Kötelesrész - használati díj

Értem....
Még egy kérdésben tudnál segíteni?
Ha a közös gyermek már megfogant, de még nem született meg, akkor is érvényes rá az örökösödési jog?
A köteles rész - ha jól tudom - egyharmad rész. Javíts ki kérlek, ha rosszul értelmezem, de ezek szerint ha vannak közös gyermekeink, akkor ők csak az egyharmad rész feletti részre jogosultak?

végrendelet esetén kötelesrészre jogosult a másik gyermek!

Köszönöm szépen. Tehát csak adás-vételi szerződéssel oldható meg az ügy?
Először végrendeletre gondoltunk, mivel a tulajdonjog átíratását kicsit bonyolulttá teszi, hogy a lakáskölcsön a férjem nevén van 1/1-ben.

Kedves Gabcsika!

Van ilyen megoldás! Persze kicsit áldozni kell rá anyagilag, de úgy gondolom a végeredményt tekintve megéri az áldozat. A szerződést fogalmazó ügyvédnek el kell mondani, hogy úgy kell ezt az adásvételt megfogalmazni, hogy a férjed másik házasságából született gyermeke semmilyen jogcímen később ne tarthasson rá igényt.
Gondolom jelenlegi férjeddel nincs házassági vagyonjogi szerződésetek, ezért fontos, hogy ezt a szerzeményt úgy ismerje el a férjed, hogy ez az adásvétel a te különvagyonodból történt, mert ellenkező esetben hiába leszel te a tulajdojog jogosultja, közös szerzeménynek számít, és annak ellenére, hogy a férjed az ingatlan-nyilvántartásban nem bejegyzett tulajdonos, így örökölhet a másik gyermek is.

Tehát azt ajánlom, hogy adásvételi szerződést kell kötni a férjeddel, aminek értelmében a tulajdonjog egésze a tied lesz, a férjednek meg holtig tartó haszonélvezete. A haszonélvezőt nagyon nehéz kirakni a lakásból - jogilag. A halálával a jog elenyészik. Ezen kívül a haszonélvezet forgalomképtelen jog, ami azt jelenti, hogy nem lehet adnivenni, elajándékozni, örökölni.

Lehe, hogy egy kicsit bonyolultnak tűnik, de a jogi képviselőtök meg fogja oldani a helyzetet.

Sziasztok,

szeretnék tanácsot kérni tőletek az alábbi ügyben:
A férjemmel tavaly házasodtunk össze, a házasságba belehozott egy lakást, amit viszont közösen újítottunk fel. A felújítás a házasságkötésünk előtt - még az együttélés alatt - történt.
A páromnak az előző kapcsolatából van egy fia.
Ha esetleg történne valami a férjemmel, akkor - tudomásom szerint - az egész lakást a fia örökölné, nekem csak a haszonélvezeti jog maradna. Az ex-nej pedig biztosan addig ügyeskedne, amíg ki nem tesz valahogy a lakásból.
Mivel a lakás szinte teljes felújítása az én pénzügyi hozzájárulásommal valósult meg, a hozzáadott értékem ugyanakkora, mint a házasságba a férjem által hozott lakás értéke. Nem szeretnénk, ha a születendő közös gyermekeink anyagilag károsodjanak.
A férjem gyermeke számára egyébként külön számlán gyűjtünk, amiből lakást szeretnénk neki venni.
Milyen megoldást tudnátok ajánlani nekünk, amivel meg tudnánk előzni az esetleges "kisemmizést", illetve van-e rá mód, hogy a férjem után kizárólag én vagy a közös gyermekeink örököljenek?

Nem, akkor természetben kérheted, és használati díjat kérhetsz rá, ha a korábbi birtokos használta.

Kedves Obuda Fan !
Ha valaki a kötelesrészét már természetben kérte, és így is adta át a közjegyző az örökösök részére, akkor ezek után a pénzben történő kifizetést kamattal együtt, gondolom alapos indoklással mikortól kérheti ?
Visszamenőleg a hagyaték átadásának napjától ? Akkortól jár a kamat is?
A kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese?
Válaszod előre is köszönöm!

A kötelesrészt természetben csak akkor kérhetitek, ha a másik fél is ebbe beleegyezik, alapból pénzben kell kiadni. Így viszont nem használati díjat, hanem késedelmi kamatot lehet kérni. Mivel egyezség nem született, így kérni kell a szünetelő eljárás folytatását. Mivel ezek szerint jegyzőkönyve foglalt elismerés nincs, így a harc folyatódik. Ha az eltartási szerződés színleltségét tudjátok bizonyítani, akkor viszont az után is lehet kötelesrészt kérni.

Kedves Obudafan!

