recece,
Miért ne járna? Látsz valahol olyat a Ptk. 7:81. §-ban, hogy kivéve az egyházat/a sarki hentest/ a gyevi bírót...?
De ahogy a főszabály szerint, a haláleset előtti tíz évben kellett történnie az ajándékozásnak, és nem az egyes vagyontárgyak után jár kötelesrész, hanem a kötelesrész egész alapja után, és a betudást is vizsgálni kell.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Na erre a válaszra nagyon kíváncsi vagyok, mit fogtok mondani. ( 10 éven belüli ajándékozás esetén igen, jogosult, nem számít, hogy egyháznak vagy másnak adta, igaz? )
üdv! Köteles részre akkor is jogosult az örökös ha az örökhagyó halála előtt az egyháznak ajándékozta az ingatlant?
„Azért ne feledkezz meg arról, hogy mire az első verzió is végrehajtásig eljut, addigra hipp-hopp kilakoltatási moratórium lesz.”
Azért ne feledkezz meg arról, hogy a kettőnek a világon semmi köze egymáshoz. A jogosult pénze és az árverési vevő beköltözése között miféle kapcsolat van? Semmi.
Az árverési vevő kifizeti a végrehajtónak a vételárat, aztán az árverési vevő meg úgy jut birtokba, ahogy tud. Magánügy.
Niki2025
„Szerinted tehát indítani lehetne egy második pert , ha alperes nem tud fizetni, és házrészt adna, közös tulajdon megszűntetésére.
És akkor az hogy néz ki? A végén ugyanúgy ki kell fizetnie, és nem tud, tehát ugyanúgy el kell valahogy adni a házat, nem?”
Közös tulajdon megszüntetése per esetén együttes akarattal eladhatjátok az ingatlan vagy ő kivásárol téged - még akár peren kívül is talán megoldható - vagy értékbecslő szakértő bevonásával fogják megállapítani az értékét és elárverezik - talán egy kicsit kevésbé súlyos stílusban, mint amikor adósság miatt árvereznek (ott ugyebár többnyire nem piaci értéken megy el). Ez esetben a szakértőt is ti ketten fizetitek - nincs győztes vagy vesztes a perben - levonják tulajdoni részek arányában a perköltséget, majd mindenki megkapja a maradék összeget. Szóval szerinted melyik megoldás a jobb? Nyilván a közös tulajdon megszüntetése per egy kicsit hosszabb kifutású, de egyik esetben se számíts gyors lefolyásra, ahogy azt drbjozsefnek adott válaszban is írtam.
drbjozsef
„Ahhoz képest, hogy a bíróság megítélné az összeget, majd azt egyből végrehajtatod pont egy lépéssel és egy perrel kevesebb.....Mindenesetre az első verzió több hónappal, ha nem évvel gyorsabb.”
Azért ne feledkezz meg arról, hogy mire az első verzió is végrehajtásig eljut, addigra hipp-hopp kilakoltatási moratórium lesz. Úgyhogy simán meglesz az egy év vagy több is, mire pénzéhez jut egy esetleges ingatlan árverés esetén. Ha ilyen ügyeskedő a másik fél, akkor kétlem, hogy máshonnan hamarabb tudnának nála végrehajtani.
raven,
Én nem csináltatnák, helyette dokumentálnám az állapotot. Ha majd esetleg vitára, perre kerülne a sor, akkor úgyis kirendelik az igazságügyi szakértőt, neki meg lehet mutatni, hogy milyen volt az akkori állapot, a helyben szokásos akkori négyzetméterárak pedig adatbázisokban megtalálhatóak. Meg lehet azt elég jó biztonsággal utólag is megállapítani, legalábbis általában.
Bár nem tudom, hogy ilyen bizonyítványt csak akkor állítanak-e ki, ha már van adásvételi szerződés.
Kedves Mindenki!
