Gyermek - elhelyezési ügy


derill # 2006.04.02. 09:37

Ha a gyermekelhelyezés kérdésében a szülők közt egyezség van, akkor az az irányadó, a biróság a gyermekek elhelyezésének kérdésében csak a szülők megegyezésének hiányában dönt. Tehát kössenek egyezséget és azt nyujtsák be a biróságra jóváhagyásra.

A gyámhatóság a gyerekeket csak akkor viheti intézetbe, ha egyetlen más, a gyermek nevelésére alkalmas személyt sem talált (tehát ebbe beleértve az összes családtagot, rokont). Ha az anya jelenleg alkalmas a gyerekek nevelésére, akkor nem veheti a gyámhivatal átmeneti nevelésbe, de ideiglenes hatállyal sem utalhatja nevelőotthonba. Az átmeneti gondozás nem gyámhivatali hatáskör, a gyerekek valószinüleg átmeneti gondozásban voltak a leirásod alapján.

Javaslom tehát az egyezségkötést, amit ügyvéd előtt kössetek, hogy minden benne legyen, ami szükséges ahhoz, hogy a biróság jóváhagyhassa.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

ObudaFan # 2006.03.25. 09:42

Önmagában a viszontkereset visszavonása miatt nem fogják elvenni a gyermekeket, ha továbbra is vállalja az ellátást, de nem árt a gyámhatósággal is tisztázni ezt a visszavonás előtt.

izumrud # 2006.03.24. 11:54

Kedves ObudaFan!

Köszönettel vettem a válaszát.

Nagyon Köszönöm a segítségét!
Azonban az 1. számu kérdésemmel kapcsolatban pontosítani szeretnék.
Ön azt írta:
„1. Ha a keresetlevelet visszavonja, de továbbra is vállalja a gyermekek ellátását, akkor még nem kerülnek átmeneti nevelésbe sem a gyermekek".

Átmeneti nevelést említetett, sajnos nem egészen értettem, ez átmeneti otthont jelenti?

Ugyanis a gyermekek 2005 májusától kezdve már voltak átmeneti otthonban (napközben iskolában, este bent, hétvégén az édesanyjánál tartózkodtak).
Akkor volt az első alkalom, amikor az anyától alkohol problémai miatt (ebben az időben a korházi 1-2 hetes kezelésre is szorult és a gyerekekről 78 éves nagymama gondoskodott) elvették a gyerekeket.
Sajnos mire hivatalosan, visszakerültek hozzá (kb. fél éven belül) a gyerekek, és erre utaló gyámhatósági határozat jogerőre emelkedett, az anya állástalan állapota miatt visszaesett.

A gyámhatóság újra elővette az ügyet és akkor az apának megmondták, vagy magához veszi, vagy árvaházba (vagy ami bizonytalan édegenekre bízzák őket) kerülnek a gyerekek.
A többi Ön előtt már ismeretes.

Tehát, most pontosan szeretnénk tudni, ha a bírósági tárgyaláson az apa visszavonja a keresetét, akkor biztosan nem kerülnek árvaházba a gyerekek és akkor hova, az anyjához kerülnek? Melyik döntés ebben az esetben "erősebb" a bírósági vagy gyámhatósági határozat? Természetesen, ha az anyához kerülnek a gyerekek, az apa fog fizetni gyermektártást, ahogy eddig is rendszeresen gondoskodott a gyerekekről.

Még egyszer köszönettel és tisztelettel

Izumrud

ObudaFan # 2006.03.23. 19:17
  1. Ha a keresetlevelet visszavonja, de továbbra is vállalja a gyermekek ellátását, akkor még nem kerülnek átmeneti nevelésbe sem a gyermekek.
  2. Megjelenni meg kell, a vallomást - hozzátartozóként - meg lehet tagadni.
  3. Elvileg 6 hónapra vissza általában lehet kérni a tartásdíjat, de ha már nem lesznek a gyermekek a háztartásukban, akkor véleményem szerint erre sem lesz lehetőség.
izumrud # 2006.03.23. 14:50

Tisztelt Jogászok!

