Házasságtörés


Zoltán György # 2006.02.19. 10:57

dr. Grád András

Félrelépők kézikönyve

Derill ajánlotta nekem is....:-))))
Általában pár nap alatt be tudják szerezni a boltok, ahol van raktáron... Rákóczi út elején sikerült megszereznem, miután vártam rá néhány napot.

pappa # 2006.02.15. 15:12

Kiskocka, ha a probléma nagyon hosszan tartó és mindig visszatérő akkor orvoshoz /pszichiáterhez/ viszont érdemes fordulni, mégpedig olyanhoz akinek referenciája is van.A kombinált tehát esetleg gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés segíthet, ami sok munkát kíván az orvostól.A jó orvos arról is megismerszik hogy a hozzátartozóval is tisztességesen megtárgyalja a rá tartozó dolgokat,erre is szakít időt.
A jogi lehetőségeiddel pedig érdemes tisztában lenni, mondjuk B - terv részeként. Érdemes jó jogásztól tanácsot kérni és pontosan tudni hol vannak a buktatók.Én annak idején ezt elmulasztottam.

kiskocka # 2006.02.15. 14:56

Zoltán György

Nehogy arra gondolj, hogy Derill es a Ti velemenyetekkel nem torodok. Nagyon is szamit, foleg akkor, ha megis valas lesz a dologbol, mert azert azt en is tudom, hogy csodak nincsenek.

kiskocka # 2006.02.15. 13:03

Miert ora gondolnek? Azt akartam mondani, hogy nem fogunk pszichologushoz, csaladterapeutahoz stb. jarni.

balazs01 # 2006.02.15. 12:58

Zoltán györgy!

Publikus, hogy mi volt az a könyv?? Hátha jól jönne a leendő exemnek is!:)

Zoltán György # 2006.02.15. 12:50

Kiskocka!

Milyen külső szakértőre gondolsz?

Derill, a három diplomás ügyvéd, aki majd két évtizedet töltött el Gyámhivatalban, ahol vezető is volt; Nem minősíthető szakértőnek a közvetlen és megértő hangvétele ellenére is?!?!

Szerinted az szokványos, hogy miután az "anyuka" lelép, felajánlanak neki egy házat, hogy rendezhesse az életét és bevállaltam a legkisebb fiunkat, Gergőt, mert csak 16 hónapos volt és 24 órás felügyeletet igényelt, amit az Ex nem is akart megadni neki, mert minden más fontosabb volt!

Bocsi a felindulásért, de fuss neki mégegyszer!

pappa # 2006.02.15. 12:43

Még ma beszélek a szerkesztő jóismerősömmel.
Kiskocka sok sikert és a módszerem mindig az döntési helyzetben, ha nem vagyok biztos benne mit tegyek,hogy jól átgondolom mi hogyan hat ki a gyerekre és hogyan a legjobb neki és akkor a legkedvezőbb megoldást már könnyen megtalálom.

Zoltán György # 2006.02.15. 12:43

Tájékoztatlak, hogy egy ilyen jellegű könyvet az ismerősömmel (pizzafutár, két pizza közt egy könyvvel) elvitettem a II. és III. kerületi Bíróságra a bírónőnek. Névtelenűl, soha nem látták egymást.
Amikor vége volt az eljárásnak és találkoztam a bírónővel, akkor a világ legtermészetesebb módján megkérdeztem, hogy elolvasta-e, és ha igen, akkor szíveskedjen továbbadni a III. Kerületi Gyámhivatalba...:-)
Ez tavaly ősszel meg is történt, és pont ma kértem el a Gyámhivatalból. Megy ez:-)))))

kiskocka # 2006.02.15. 12:30

A konyv tordelesere pedig mar meg is van az emberetek, varom a keziratokat!