Nem értek a joghoz, így a megfogalmazásom is hagy némi kívánnivalót maga után.

1. Mivel a PK 89 értelmében eltartási szerződéssel "lekötött" vagyon után nem jár kötelesrész, így csak az ajándék vonatkozásában tudunk ilyen igényt érvényesíteni. Ebben a konkrét esetben az ajándék a hagyaték egész részét képező inagtlan fele, annak egynegyede, összességében tehát a lakás 1/8-ada után tudunk kötelesrész iránti igényt előterjeszteni.
2. Az első tárgyaláson az alperesek szóban elismertek minden felmerülő igényt,(az előbbiekben tárgyalt "ottlakási díjat",a perrel felmerülő kiadásokat stb.) és kérték a vita peren kívüli elrendezését.

A tárgyalás előtt 2 perccel elénk tárt levél minden igényünket elismerte, a következő 3 levél már csak a kötelesrészt, csökkenő ütemben (Legutóbb már az ügyvédünk díját is kétségbe vonták, hiszen a per "miattunk" kezdődött el.) Viszont az egyezség folyamán semmiféle konkrét, ellenőrizhető időpontot/módot nem jelöltek meg az alperesek a teljesítésre.

3. A kötelesrész természetbeni kiadása, azaz a tulajdonjog 1/8-adának földhivatali bejegyzése a további konfliktusok elkerülése miatt mindkét fél érdeke, de leginkább az alperesé. A pénzbeli teljesítést ők szorgalmazzák.

Ezért pereskedünk (tovább).

Mi az, hogy elismerték? Egyezség nyilván nem született, mert akkor nem szünetelne a per. Kérjétek a per folytatását, a kötelesrész iránti igény szempontjából bizonyítanotok kell a tartási szerződés érvénytelenségét, mégpedig olyan érvénytelenségi okra hivatkozva, amit nem zár ki a korábbi ítélet anyagi jogereje. Túlhasználati díj iránti igény érvényesítésére esély sincs, azért, amit már leírtam.

Véleményem szerint az alpereseknek az egyezségre tett ajánlatuk ténykérdés, az esetleges visszatáncolás - akár csak részben is - nem fair.

Gondolom az ajánlatuk a tárgyaláson jegyzőkönyvezve lett.

Ha nem tudtok megegyezni, kérni kell a bíróságot a per folytatására.

1. Köszönöm a választ mindenkinek! A teljesség kedvéért kiegészítem a jogesetet.

A hagyatékot képező lakásra 2002-ben egy eltartási és egy ajándékozási szerződést kötött a nagynéném és lánya a nagyanyámmal. Ez csak nagyanyám halálakor derült ki, az - értelemszerűen meg nem tartott- hagyaték tárgyaláson. 2003 és 2005 között per volt folyamatban a szerződések érvénytelenségének megállapítására. Ezt e pert elvesztettük, így kerül most sor a kötelesrész érvényesítésére (illetőleg annak pénzben történő kiadására.)
A kötelesrész érvényesítése iránti per első tárgyalásásn a két alperes mind a kötelesrész összegét, mind a követelt ottlakási díjat, mind a perköltséget elismerte. Az első tárgyalást az egyezségkötés reményében nem is folytattuk, az eljárás szünetel, de az egyezkedés során fokozatosan csökkentették ígéretüket az alperesek, így már csak a kötelesrész összegét ismerik el.

A kötelesrészt nem természetben, hanem pénzben kell kiadni, ezért nem a lakást és használati díjat, hanem a kötelesrész értékét és annak késedelmi kamatait követelheti.

Egy lakást nem lehet kiadni 1/8-ad részben csak.

Laikusként a véleményem:

• elég fura, hogy kedves édesapádnak több mint 3 év után "támadt" ezen ötlete.,
• a nagynénéd vélelmezem bár jogcím nélkül, de jóhiszeműen lakik a lakásban, tehát ha netán fizetnie is kellene a továbbiakban némi bérleti díjat, azt csak mostantól az elkövetkezendőkre, mert semmiféle írásos szerződés (= kötelezés) nincs az eltelt 40 hónapra vonatkozóan!

Amúgy meg vizsgálandó, hogy a lakás többségi résztulajdonosa egyáltalán kérne-e albérleti díjat a nénitől.

Sziasztok!

Édesapám nagyanyám halála után kötelesrészre jogosult: a hagyatékot képező lakás 1/8-ad részére.
Apám követelheti-e azt, hogy nagyanyám halála után a lakásban lakó nagynéném az ottlakásért használati díjat fizessen? (A lakás bérleti díjának 1/8-adát követeli az örökhagyó halála után eltelt időszakra. Ez eddig a napig 40 hónap.)