Segítséget, illetve korrekt válaszukat szeretném kérni Önöktől gyermek-elhelyezési ügyben.
Az élettársam kiskorú gyermekei 2005 novemberében hozzám költöztek (az élettársamnak nincs saját lakása). A gyerekek édesanyjuktól, alkalmi alkohol problémái miatt, gyámhatósági határozat alapján ideiglenesen elvették a gyermek felügyeleti jogát.
Abban az időben, 2 választás volt számunkra a gyámhatóság állítása szerint: vagy befogadom a gyerekeket, vagy árvaházba kerülnek.
Azóta eltelt már 5 hónap, a gyermekek édesanyjának gyökeresen megváltozott az élete: lett egy állandó bejelentett munkahelye, társa, normális, kiegyensúlyozott életet él, minden második hétvégen és ünnepekkor nála vannak a gyerekek, látom: szereti őket, törődik velük, aktívan részt vesz iskolás és mindennapi életükben, napi kapcsolatban van velük.
Gyámhatóság biztatására 2005 decemberében, az élettársam beadványt intézett a bíróságra, hogy a gyermekei állandó jelleggel nála legyenek elhelyezve. Az élettársam volt felesége ellenbeadványyal kontrázott. Vissza szeretné kapni a gyermekeit, a gyermekei is, elmondásuk szerint, vissza (haza) szeretnének kerülni és a kívánságukat én is támogatom. Az élettársam volt feleségének saját lakása van, ott minden gyermeknek saját szobája van, az iskola 10 percre van a lakástól, megszokott környezet, házi kedvencei vannak ott a gyermekeknek. Ellentétbe ezzel, nálam, sajnos félszobában vannak elhelyezve a gyerekek, és minden nap 1-1 órát kell utazniuk az iskoláig és vissza. Van még 2 saját gyermekem, az egyik közülük velünk él, a másik albérletbe költözött el, mivel csak így tudtuk megoldani a gyermekek befogadását.
Márciusban történt bírósági tárgyaláson egyelőre nem született döntés. A Bíróság elrendelte a gyermekek anyjának az orvosi vizsgálatok elvégzését, amik a testi és szellemi épségét bizonyítják, illetve gyermek pszihológusi véleményezését is kérte.
3 hónap múlva lesz egy másik, perdöntő tárgyalás.

A következő kérdéseimre választ szeretnék kapni:
1.) Amennyiben a gyermekek apja (birtokában lévő gyerekek ideiglenes elhelyezéséről szóló gyámhatósági határozattal) a bírósági tárgyaláson visszavonja a gyermek-elhelyezési igényeit, ez azt jelentne e, hogy a gyermekek automatikusan (az apa ettől fél) kerülnek árvaházba, vagy akkor a bíróság az anyjának ítélheti a gyerekeket?

2.) Az élettársam volt felesége, jogi képviselője által, saját tanújaként szeretne beidéztetni engem a bírósági tárgyalásra. Van e lehetőségem (jogom) megtagadni a jelenésemet, (még akkor is, ha egyetértek, azonos véleménnyel vagyok vele) mivel nem szeretnék az élettársam ellen nyilatkozni? Helyette esetleg van e lehetőségem, szükséges e kifejteni a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos véleményemet a bíróságra intézett külön levélben (így hangoztatva saját akaratomat), vagy ez lényegtelen bírósági döntés szempontjából?

3.) Az élettársam volt feleségétől mindeddig nem kaptunk (tudomásom szerint a bírósági tárgyalásig nem is várható) gyermektartást. Amennyiben 3 hónap múlva mégis neki ítélnék a gyerekeket, van e jogunk utólagosan (visszamenőleg) kérni tőle a gyermektartási díj hiánypótlását?

A segítésüket előre is köszönöm.

Tisztelettel,

Izumrud