kiskocka # 2006.02.15. 12:28

Egy peldanyt en mar rendelnek is. (nem, kettot)

kiskocka # 2006.02.15. 12:27

Vegigolvastam ujra mindent, es csak arra tudok most gondolni, hogy jokor keveredtem errefele, kb. az utolso pillanatban. Minden stimmel: problemak, tortenetek, parjaitok viselkedese. Mennyi idom lehet meg? Fel evem, vagy talan egy egesz is. Kulso szakerto segitseg nem nagyon varhato, ezt mondjuk eddig is igy gondoltam.
Azert nekem vannak otleteim, ezek pedig nem szoktak tul sablonosak lenni, hatha valamelyik bevalik, feladni meg nem igazan szoktam a dolgokat. Ugy nez ki, hogy harman maradunk, es erre egyaltalan nem en beszeltem ra a felesegemet. Jo lenne, ha jovore nem lennek itt elvalt sorstarsaknak segito torzsvendeg.
Szoval megprobalok megegyszer nekifutni.

pappa # 2006.02.15. 12:21

Egyetértek. De azt hogy érjük el, hogy bírók és pszichológusok és gyámügyesek elolvassák? Nekik adjuk ajándékba? :)

Zoltán György # 2006.02.15. 12:17

Jogdíjak pedig az állami gondoskodásban élők részére történő felajánlással vita mellőzésével rendezhetőek.

Zoltán György # 2006.02.15. 12:15

TÁRSSZERZÕ! Meg néhányan innen a fórumról...

pappa # 2006.02.15. 12:11

Nem rossz ötlet, lektorálod? :)

Zoltán György # 2006.02.15. 12:08

Írj TE is könyvet:-)))!

Van, akinek bejött...

pappa # 2006.02.15. 12:00

Amúgy sokat gondolkodom azon, mezei apaként mit tehetnék a szemléletváltozásért.Szivesen fordítanék rá időt és energiát.

Zoltán György # 2006.02.15. 11:38

Jól látjátok a dolgokat mindkét oldalról:-)))!

Ez pozitív, én is tapasztaltam belőlük. Nem sírni szeretnék, azon már túl vagyok rég, de elég sokat ártanak azzal, amikor a "gondozó szülőnek" a kezébe teszik a fegyvert, azzal hogy eszközként a gyermeket használja.

Mivel itt remekül és kultúráltan lehet érveket ütköztetni, javaslom, hogy mindenki vegye rá az ex-ét egy kis olvasgatásra!

Nekem időlegesen bejött, csak elmaradoztunk innen...

kissember # 2006.02.15. 11:34

Amiket írtatok, az elgondolkodtató. Nálunk is ugyanígy kezdődött, szülés-hangulatzavar-depresszió-pszichiáter-pszichoszomatikus betegség-betegállomány-rokkantosítás- válás-gyerek apától való elzárása... mi is jön még?
A jogot ezek a problémák nem érdeklik. Hogy mi is történt a házasságban az sem érdekli. Meghallgatják a tanúkat. Bekérik a pszichológus véleményét ami 1 óra után már érdekes módon ki is alakul benne, mindegy hogy jól látja vagy nem jól látja, neki ez egy munka. De sietni kell, mert jön a következő páciens. Az ügyvédnek is sietni kell, mert jön a következő ügyfél. Az Õ praxisába is bele fog férni egy vesztett ügy. A bírónak meg sietni kell, mert jön a következő ügy. Be van táblázva szegény, legközelebb majd csak 5 hónap múlva kerülünk sorra tárgyalásra.
Itt a fórumon kesereghetünk és vitatkozhatunk és elmondhatjuk azt amit igazából senki nem akart hallani azok közül akik döntenek majd a gyerekeink és a mi sorsunk felett.
De nem hiszem hogy ettől még bárkinek is meg fog változni a szemlélete.
De ha látott valaki ide a fórumra írni egy pszichológust, vagy egy bírót, akkor szóljon.