Tehát akkor érdemes most adó- és értékbizonyítványt készíttetni, hogy most legyen egy viszonyítási alap? Illetve, ha a hozzátartozó problémázik az érték miatt, de a házat már rég eladták, akkor a vevőt fogja "zaklatni" a bíróság, hogy odaküld egy szakértőt? Ráadásul úgy, hogy lehet, hogy addigra már rég fel lesz újítva.
dr b jozsef
igen, a te verziód teljesen egyértelmű számomra.Szerintem is
Ahhoz képest, hogy a bíróság megítélné az összeget, majd azt egyből végrehajtatod pont egy lépéssel és egy perrel kevesebb, mint elfogadni egy tulajdonrészt most, és új pert indítani a közös tulajdon megszüntetésére. Igaz, utóbbi esetben nincs végrehajtás, hiszen a tulajdonos megkapja a részéért az összeget az árverés után. Mindenesetre az első verzió több hónappal, ha nem évvel gyorsabb.
Szomorú örökös
Ne legyen esetemben ilyen , szóval nem annyira fontos belemenni. de azért érdekelne mire gondolsz. Szerinted tehát indítani lehetne egy második pert , ha alperes nem tud fizetni, és házrészt adna, közös tulajdon megszűntetésére. És akkor az hogy néz ki? A végén ugyanúgy ki kell fizetnie, és nem tud, tehát ugyanúgy el kell valahogy adni a házat, nem? Most vagy teljesen C vágány az ötleted vagy nekem nem világos a gondolatmeneted
Niki2025
„az a pár millió nagyon jól jönne a bankszámlámra épp :-)”
De az általad írt esetben akkor is csak végrehajtással jutna el hozzád, ki tudja hogy mikor
Drbjozsef
Reggel bearanyoztad a napom!! :-)
Szomorú örökös
az a pár millió nagyon jól jönne a bankszámlámra épp :-)
„És azzal mennyivel lennél előbbre?”
Mondjuk az általa indított végrehajtásban elárverezik az ingatlant, és abból megkapná a jogerős ítélet szerinti összeget?
Meglehetősen.
Niki2025
„vagy akár az adott ingatlan árverehezhető lenne ez miatt?”
És azzal mennyivel lennél előbbre?
Niki2025,
Nem vagy köteles elfogadnod a tulajdonrészt, és igen, ha megítélnek neked X összegű kötelesrészt, akkor az a jogerős ítélet további per nélkül is végrehajtható.
Szomorú örökös
Köszi, de a második per nekem nagyon rossz opció, ez sem könnyű anyagilag és érzelmileg. Ráadásul hosszú folyamat lenne.
Jól értem azt viszont hogy ha nem tud kfizetni akkor a végrehajtás megoldás lehet ha nem tud fizetni? Valószínűleg van más tulajdona is ( ha nincs akkor már kimentette, ráirattatta családtagra), vagy akár az adott ingatlan árverehezhető lenne ez miatt?
Niki2025
„Én pénzt akarok, az alperes pedig már pedzegeti, hogy megkapom a harmad házrészt.
Ügyvédem szerint ez tök rendben van, fogadjam el.”
Szerintem is ez volna a legjobb megoldás. Ha pénzt akarsz, lehet a végén még neked kell majd végrehajtást indítani, hogy egyáltalán megkapd a pénzedet - ami még akkor sem biztos, hogy gyors folyamat lesz - mert magától nem fogja tudni kifizetni. De te simán indíthatsz a per után egy másik pert, nevezetesen közös tulajdon megszüntetésére...na akkor jobb eséllyel lesz pénz belőle...igaz nem ingyen.
dr bjozsef
nem tudom, emlékszel-e ( remélem, nem gond a tegeződés) de nekem folyamatban van egy ilyen perem felperesként, mostanában többször kértem itt tanácsot. Én pénzt akarok, az alperes pedig már pedzegeti, hogy megkapom a harmad házrészt. Ügyvédem szerint ez tök rendben van, fogadjam el. Én meg nem tudok mit kezdeni egy lakott ház harmadával , és nem is akarok, csak fizessenek ki.
Ezek szerint rávilágítottál egy újabb egyet-nem értésre köztem és a jogi képviselőm közt.. Néha olyan érzésem van, hogy nem is az én érdekeim képviseli :-(
Niki2025,
A másodikra csak nem tértem ki.
