Vagyonmegosztás

Liana!
Ebben az esetben a megosztási perben az ingatlan árverezése lehet a megfelelő megoldás, aztán majd a vevő kikergeti a lakásból. Emellett a megosztásig terjedő időre lehet kérni a túlhasználati díjat, aligha tud érvelni a másik fél ez ellen.
A megosztás tekintetében a különvagyonból való ráfordítást mindig annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik, ha nem sikerül bizonyítani, akkor a bíróság nem fogja figyelembe venni.

A bontópert mindenképpen bíróság folytatja le, azt semmilyen más szerv nem teheti. Ezen belül a vagyon megosztására lehetőség van a felek egyezsége alapján, ekkor ezt a bontóperben végrehajtható bírói egyezségbe lehet foglaltatni. Ha viszont a másik fél nem egyezik bele, akkor nincs más lehetőség, mint a per, erre a közjegyzőnek megintcsak nincs hatásköre. Amennyiben csak az ingatlan tulajdonjoga a vitás, de az ingók megosztása és az ingatlan használata nem, akkor ez a vita a bontást magát nem érinti, és legalább azt gyorsan le lehet tudni. Ha viszont ezekkel kapcsolatban is vita van, akkor maga a bontás sem lesz gyors.

Szeretnémmegtudni, hogy a vagyonmegosztásnak mi a legjobb és leggyorsabb formája. Hallottam olyat, hogy közjegyző előtt is meg lehet tenni. Ebben az esetben mindkét fél megjelenése, beleegyezése szükséges a vagyonmegosztáshoz? Mi van akkor , ha a másik fél nem egyezik bele. Szeretnék különválni a férjemtől és minél hamarabb külön költözni. Sajnos ő nem szeretné, én pedig nem birom már a közösséget vele.
Előre is köszönöm a segítséget.
Üdv Vállalom

Kedves válaszolók! köszönöm a válaszokat, az előzményekkel nem akartam szaporítani a szót, de kiegészítem, amivel tudom, mert nem rólam van szó, a húgom került ebbe a helyzetbe.

Szöszi22: a válópert, a gyerekelhelyezést, láthatást, gyerektartást, ingóságok megosztását a bírónő lezárta az előző perben. Úgy rendelkezett, hogy az ingatlanról új pert kell indítani, mert ebben nem látta reményét a megegyezésnek. A volt férj nem létező munkahelyet adott meg a bíróságnak, amely vissza is jelzett, hogy ilyen dolgozójuk nincs, tehát gyerektartást nem tudnak tőle vonni, a gyerektartás tehát csak papíron van lezárva (szerintem)

ObudaFan: a tulajdoni lapon 50-50% a tulajdonrész.
Az ifjúsági betét összegéből bizonyíthatóan (postai csekken) csak egy rész lett a befizetésre fordítva, ami a vételár kb. 25%-a. A betétet a húgom sose látta, nem kezelte, a különbözetről semmit nem tud. Ettől függetlenül a betétből történt befizetés különvagyonként történő elszámolását nem vitatja.
Vajon az ingatlan (bizonyítható akkori) értéke, vagy az akkori vételár vehető alapul, ha százalékos megosztást kellene számolni?
A két család egyenlő arányban segített, de erről nem készült hivatalos irat, mindkét fél csak a szülők tanúskodásával bizonyíthat. Az eddigiek alapján feltételezhető (bár ne legyen igazam) hogy esetleg "többre emlékeznek".
A vételár harmadik része OTP kölcsön volt.

A túlhasználatról: A férj sem túlhasználati díjat nem hajlandó fizetni, sem kiköltözni nem hajlandó, később sem. Arra hivatkozik, hogy nincs hová mennie, és nincs pénze. (A szülei 2-3 utcára laknak, oda nem akar menni) De abba sem egyezik bele, hogy a húgom váltsa magához az ingatlant.
A férj életmódja miatt történt a válás (italozás, durvaság), a húgom a gyerekekkel elköltözött a szüleinkhez, mert az előző per is két évig húzódott. (Ugyanis amire a férj rábólintott a tárgyaláson, azt 1-2 nap múlva visszavonta)

A volt férj birtokon belül van, lakja az egész házat, bár a bíróságon azt nyilatkozta, hogy nem. A gyerekek viszont elmondták, hogy közben bebútorozta azokat a szobákat is, ahonnan ők kiköltöztek. A húgom a két gyerekkel 1 szobában szorong, a szüleinknél nincs több hely.

