Önkormányzati Ingatlan elosztása

Ne terjesszünk tévtanokat. Élettársi regisztrációra 2009. jan. 1-től lesz lehetőség. (A jogszabály pl. a Közlönyben még meg sem jelent.)

És hogy a Lakástv-t módosította-e? Szerintem nem, de ha megjelenik a Közlönyben, akkor megmondom. Ha nem módosította, akkor 2009. után sem lehet a bérbeadó önkormányzat hozzájárulása nélkül befogadni élettársat.

Rendben, akkor el kell válnom hivatalosan.
Köszönöm.

Attól hogy a férjed különél, attól még a törvényes házastársad.

Rendezned kell a dolgaidat, és akkor az élettárs bérlőtársként történő legális befogadása vélem nem ütközik majd akadályba - a módosult csjt. alapján.

Hun házasodunk, hun meg elválunk...

Hát ez igaz.Ez eszembe sem jutott. Akkor nem tudom mitévő legyek. Különélési papírt kell csinálnunk, az elég vagy el is kell válnunk?

Hogy sarkítsam a dolgot: egy nőnek egyidejüleg nem lehet férje is meg élettársa is - hivatalosan.

2008.01.01-től az anyakönyvezető veszi nyílvántartásba az élettársi kapcsolatot, ő ad róla igazolást. (Nem házasság, csak okirat két ember kapcsolatáról.)

Azt hogy még házasságban vagy, de már élettársi kapcsolatod is lesz/lenne, nos a kettő együtt-egyidejüleg nem lehetséges., vagy az egyik v. a másik. Döntened kell. Akár a lakás továbbhasználata okán is.

Akkor a házastársamnak ki kell jelentkeznie a lakásunkból, bemennem az önkormányztathoz bejelenteni, hogy a házastársam elköltözött és egy élettársamal szeretnék a lakásban továbbra is maradni.
Köszönöm a válaszokat.

Januártól egy hivatalosan bejegyzett élettársnak több jogosítása lesz mint ez idáig, persze azért a döntő szó a lakáshasználat kérdésében vélem továbbra is a bérbeadó önkormányzaté lesz. Meg kell tőlük kérdezni.

Értem, akkor be kell fáradnom hozzájuk.
Gondolom előfordulhat az is hogy nem járul hozzá az önkormányzat?
Mik lehetnek ezek?

Speciel élettárs befogadásához szükséges az önkormányzat hozzájárulása.

Köszönöm a gyors választ.
A lakás kettönk nevén van, aki elhagyja a lakást azt le lehet iratni a bérlőlistáról?
Elválni egyenlőre nem fogunk, de ha bizonyitani tudom, hogy nem élne már itt?
A rászorultsági mutatók nem igazán modosulnának nagy mértékben.

Nem. Bár, ha szociális bérlakás, és a rászorultsági mutatók az új élettárs személyével módosulnak, akkor lehetséges, hogy az önkormányzat - helyi rendelete alapján - szerződést bont.

Szisztok!
Nem akartam új témát indítani. Egy olyan kérdésem lenne, ha az önkormányzati lakásunkból elköltözik a férj egy gyerekkel és a feleségnél is marad egy gyermek, akkor megszüntethető-e a bérleti jogviszony az önkormányzat részéröl,
mondjuk tegyük fel akkor ha a bérlakásban elő személy maga mellé fogad olyan embert aki nem szerepel a szerződésben (élettárs).
Bele köthetnek-e ebbe?
Aki elhagyja a lakást az önszántából megy el.
Köszönöm a választ előre is.

Nincs mit.

Nagyon szépen köszönöm az információt!

Üdvözlettel:
gpgeza

Ha a lakást a szülők a házasélet során szerezték, és nem az édesanyjának adott ajándékból, vagy az ő örökségéből, akkor hiába van édesanyja nevén a lakás, az közös tulajdon. Ennek megállapítására pert indíthat édesapja, majd ha ez sikerül, a közös tulajdon megsztása iránt új pert.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsôsorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelô ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzô tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetô meg, illetôleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerû használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelôen felosztani. A tulajdonostársakat az elôvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Mindkét per költséges. Ez tehát a tulajdonjoggal kapcsolatos rész. A használat megint más, ehhez pl. tudni kellene, volt-e ezt rendező szerződés, van-e kiskorú gyermek is, és az kinél lesz elhelyezve.

A házasulók a házasságkötés elôtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselô által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérôen.

Ha a lakásban a házastársak egyikôjük vagy mindkettôjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felôl.
A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelôen - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlôt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levô lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetôvé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlôtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá esô részére jogosult.
A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhetô és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelô összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely ôt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelô - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejezôdik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlô esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levô lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelôzôen önálló bérlôje a lakásban maradó házastárs volt.
Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetôleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá esô részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejûleg esedékes.

Üdvözletem Mindenkinek!

Egy kérdéssel fordulnék Önökhöz. Jelen pillanatban egy Önkormányzati lakásban élek ÉdesAnyámmal, és Apámmal. Mindketten rokkantnyugdíjasok. Édesanyámnak 38e, Apámnak 54e Ft nyugdíja van. A lakásfentartás költsége egy hónapra 60-65e Ft. Apám egy hónapban 10e Ft-ot ad a családi kasszába, és ebből kifolyólag mindennaposak a veszekedések itthon, ami Édesanyámat is, meg engem is kikészít idegileg. A szüleim 27 éve házasok. ÉA-m elszeretné indítani a válópert (végre), és ehhez kapcsolódna az én kérdésem. Sajnos nem állok úgy anyagilag, hogy egy külön lakásba tudjunk ÉA-mal költözni. Ha beadjuk a keresetet a bírósághoz, akkor nagyjából mire számíthatunk a lakás kapcsán? Rendelkezhet úgy a bíróság, hogy Apámnak elkell hagyni a lakást? És ha igen, akkor ez von e maga után valami plusz kiadást? Gondolok a lakásrész megvételére, vagy bármi hasonló jellegű dologra. A lakás az ÉA-m nevén van.

Előre is köszönöm válaszukat!

Üdvözlettel:
gpgeza