Kötelesrész ajándékozás esetén

drbjozsef
osztap

Köszönöm szépen!

mael,

„Felosztható örökség hiányában milyen szinten dől el, hogy lesz-e hagyatéki eljárás?”
Főszabály szerint nem kell tárgyalást tartani, csak ha a törvény előírja. Ha nincs hagyatéki vagyon, akkor tárgyalás sem kell, és az eljárás is megszüntetéssel fejeződik be. Ilyenkor öröklési bizonyítványt kérhetnek az örökösök a közjegyzőtől.
A közjegyző eldönti.

„Ilyen esetben már a jegyző megszünteti az ügyet?
Igen.

”A húgommal közös állásponton vagyunk az öcsénkel szemben. Indíthatunk közösen pert a kötelesrészért ill. a közös tulajdon megszüntetéséért?
Természetesen, lehet két felperes is. Bár talán ebben az esetben nem fontos, mert a közös tulajdon megszüntetésre minden tulajdonosra vonatkozni fog, aki nem pereskedik, arra is így vagy úgy.

Egyebekben pedig egyetértek osztap javításával, a felszólító levél után fizetési meghagyást indítanék, és csak azután pert, ha a kötelezett ellentmond annak.

drbjozsef

Köszönöm a gyors választ, még két dolgot szeretnék kérdezni!
Felosztható örökség hiányában milyen szinten dől el, hogy lesz-e hagyatéki eljárás?
Ilyen esetben már a jegyző megszünteti az ügyet?
A húgommal közös állásponton vagyunk az öcsénkel szemben. Indíthatunk közösen pert a kötelesrészért ill. a közös tulajdon megszüntetéséért?

Konkrétan mindenféle hivatalos eljárásnak ellentmondok! Használjunk régi módszereket.

„és annak eredménytelensége esetén pert indítanék.”
Érdemesebb per helyett fizetési meghagyással menni. Gyorsabb, olcsóbb. Ha meg ellentmond, akkor úgyis per lesz.

„Érdeklődnénk, ha jeleznénk kötelesrész igényünket a jegyző, közjegyző felé az indokolná a hagyatéki eljárást, vagy csak perelni lehet ezt megegyezés híján?”
Tekintve, hogy a közjegyzőnek semmilyen hatásköre nincs a kötelesrész tekintetében, legfeljebb megegyezés esetén foglalhatja azt okiratba, ezért megegyezés híján így is-úgy is a peres út járható csak. A kötelesrésznek önmagában a hagyatéki eljáráshoz nincsen köze, ha nem is lesz hagyaték híján tárgyalás, akkor én nem is erőltetném. Tértis levélben kérném a kötelesrészt, és annak eredménytelensége esetén pert indítanék.

„Az esetleges kötelesrészért indított perben lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését is, vagy azért külön kell perelni?”
Elvileg lehet két kereseti kérelem is egy perben, de ha azok nem függenek össze, és esetetekben ez tulajdonképpen nem függ össze, akkor nem célszerű valszeg.

>hárman vagyunk testvérek

Pontosan ott lett elrontva! Jó osztozkodást kívánok!

Tisztelt drbjozsef! Édesanyánk elhunyt, hárman vagyunk testvérek. A szülői házból az apai részt már régebben örököltük1-1 hatod részben. Az anyai rész egy éve az öcsénk nevére lett írva, ajándékozás jogcímén. Az előzményekről: öcsénk, aki egyedülálló és ótthon lakik, kizárt minket a házból, Utána egy hónapon belül kezdeményezve lett az ajándékozás bejegyzése a földhivatalban. Édesanyánkat nem tudtuk látogatni, az csak erőszak alkalmazásával lehetett volna megoldani, amit nyilván nem akartunk. Úgy gondoljuk hagyatéki leltár nem készül, mert ingatlanvagyon nem volt a nevén, készpénzes megtakarítása - ami több millió Ft

• valószínűleg nem lesz a leltározónak bejelentve.

