Kötelesrész ajándékozás esetén

Nagyon szépen köszönöm a választ.

ZsofiLILI,

„Ha elfogajuk a végrendelet illetve az utána keletkezett ajándékozási szerződést, akkor a hagyatéki tárgyaláson a legkisebb fiú helyett a gyermeke kérhet a köteles részt?”
Igen. Ha érvényes és hatályosa kitagadás, akkor a gyermek kiesik az öröklésből, a helyére a leszármazója kerül.
Az ajándékozott ingatlanok alapján kötelesrészre szerintem jogosult. (Meg persze a hagyaték alapján is, de gondolom, az már nem jelentős)

„Illetve ilyen esetben a kötelesrészt miként állapítják meg? Felbecsülik az elajándékozott ingatlant és annak 1/6 részére lesz jogosult az unoka?”
Nem állapítja meg senki. Kiszámolja a jogosult, kéri azt a kötelezett(ek)től. Ezzel kapcsolatban hivatalból nem jár el senki. A felek vagy megegyeznek, vagy a jogosult pert indít a követelése miatt, ha akar. Vitatkozhatnak az ingatlanok értékén, vagy hogy milyen értéket kell egyáltalán számításba venni - magánügy. A végén vagy fizet a megajándékozott, vagy nem. Ha nem, akkor marad a per.
A kötelesrész szabályainál megtalálod az alapvető szabályokat a Ptk.-ban.

„Ezt az 1/6 részt pedig minden esetben pénzben állapítják meg?”
Igen. A kötelesrész egy olyan igény, aminek az alapja a hagyaték, ingatlan, bármi, de a jogosultnak az kifejezetten pénzben jár. Közös megegyezés alapján persze elfogadhat bármit, amit akar.
(Bár, ha jól számolok, itt nem 1/6, hanem 1/9-ről kellene beszélni. Három örökös lett volna, a kizárt gyerek 1/3-at örökölt volna törvényes rend alapján, annak harmada jár kötelesrészként esetetekben.)

„A kötelesrészt csak bíróság állapíthatja meg vagy azt a közjegyző is”
Lásd fent. Alapesetben egyik sem, legfeljebb vita esetén dönt a bíróság. A közjegyzőnek ebben a kérdésben nincsen jogköre - ugyanakkor ha megegyezés van a felek között még a hagyatéki eljárás alatt, akkor azt a végzésébe a felek kérésére belefoglalhatja. (Vagy, megegyezés esetén, érdemes azt írásban is rögzíteni, azt lehet (érdemes) közjegyzői vagy ügyvédi ellenjegyzéssel megkötni. De ez csakis a megegyezés esetén, a hagyatéki eljárástól teljesen függetlenül.)

Köszönöm a válaszokat.

Még egy kérdés ezzel kapcsolatban. Ha elfogajuk a végrendelet illetve az utána keletkezett ajándékozási szerződést, akkor a hagyatéki tárgyaláson a legkisebb fiú helyett a gyermeke kérhet a köteles részt? Ilyenkor ha jól értelmeztem a jogszabályt ő lép a kitagadott helyébe. Az unokáról nincs rendelkezés a végrendeletben.
Illetve ilyen esetben a kötelesrészt miként állapítják meg? Felbecsülik az elajándékozott ingatlant és annak 1/6 részére lesz jogosult az unoka? Ezt az 1/6 részt pedig minden esetben pénzben állapítják meg?
Illetve még egy utolsó kérdés. A kötelesrészt csak bíróság állapíthatja meg vagy azt a közjegyző is.
Köszönöm

Ha "az édesanyjuk tudtával" azt jelentené, hogy ő is aláírta azt a szerződést, akkor merőben más lenne a helyzet.