„De a kötelesrészt nem kell feltétlen pénzben kiadni, adott esetben kaphat házrészt is, kötelesrész esetén egyharmadot ugye.”
Ez is tévedés így ebben a formában, a kötelesrész ugyanis egy kötelmi jogviszony, kifejezetten pénzben kell kifizetni. Természetesen a felek megegyezhetnek közösen bármiben, de ha ilyen nincs, akkor csakis pénzben fizetendő ki. Hogy mi a forrása a pénznek, az mindegy a jogosult szempontjából, az neki mitse számít.
dr bjozsef , raven
Ezek szerint a válaszom első fele nem volt pontos.. Köszönöm a reagálást, én is tanultam belőle.
raven,
Helyesen : főszabályként a juttatáskori értéket veszik figyelembe, tehát az ajándékozáskorit, de természetesen nem a szerződésbe írtat, mert az semmit nem jelent, hanem az akkori forgalmi értéket. A kivétel ezen érték alól az, ha valamelyik félnek súlyosan méltánytalan lenne a juttatáskori érték - ez jellemzően akkor lép be, ha a juttatás óta eltelt időben az ingatlan jelentősen veszített a forgalmi értékéből, vagy jelentősen növekedett.
Ha vita van a felek között az értékben, akkor a bíróság majd igazságügyi szakértővel állapíttatja meg a forgalmi értéket, akár évekre visszamenőleg is a juttatás időpontjára.
„Ptk.
7:80.§
(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.”
Kedves Raven! Az ismerősöd még él, tehát egyenlőre a fia nem "jelentkezhet be a köteles részért." Az a halál után jár.
A köteles rész értékét a hagyaték megnyílásakor , azaz az örökhagyó halála napján-kori értéken veszik figyelembe. ( kivétel persze itt is van, ha ez valamelyik felet jelentősen hátrányosan érinti, de ebbe nem mennék most bele. ) Ami az ajándékozást illeti : 10 évre visszamenőleg lehet az ajándékozott ingatlanra hagyatékként tekintve köteles részt igényelni. Tehát ha most elajándékozza a házrészét, és 11 év múlva hal meg, akkor semmit nem kérhet a gyerek.
"Illetve, ha a bátynak nincs más vagyona, akkor az öccsének majd a saját pénzéből kell a kötelesrészt kifizetnie?" saját pénzéből vagy adott ingatlant értékesítve kell kifizetnie, ez már mindegy ebből a szempontból. Számolni kell ezzel a lehetőséggel előre. De a kötelesrészt nem kell feltétlen pénzben kiadni, adott esetben kaphat házrészt is, kötelesrész esetén egyharmadot ugye.
ps: nem vagyok jogász, e szerint kezeld a válaszom, de bízom benne, hogy nem volt hibás infó a válaszomban
Kedves Mindenki!
Kötelesrész kapcsán érdeklődnék, igyekszem érthetően leírni a történetet.
Egy öreg ismerősöm az öccsével együtt tulajdonosa egy háznak, melyben jelenleg a báty él. Neki van egy fia, aki több éve sem néz tájára. A báty 3 éve úgy döntött, hogy az öccsének ajándékozza a fél házát, mert mindig a testvére segít neki, ha kell.
A kérdés az, hogy ha a gyerek bejelentkezik kötelesrészre, akkor azt mi alapján kell kiszámolni, az ajándékozási szerződésben megjelölt érték alapján (tegyük fel, hogy 10 milliót írtak bele)? Ha nem, akkor a ház tényleges forgalmi értéke alapján? Nőni nem fog, csak csökkenni, lehet, hogy el is adja majd az öcs és együtt elköltöznek. Szóval, ha a forgalmi értéket vesszük figyelembe, akkor érdemes az eladás előtt csináltatni az önkormányzattal egy adó- és értékbizonyítványt, felkészülve arra az esetre is, ha a gyerek nem ért egyet az ajándékozási értékkel?
Illetve, ha a bátynak nincs más vagyona, akkor az öccsének majd a saját pénzéből kell a kötelesrészt kifizetnie?
Köszönöm szépen!