Érdeklődnénk, ha jeleznénk kötelesrész igényünket a jegyző, közjegyző felé az indokolná a hagyatéki eljárást, vagy csak perelni lehet ezt megegyezés híján? Az esetleges kötelesrészért indított perben lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését is, vagy azért külön kell perelni? A válaszokar előre is köszönöm!

Nagyon szépen köszönöm a választ.

ZsofiLILI,

„Ha elfogajuk a végrendelet illetve az utána keletkezett ajándékozási szerződést, akkor a hagyatéki tárgyaláson a legkisebb fiú helyett a gyermeke kérhet a köteles részt?”
Igen. Ha érvényes és hatályosa kitagadás, akkor a gyermek kiesik az öröklésből, a helyére a leszármazója kerül.
Az ajándékozott ingatlanok alapján kötelesrészre szerintem jogosult. (Meg persze a hagyaték alapján is, de gondolom, az már nem jelentős)

„Illetve ilyen esetben a kötelesrészt miként állapítják meg? Felbecsülik az elajándékozott ingatlant és annak 1/6 részére lesz jogosult az unoka?”
Nem állapítja meg senki. Kiszámolja a jogosult, kéri azt a kötelezett(ek)től. Ezzel kapcsolatban hivatalból nem jár el senki. A felek vagy megegyeznek, vagy a jogosult pert indít a követelése miatt, ha akar. Vitatkozhatnak az ingatlanok értékén, vagy hogy milyen értéket kell egyáltalán számításba venni - magánügy. A végén vagy fizet a megajándékozott, vagy nem. Ha nem, akkor marad a per.
A kötelesrész szabályainál megtalálod az alapvető szabályokat a Ptk.-ban.

„Ezt az 1/6 részt pedig minden esetben pénzben állapítják meg?”
Igen. A kötelesrész egy olyan igény, aminek az alapja a hagyaték, ingatlan, bármi, de a jogosultnak az kifejezetten pénzben jár. Közös megegyezés alapján persze elfogadhat bármit, amit akar.
(Bár, ha jól számolok, itt nem 1/6, hanem 1/9-ről kellene beszélni. Három örökös lett volna, a kizárt gyerek 1/3-at örökölt volna törvényes rend alapján, annak harmada jár kötelesrészként esetetekben.)

„A kötelesrészt csak bíróság állapíthatja meg vagy azt a közjegyző is”
Lásd fent. Alapesetben egyik sem, legfeljebb vita esetén dönt a bíróság. A közjegyzőnek ebben a kérdésben nincsen jogköre - ugyanakkor ha megegyezés van a felek között még a hagyatéki eljárás alatt, akkor azt a végzésébe a felek kérésére belefoglalhatja. (Vagy, megegyezés esetén, érdemes azt írásban is rögzíteni, azt lehet (érdemes) közjegyzői vagy ügyvédi ellenjegyzéssel megkötni. De ez csakis a megegyezés esetén, a hagyatéki eljárástól teljesen függetlenül.)

Köszönöm a válaszokat.

Még egy kérdés ezzel kapcsolatban. Ha elfogajuk a végrendelet illetve az utána keletkezett ajándékozási szerződést, akkor a hagyatéki tárgyaláson a legkisebb fiú helyett a gyermeke kérhet a köteles részt? Ilyenkor ha jól értelmeztem a jogszabályt ő lép a kitagadott helyébe. Az unokáról nincs rendelkezés a végrendeletben.
Illetve ilyen esetben a kötelesrészt miként állapítják meg? Felbecsülik az elajándékozott ingatlant és annak 1/6 részére lesz jogosult az unoka? Ezt az 1/6 részt pedig minden esetben pénzben állapítják meg?
Illetve még egy utolsó kérdés. A kötelesrészt csak bíróság állapíthatja meg vagy azt a közjegyző is.
Köszönöm

Ha "az édesanyjuk tudtával" azt jelentené, hogy ő is aláírta azt a szerződést, akkor merőben más lenne a helyzet.

