Persze ebben az esetben az örökösökkel szembeni jóhiszeműséget kell vizsgálni.
PK 4. szám
Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetôségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethetô-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fûzôdô törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jogszabállyal.
Olyan eset is elôfordulhat, hogy a többi tulajdonostárs az elbirtoklási idôt jóval meghaladó idô óta ismeretlen helyen van, életjelt nem ad, s a közös tulajdonban álló dologgal senki más nem törôdik, mint az azt birtokló tulajdonostárs, aki a dolgot karbantartja, a terheket is viseli, és a körülményekbôl megállapítható jóhiszemûséggel az ismeretlen helyen levô tulajdonostársak illetôségét is a sajátjának tekinti. Ha ilyenkor nincs olyan menthetô ok, amely a Ptk. 123. §-ának megfelelôen az elbirtoklási idô nyugvását eredményezné, akkor az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésnek ugyancsak nincs akadálya.
Elôfordulhat olyan eset is, hogy a tulajdonostársak az egyikük illetôsége tulajdonjogának az átruházása iránt szerzôdtek, de szerzôdésüket nem érvényes alakban kötötték meg, a szerzô tulajdonostárs azonban e szerzôdés alapján birtokba lép, és az elbirtoklási idôn át sajátul szakadatlanul birtokol. Az elbirtoklás megállapításának tehát ilyenkor sincs akadálya.