ZsofiLILI,

Ha az a szerződés a Ptk. 7.54.§ szerinti rendelkezés a várt örökségről, akkor az csak abban az esetben érvényes, ha az öröklés rendjét a törvény határozza meg, azaz az örökhagyó nem éljt a végintézkedés lehetőségével, vagy ha élt vele, akkor a végintézkedése érvénytelen vagy hatálytalan legyen, illetve, a hagyaték, amelyet örökölnének, meglegyen, az örökhagyó a vagyonát még ne élje fel, ne adományozza másoknak.

Az utóbbi feltétel miatt a legkisebb gyereknek nem nagyon van esélye, legfeljebb akkor, ha bizonyítani tudja, hogy az ajándékozás valamiért szabálytalan, érvénytelen volt. Tekintve, hogy az ingatlan ajándékozását nyilván ügyvéddel csinálták a bejegyzés miatt, ezért ezt megtámadni csak kivételes esetekben lehet.

Ha tudja a legkisebb gyerek bizonyítani, hogy a végrendelkezés érvénytelen, vagy legalábbis a kitagadási része az, akkor van esélye a kötelesrészre. Ez nem könnyű, de esetében nem is biztos hogy lehetetlen, mert a kitagadásnak azért szigorú feltételei vannak. Ha annak nem felel meg a végintézkedés, akkor jogosult lehet legalább a köteles részre.

Szóval az ingatlanra az esélye nagyjából zérus - de a körülményeket ő ismeri -, a kötelesrészre egy kicsit azért több, attól függően, hogy a kitagadás mennyire jogos.

És akkor még ott van az, hogy ha a szerződésük meghiúsul, akkor az általa kifizetett 2 millió forintot szerintem visszakövetelheti.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Férjem édesanyja elhunyt és röviddel halála előtt végrendelkezett, melyben a 3 fia közöl a legkisebbet hálátlanság jogcímen kitagadta, majd ezt követően a másik két fiának ajándékozási szerződéssel 1/2-1/2 tulajdoni hányadban átadta az ingatlanát. A testvérek édesanyjuk tudtával még évekkel korábban ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást kötöttek a hagyatékról, a fent nevezett ingatlanról, ahol a középső fiú lemondott örökségéről (mivel folyamatosan végrehajtás alatt van a vagyona), melyért a másik két fiú 2-2 millió forintott ki is fizetett részére. Ezzel akarták biztosítani, hogy ha a jövőben meghalna az édesanyjuk, akkor ne vesszen el azonnal az ingatlan végrehajtás útján. Viszont most a középső fiú, aki a súlyos beteg édesanyjával megirattatta a végrendeletett, majd az ajándékozási szerződést, melyről a legkisebb nem tudott, csak most az anyja halála után.
Kérdésem, hogy így, hogy mindenki előtt ismert volt, hogy az örökösök között van egy ilyen megállapodás, melyben már rendezték az örökséget, az édesanyjuk is tudott róla, lehet így is ajándékozni? Illetve hogy a kisebb gyermeket így is megilleti a köteles rész? Ezt ilyenkor miként kell számolni?
köszönöm előre is a tanácsokat

Niki2025,

De nem.
Egyrészt : adott egy hatósági bizonyítvány. Ezt ellenbizonyításig valósnak kell elfogadni, alapesetben nem vitatható. Aki vitatja ezt, az bizonyítja, hogy miért nem valós - ez pedig itt a kérdező.
A felperesek elég, ha rámutat az értékbizonyítványra, hogy az alapján számolta ki a kötelesrésze alapját.
Másrészt :
„Pp.265.§(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.”
Egyáltalán nem igaz, hogy a felperesnek kell általában bizonyítania. Nyilván a legtöbb esetben az perel, aki a követel, és az igazolja a követelésének alapját. De erre itt nincs szüksége a felperesnek.

Köszönöm mindenkinek!