ZsofiLILI,

Ha az a szerződés a Ptk. 7.54.§ szerinti rendelkezés a várt örökségről, akkor az csak abban az esetben érvényes, ha az öröklés rendjét a törvény határozza meg, azaz az örökhagyó nem éljt a végintézkedés lehetőségével, vagy ha élt vele, akkor a végintézkedése érvénytelen vagy hatálytalan legyen, illetve, a hagyaték, amelyet örökölnének, meglegyen, az örökhagyó a vagyonát még ne élje fel, ne adományozza másoknak.

Az utóbbi feltétel miatt a legkisebb gyereknek nem nagyon van esélye, legfeljebb akkor, ha bizonyítani tudja, hogy az ajándékozás valamiért szabálytalan, érvénytelen volt. Tekintve, hogy az ingatlan ajándékozását nyilván ügyvéddel csinálták a bejegyzés miatt, ezért ezt megtámadni csak kivételes esetekben lehet.

Ha tudja a legkisebb gyerek bizonyítani, hogy a végrendelkezés érvénytelen, vagy legalábbis a kitagadási része az, akkor van esélye a kötelesrészre. Ez nem könnyű, de esetében nem is biztos hogy lehetetlen, mert a kitagadásnak azért szigorú feltételei vannak. Ha annak nem felel meg a végintézkedés, akkor jogosult lehet legalább a köteles részre.

Szóval az ingatlanra az esélye nagyjából zérus - de a körülményeket ő ismeri -, a kötelesrészre egy kicsit azért több, attól függően, hogy a kitagadás mennyire jogos.

És akkor még ott van az, hogy ha a szerződésük meghiúsul, akkor az általa kifizetett 2 millió forintot szerintem visszakövetelheti.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Férjem édesanyja elhunyt és röviddel halála előtt végrendelkezett, melyben a 3 fia közöl a legkisebbet hálátlanság jogcímen kitagadta, majd ezt követően a másik két fiának ajándékozási szerződéssel 1/2-1/2 tulajdoni hányadban átadta az ingatlanát. A testvérek édesanyjuk tudtával még évekkel korábban ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást kötöttek a hagyatékról, a fent nevezett ingatlanról, ahol a középső fiú lemondott örökségéről (mivel folyamatosan végrehajtás alatt van a vagyona), melyért a másik két fiú 2-2 millió forintott ki is fizetett részére. Ezzel akarták biztosítani, hogy ha a jövőben meghalna az édesanyjuk, akkor ne vesszen el azonnal az ingatlan végrehajtás útján. Viszont most a középső fiú, aki a súlyos beteg édesanyjával megirattatta a végrendeletett, majd az ajándékozási szerződést, melyről a legkisebb nem tudott, csak most az anyja halála után.
Kérdésem, hogy így, hogy mindenki előtt ismert volt, hogy az örökösök között van egy ilyen megállapodás, melyben már rendezték az örökséget, az édesanyjuk is tudott róla, lehet így is ajándékozni? Illetve hogy a kisebb gyermeket így is megilleti a köteles rész? Ezt ilyenkor miként kell számolni?
köszönöm előre is a tanácsokat

Niki2025,

De nem.
Egyrészt : adott egy hatósági bizonyítvány. Ezt ellenbizonyításig valósnak kell elfogadni, alapesetben nem vitatható. Aki vitatja ezt, az bizonyítja, hogy miért nem valós - ez pedig itt a kérdező.
A felperesek elég, ha rámutat az értékbizonyítványra, hogy az alapján számolta ki a kötelesrésze alapját.
Másrészt :
„Pp.265.§(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.”
Egyáltalán nem igaz, hogy a felperesnek kell általában bizonyítania. Nyilván a legtöbb esetben az perel, aki a követel, és az igazolja a követelésének alapját. De erre itt nincs szüksége a felperesnek.

Köszönöm mindenkinek!