Elnézést, ha hosszú voltam.
Laikusként nagyon méltatlannak és igazságtalannak tartom az egészet.
A férje életmódját tényleg nehéz volt elviselni, nem dolgozott, ivott, durva volt. (most is ilyen, de ez már nem ide tartozik)

Talán lesz itt valaki, aki jogi segítséget, tanácsot tud adni, mit lehet még tenni, mit lehetne még megpróbálni.

Előre is köszönöm
Lia

Ja és hatáskör hiányát állapította meg, miután egyszer már elutasította és nem illetékességi hiányt....

Kedves Monalisa1!
Mint laikusnak. Az idézés nélküli elutasítást követően harminc napon újra beadtuk -mert erre a pp lehetőséget biztosít- a budai központi kerületi bíróságra. Ezt a bíróság befogadta, sőt kitűzte már az első tárgyalás időpontját is.
Az illetékesség hiányát alapvetően nem is értem.....

A lényeg; várom hozzáértő szakember álláspontját a további teendők tekintetében!

Csak mint laikus: ha egy bíróság előtt vílágossá válik, hogy nem ő az illetékes egy keresetben eljárni, az ügyiratokat haladéktalanul köteles hivatalból továbbküldeni.

Tehát bár a 16. nappal a fellebbezésről lekéstetek, de végül is az ügy ott okafogyottá vált.

Véleményem szerint a második végzés az irányadó a továbbiakban, vagyis majd a FB-tól fog érkezni egy újabb végzés melyben tudatják az átküldött keresetlevél alapján a tárgyalás kitűzésének időpontját.

A budai bíróság is a hatáskörileg illetékes FB-hoz küldi át a beadványt.

Előfordulhat, hogy a FB-nál két különböző bírónak szignálják ki az ugyanazon ügyeket (...), ezt majd jeleznetek kell az elsőként "bejelentkező" bírónál, aki nagy valószínüséggel magához veszi a külön utat járó másik ügyet is.

Saját magad megnyugtatása érdekében akár személyesen is érdeklődhetsz a Fővárosi Bíróságnál az ügy jelen állása iránt - ahol akár már a megbízott bíró nevét is meg fogják tudni mondani - aztán akkor őhozzá ill. a titkárságához.

Én ekként gondolom.

És még azt: a továbbiakban SOHA ne késs le semmiféle fellebezési határidőrő, mert ezzel magadra nézve számtalan hátrányt, kellemetlenséget okozhatsz.

Nagyon fontos lenne tudnom erre a kérdésemre a választ:

eljárásbeli kérdéskörbe tartozik:
beadtuk a tulajdonjog megállapítása, és közös vagyon megszüntetése iránti pert. Pótoltatott a bíróság, mit a 16. napon tettünk meg, így megkaptuk azt a papírt, hogy idézés kibocsátása nélkül elutasította. Nem fellebeztük meg.
Majd kicsit később egy másik végzést, miben a bíróság megállapítja hatásköre hiányát és elrendelte az iratok áttételét a hatáskörrel rendelkező fővárosi b.hoz. Nem fellebeztük meg.
De időközben 30 napon belül újra beadtuk a budai központi bíróságra, merthogy erre a pp. ad jogosítványt.
Akkor most hol az ügy? Mi a teendő?, és kell e valahová vmit írni?

Nem, nem volt még meg az építési engedély.Ma sincs meg, mert még mindig ülnek rajta... már 5, vagy 6 éve, ezért büntetés sem lesz, azt tudom. (Tudott az első fok az építekzésről, és a már elkészült házról is, ezért a 43/97 ktm rendelet értelmben nem szabhat ki bírságot. A fennamaradási engedélynek is utánakérdeztem, biztos, hogy megadják.

Kérdezőné, az építkezéskor volt jogerős építési engedély?

Mert olyan házat senki sem vesz amely nem szerepel az ingatlan tulajdoni lapján = az a ház nincs is...

Ami "nincs" azzal a bíróság érdemben nem tud foglalkozni.

Az új tulajdonos is bizonyára nem azzal kíván foglalkozni, hogy helyettetek legalizáltassa a házat.

Lehet hogy a fennmaradási engedélyt meg sem adják (...), vagy ha mégis, akkor bírságot kell majd fizetni.

Amit a perrel kapcsolatban írtál az elég zavaros jogi helyzetet tükröz, illetőleg valószínűleg lehet kezdeni előlről = az eddigi idő elpocsékolása.