Jogos, volt egy elírás részemről, hárman vagyunk testvérek, két húgom van.

drbjozsef
"Elsősorban az bizonyít, akinek az érdekében áll, másodsorban az, aki állít." - perben nem.
Ha az alperes nem ért vele egyet ( tehát a kérdező ) az összeggel, akkor is a felperesnek kell első körben fizetnie az igazságügyi szakértőt.
Aztán később meg azé a költség akié az összes perköltség

„A jogalap áll, ha beperel, akkor az bizonyítási teher az övé, ha vitatod az értéket. ”
Már miért lenne az övé (már ha a felperesre húgra célzol itt), amikor van egy hivatalos adó- és értékbizonyítvány?
Elsősorban az bizonyít, akinek az érdekében áll, másodsorban az, aki állít.
Ha a húgnak kell perelnie, akkor ő nem az érték miatt perel, hanem a pénze miatt. Amihez van egy hatósági bizonyítványa, amit ha a kérdező vitat, akkor ő bizonyít.

Egyetértek drbjozsefel.
A jogalap áll, ha beperel, akkor az bizonyítási teher az övé, ha vitatod az értéket. Kirendelnek egy igazságügyi ingatlanszakértőt, aki megállapítja az összeget, ezt első körben a felperes fizeti, aztán ha bukod a pert, akkor azt is te fizeted.
És belefuthatsz abba, hogy a 10 millió helyett még többet kell fizetned.
Kevesebb nem lesz ez az összeg

• ohh én ez mellett elmentem valamiért, és kettő lánytestvérben gondolkoztam . Igazad van, még sántább a matek, de több szem többet lát most is.

Szivritmusod,

A közjegyző az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján vette fel a hagyatéki leltár szerinti ingatlan értékét a hagyatékba. Ez egy hatósági bizonyítvány, fellebbezni nem lehet ellene, de vitatni lehet.
Esetedben lehetett volna, ha nem értesz vele egyet.
De ha az előnyök miatt úgy döntöttél, hogy nem vitatod, most kénytelen leszel lenyelni a békát, és a hátrányát is elfogadni.
Nincs olyan ok, ami miatt kevesebb kötelesrész járna a testvérednek.

„mert hárman vagyunk örökösök”
Ha három húgod van, mint írtad, akkor négyen vagytok örökösök. (Legalább.)

Fussunk.

180/2=90 - ez lett ajándékozva
90/3=30 - mert hárman vagyunk örökösök
30/3=10 - ez a kötelesrész, ennél többet nem kérhet, ez az igénye, ezt mondta el az ő ügyvédje nekem.

De pontosan ezt írtam le az első hozzászólásban is.

Na akkor fussunk neki még egyszer, utoljára, Ha 60-at ért a ház, és a fele volt az anyukádé, amit te megkaptál, akkor az 30 millió, és ez után a házrész után kérheti 3. testvér a köteles részt. A mértéke egyharmad, ami bizony 10 millió. ( plusz a kisebb ingatlanrész után is kérheti a 2. testvéredtől) A hagyaték megnyílásakori értéket fogják figyelembe venni, tehát anyuka halálának időpontját. Valószínűleg a fél ház ami 2021-ben 30-a ért, az most jóval többet ér, tehát a 10 milliót nemhogy csökkenteni nem tudod, de örülhetsz, hogy "csak" ennyi.

60 + 20 összesen. Azóta az ingatlanpiac változott, ha nem is ennyit. Adózási szempontok miatt pedig nem vitatkoztam az összeggel, mert eladásnál nem hátrány a magas érték. A kérdés továbbra is az, hogy hogyan tudom azt a 10.000.000-t, amit kér, csökkenteni. Van-e erre releváns jogszabály? Rendben, hogy most nem 60-at ér, mint 4 éve, de nem is 180-at (vagy max. annyit), mint ami a leltárban szerepel.

A 2021-es ajándékozás esetén még kérhet valóban köteles részt.
De azt nemcsak a te részed után kell megfizetni, hanem a másik ingatlan után is,
Viszont az összeg nincs rendben . Nem tudom, a hagyatéki leltárba hogy került be a 180 millió Forint,(?) nem reális, hogy a 30+12= 42 milliós házrészek értéke ennyit emelkedett volna 4 év alatt.