Jogos, volt egy elírás részemről, hárman vagyunk testvérek, két húgom van.

drbjozsef
"Elsősorban az bizonyít, akinek az érdekében áll, másodsorban az, aki állít." - perben nem.
Ha az alperes nem ért vele egyet ( tehát a kérdező ) az összeggel, akkor is a felperesnek kell első körben fizetnie az igazságügyi szakértőt.
Aztán később meg azé a költség akié az összes perköltség

„A jogalap áll, ha beperel, akkor az bizonyítási teher az övé, ha vitatod az értéket. ”
Már miért lenne az övé (már ha a felperesre húgra célzol itt), amikor van egy hivatalos adó- és értékbizonyítvány?
Elsősorban az bizonyít, akinek az érdekében áll, másodsorban az, aki állít.
Ha a húgnak kell perelnie, akkor ő nem az érték miatt perel, hanem a pénze miatt. Amihez van egy hatósági bizonyítványa, amit ha a kérdező vitat, akkor ő bizonyít.

Egyetértek drbjozsefel.
A jogalap áll, ha beperel, akkor az bizonyítási teher az övé, ha vitatod az értéket. Kirendelnek egy igazságügyi ingatlanszakértőt, aki megállapítja az összeget, ezt első körben a felperes fizeti, aztán ha bukod a pert, akkor azt is te fizeted.
És belefuthatsz abba, hogy a 10 millió helyett még többet kell fizetned.
Kevesebb nem lesz ez az összeg

@Kovács Béla Sándor "Ha három húgod van, mint írtad, akkor négyen vagytok örökösök. (Legalább.)"

• ohh én ez mellett elmentem valamiért, és kettő lánytestvérben gondolkoztam . Igazad van, még sántább a matek, de több szem többet lát most is.

Szivritmusod,

A közjegyző az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítvány alapján vette fel a hagyatéki leltár szerinti ingatlan értékét a hagyatékba. Ez egy hatósági bizonyítvány, fellebbezni nem lehet ellene, de vitatni lehet.
Esetedben lehetett volna, ha nem értesz vele egyet.
De ha az előnyök miatt úgy döntöttél, hogy nem vitatod, most kénytelen leszel lenyelni a békát, és a hátrányát is elfogadni.
Nincs olyan ok, ami miatt kevesebb kötelesrész járna a testvérednek.

„mert hárman vagyunk örökösök”
Ha három húgod van, mint írtad, akkor négyen vagytok örökösök. (Legalább.)

Fussunk.

180/2=90 - ez lett ajándékozva
90/3=30 - mert hárman vagyunk örökösök
30/3=10 - ez a kötelesrész, ennél többet nem kérhet, ez az igénye, ezt mondta el az ő ügyvédje nekem.

De pontosan ezt írtam le az első hozzászólásban is.

Na akkor fussunk neki még egyszer, utoljára, Ha 60-at ért a ház, és a fele volt az anyukádé, amit te megkaptál, akkor az 30 millió, és ez után a házrész után kérheti 3. testvér a köteles részt. A mértéke egyharmad, ami bizony 10 millió. ( plusz a kisebb ingatlanrész után is kérheti a 2. testvéredtől) A hagyaték megnyílásakori értéket fogják figyelembe venni, tehát anyuka halálának időpontját. Valószínűleg a fél ház ami 2021-ben 30-a ért, az most jóval többet ér, tehát a 10 milliót nemhogy csökkenteni nem tudod, de örülhetsz, hogy "csak" ennyi.

60 + 20 összesen. Azóta az ingatlanpiac változott, ha nem is ennyit. Adózási szempontok miatt pedig nem vitatkoztam az összeggel, mert eladásnál nem hátrány a magas érték. A kérdés továbbra is az, hogy hogyan tudom azt a 10.000.000-t, amit kér, csökkenteni. Van-e erre releváns jogszabály? Rendben, hogy most nem 60-at ér, mint 4 éve, de nem is 180-at (vagy max. annyit), mint ami a leltárban szerepel.