ha már van adásvételi szerződés.

Kedves Mindenki!

Tehát akkor érdemes most adó- és értékbizonyítványt készíttetni, hogy most legyen egy viszonyítási alap? Illetve, ha a hozzátartozó problémázik az érték miatt, de a házat már rég eladták, akkor a vevőt fogja "zaklatni" a bíróság, hogy odaküld egy szakértőt? Ráadásul úgy, hogy lehet, hogy addigra már rég fel lesz újítva.

dr b jozsef
igen, a te verziód teljesen egyértelmű számomra.Szerintem is