60.000.000 volt a teljes, 30.000.000 a fele
Illetve 20.000.000 volt a teljes, annak a 3/5 része azaz 12.000.000

Ezek voltak az ajándékozás "alanyai".

Mindkét ajándékozás 2021 májusában, egy időben, egy helyszínen, egy ügyvéddel történt.

Kedves Szívritmusod!
Kicsit tisztázzuk a matekot mert kétféle értelmezése lehet a megfogalmazásod szerint:
"két ingatlan volt a nevén, egy ajándékozási szerződésben 60.000.000 Ft értékű fele és egy ajándékozáskori szerződésben kb 20.000.000 Ft értékű 3/5 része. Három húgom van, az egyik sok-sok évvel ezelőtt eltűnt. A nagyobbik értékű felét rám ajándékozta, a kisebbik 3/5-ét a helyben lévő húgomra" Az egyik tippem az értelmezéshez : tehát a nagy ház 120 milliót ért korábban, a fele volt az övé 60-ért, és azt adta neked. A másik ház kb 33,33 , mlliót ért az ajándékozáskor, és ennek a 3/5-e volt az anyukádé, amit a hugodnak adott.
Ez így értelmezendő?
Ez a két, összesen 80 milliót érő házrész most 180 milliót ér?
A másik fontos kérdés : részedre mikor történt az ajándékozás?
Válaszaid után folyt köv

Kedves Mindenki

Édesanyám májusban elhunyt, két ingatlan volt a nevén, egy ajándékozási szerződésben 60.000.000 Ft értékű fele és egy ajándékozáskori szerződésben kb 20.000.000 Ft értékű 3/5 része. Három húgom van, az egyik sok-sok évvel ezelőtt eltűnt. A nagyobbik értékű felét rám ajándékozta, a kisebbik 3/5-ét a helyben lévő húgomra még 2021 májusában. (Tehát ingatlan nem maradt a nevén.) Halálát nem vártuk, ajándékozás oka tervezett válás volt és az azzal járó anyagi per elkerülése.

Akkoriban (és előtte és utána is) főleg én foglalkoztam édesanyámmal, mert meglehetősen rossz (feljelentésig fajuló) viszonya volt édesapámmal (aki egyébként pedig decemberben hunyt el.)

Most az öröklésnél a rég eltűnt húgom bejelentkezett a pénz szagára... Követeli tőlem a köteles részt. Mivel a hagyatéki leltárban 180 millió Forint szerepel, mint a nagyobb ingatlan értéke, ezért a 90 millió Ft részére jutó köteles részét igényli - 10 millió Forintot.

Kérdésem, hogy jogos-e, illetve mily módon lehet ezt az összeget törvényileg csökkenteni?

Köszönöm!

recece,

Miért ne járna? Látsz valahol olyat a Ptk. 7:81. §-ban, hogy kivéve az egyházat/a sarki hentest/ a gyevi bírót...?

De ahogy a főszabály szerint, a haláleset előtti tíz évben kellett történnie az ajándékozásnak, és nem az egyes vagyontárgyak után jár kötelesrész, hanem a kötelesrész egész alapja után, és a betudást is vizsgálni kell.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Na erre a válaszra nagyon kíváncsi vagyok, mit fogtok mondani. ( 10 éven belüli ajándékozás esetén igen, jogosult, nem számít, hogy egyháznak vagy másnak adta, igaz? )

üdv! Köteles részre akkor is jogosult az örökös ha az örökhagyó halála előtt az egyháznak ajándékozta az ingatlant?

„Azért ne feledkezz meg arról, hogy mire az első verzió is végrehajtásig eljut, addigra hipp-hopp kilakoltatási moratórium lesz.”

Azért ne feledkezz meg arról, hogy a kettőnek a világon semmi köze egymáshoz. A jogosult pénze és az árverési vevő beköltözése között miféle kapcsolat van? Semmi.

Az árverési vevő kifizeti a végrehajtónak a vételárat, aztán az árverési vevő meg úgy jut birtokba, ahogy tud. Magánügy.