Az ex após a fia fele házrészében legálisan lakik, a Te házrészed használatáért elvileg kérhetsz tőle fele lakbért +fele rezsiköltség térítést.

Köszönöm a válaszod! A mindenképpen legyen rajta a tul.lapon ez már nem megy. Ha kérünk fennmaradási engedélyt, az mit jelent? Mit kell tenni? És miért kell kérni?

Mindenképpen legyen rajta a tul.lapon,kérj rá az önkormányzatnál fennmaradási engedélyt!

Sziasztok!
Már rég jártam itt! Most ismét segítségre van szükségem, néhány jótanács erejéig!
Az első kérdésem eljárásbeli kérdéskörbe tartozik:
beadtuk a tulajdonjog megállapítása, és közös vagyon megszüntetése iránti pert. Pótoltatott a bíróság, mit a 16. napon tettünk meg, így megkaptuk azt a papírt, hogy idézés kibocsátása nélkül elutasította. Nem fellebeztük meg.
Majd kicsit később egy másik végzést, miben a bíróság megállapítja hatásköre hiányát és elrendelte az iratok áttételét a hatáskörrel rendelkező fővárosi b.hoz. Nem fellebeztük meg.
De időközben 30 napon belül újra beadtuk a budai központi bíróságra, merthogy erre a pp. ad jogosítványt.
Akkor most hol az ügy? Mi a teendő?, és kell e valahová vmit írni?

A második:
a párom a vagyonmegosztásban a közösen épített ingatlan értékének 50%-ára tart igényt. A felépült ingatlan nem szerepel a tulajdoni a lapon. Ez milyen nehézségeket okozhat a per folyamán.
Továbbá a felépült ingatlanba azóta az ex édesapja lakik. Kérdésem: milyen jogcímen, és követelhető e tőle vmi?

Egyenlőre ennyi lenne. Várom és köszönettel fogadom a hozzáértő megszólalásokat.

Az ifjúsági betét valóban külön vagyon, az ingatlan nagy valószínűséggel valóban közös vagyon, a férjnek kötelmi igénye lehet a saját, illetve családja ráfordításai iránt, kamatokkal. A feleség követelheti ugyanakkor az 50% túlhasználati díjat erre a teljes időszakra. A leírt adatokból ennyi az, ami szinte biztosra állapítható meg, minden egyébhez ismerni kellene a periratokat (mi hogy lett bizonyítva) és az egyes ráfordítások értékét.

A válóper meg volt?-gyerekelhelyezés,vagyonmegosztás...azt se írod,hogy van bejegyezve a tulajdoni lapon a tulajdonrészek aránya.Ha "féláron"kaptad meg Te a munkáltatódtól,az szerintem a Te"hozományod"(5%),a többi a közös szerzemény

A vagyonmegosztás tárgya egy 3 szobás ház, (nem megosztható, a szobák egymásból nyílnak) amely a feleség kapott eredetileg szolgálati lakásként, még a házasságkötés előtt. A 90'-es években megvehető volt, és közvetlenül a vétel előtt minősítették át bérlakássá. Ekkor már fennállt a házasság. A korábbi jogviszonyra való tekintettel a becsült érték 50%-át kellett kifizetni. A vételár nagy részét hitelből fedezték, illetve mindkét fél szülei segítettek kb. azonos összeggel. Ezen felül a férjnek volt még a házasságkötés előtt indított Ifjúsági Betétje, ezt is a vételre fordították.
Volt feleség javaslata: jelenlegi forgalmi érték 50-50%-a.
Volt férj 1. válasza: különvagyonként kívánja elszámolni az ifj. betétet, és a szülei segítségét, a másik félnek nem ismer el különvagyont.Számításai szerint kb. 30/70% az arány az ő javára
A bíróság bizonyításra szólítja fel.
Bizonyíték nincs, illetve csak a szülők tanúvallomásra behívása. De újabb számolás van. Már csak 15%-ot hajlandó fizetni. Az nem derült ki, milyen módszerrel számolt.
Volt feleség elköltözik a gyerekekkel (férj alkoholizmusa miatt vált, nem bírta kivárni a per végét) Volt férj használja lassan 2 éve a teljes lakást, de kijelentette, hogy a fél ingatlanrész használatáért nem hajlandó fizetni sem most, sem később.

A kérdésem annyi, mit tehet itt a volt feleség? Mivel érvelhet, hogy ne járjon rosszabbul sem ő, sem a gyerekek?