pappa # 2006.02.15. 11:31

Kiábrándult, még annyit hogy nagyon tetszik a példád amivel megvilágítod, miként működik a bajban lévő ember.A férjed nehéz helyzetében úgy érezte hogy te állandóan veszekszel vele annak ellenére hogy hetente egyszer szólaltál meg.Te megértetted nyilván az ő érzéseit mint ahogy én is megértettem a volt feleségem ilyen érzéseit. De tehetetlen voltam a minden alapot nélkülöző,nem tényeken tehát nem a valóságból fakadt érzésein alapuló helyzetben.Ez átmenetileg eltűrhető és megérthető és kezelhető is.De amikor a dolog állandósul akkor már nem vállalható a szerep amit a gondokkal küzdő házastárs a másiknak kioszt.A határtalan megértéssel nem segít az ember sőt, inkább maga is árt. A másik tényként és valóságként előadott érzései ellen védekezni éveken át nem lehetséges.Az is szempont hogy az embernek vigyáznia kell a saját egészségére is hiszen ott a gyerek akiről valakinek a sok fölösleges, "szakemberek" által is támogatott cirkuszolás és mellébeszélés közben gondoskodni kell.

pappa # 2006.02.15. 10:47

Jól mondod tényleg igazi baj ha valaki egy gyereket birtokolni akar.Talán ez enyhülni fog ha lezárul a peretek és egyenlő időt tölthettek a gyereketekkel. Én éppen ezért nem helyeznék el gyereket se anyánál se apánál, mert akkor egyiknek se jutna eszébe birtokolni a gyereket.Most a jog, ha a törvény nem is, lehetőséget ad erre és én ezt óriási hibának tartom.

balazs01 # 2006.02.15. 10:13

Dehogy vonok le messzemenő következtetést!
Csak elgondolkodtam! Nála különben sincsenek olyan tünetek, mint az exednél! Vele egy igazi baj van, hogy birtokolja a gyereket és nemigazán nevelni akarja! Nem látja be, hogy ezzel nem nekem árt, hanem a srácnak!!

pappa # 2006.02.15. 09:57

Balázs,ne próbálj messzemenő következtetéseket levonni abból amit a pszichológus leirt az apáról.A bíróságnak készülő vizsgálatot nem szabad összetéveszteni egy olyan lelettel ami komoly körültekintő, részletes vizsgálat alapján készült.

pappa # 2006.02.15. 09:34

Az én esetemben szósem volt arról hogy "lustaságnak" vettem volna a helyzetet és még az sem fordult elő hogy azt mondtam voltna a volt nejemnek,"szedd már össze magad".Azt már az elején éreztem hogy a dolog nem olyan egyszerű hogy igy elintézhető lett volna,hiszen ismertem jól gyerekem anyját sok éve és tudtam róla hogy sem nem lusta sem nem az akaratával van gond.De ha csak célzást tettem arra hogy komolyan utána kellene már járni,mi is van vele azt mindig elutasította és csak olyan szakembereket választott kiváló biztos érzékkel,akik segítettek neki elterelni a lényegről a figyelmet.Előttem egyik sem volt hiteles és pontosan láttam ahogy a volt feleségem játszik velük mint macska az egérrel és elhiteti velük hogy mindenki mással baj van,természetesen főleg velem,ő pedig áldozat.Félreértés ne essék,nem betegség áldozata,hanem más emberek áldozata. Ha valakire ebben az életben nagyon haragszom,az a pszichológus,az életvezetési tanácsadó, a családterapeuta - mind az ego - világ terméke, manapság jó pénzkereseti lehetőség igazi felkészültség és valódi képzettség nélkül úgynevezett segítő szakmákat művelni.

balazs01 # 2006.02.15. 09:30

Nagyon érdekes amiket írtok. Komolyan elgondolkodtat! Lehet, hogy a leendő exemnek is ilyesmi baja van?? De a pszichológus nem írt ilyesmit róla! Azért érdekeseket igen!:)
A "torzult világlátás"-sal nagyon egyet tudok érteni! Meg azzal is, hogy a gyerek nem eszköz!!!