A tulajdonos már nem él...

Van egy ház, és annak két tulajdonosa, 1/4 - 3/4 arányban. Az 1/4 rész tulajdonosa azonban kb. 20 éve meghalt. A földhivatali nyilv-ban azonban tulajdonosként szerepel. Az elhalálozott egyik törvényes örököse még él, a másiknak viszont csak már csak a lánya. (tehát az elhalálozott tulajdonos unokája). A kérdés, mi ilyenkor a teendő, ha a 3/4-résszel rendelkező tulaj a maradék 1/4-rész is hozzá szeretne jutni?
Gondolom valamilyen hagyatéki dolog lenne a megoldás. Ha valaki tud segíteni merre érdemes elindulni, előre is nagyon megköszönném.

Igen, a hagyatéki eljárást épp ideje lenne lefolytatni. Ha az örökösök tulajdonjogát bejegyezték, meg lehet tőlük vásárolni azt a negyedet.
Ha azonban előre látható, hogy egyébként sem akarják eladni a részüket, és a hagyatéki eljárást sem fogják megindítani - akkor szvsz célszerűbb egy keresetben kérni annak megállapítását, hogy ők az egynegyed tulajdonosai, illetve a közös tulajdon megszüntetését. (Az ok nélküli pereskedés azért kerülendő.)

Köszönöm szépen a gyors segítséget. Máris egyszerűbbnek tűnik a megoldás.

Kedves Fórumozók!
Ha a tulajdonos 20 éve meghalt és a 3/4-ed rész tulajdonosa jóhiszeműen sajátjaként használta az ingatlant, akár az elbirtoklás esete is szóba jöhet, nem?

De igen.

Persze ebben az esetben az örökösökkel szembeni jóhiszeműséget kell vizsgálni.

PK 4. szám
Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetôségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethetô-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fûzôdô törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jogszabállyal.
Olyan eset is elôfordulhat, hogy a többi tulajdonostárs az elbirtoklási idôt jóval meghaladó idô óta ismeretlen helyen van, életjelt nem ad, s a közös tulajdonban álló dologgal senki más nem törôdik, mint az azt birtokló tulajdonostárs, aki a dolgot karbantartja, a terheket is viseli, és a körülményekbôl megállapítható jóhiszemûséggel az ismeretlen helyen levô tulajdonostársak illetôségét is a sajátjának tekinti. Ha ilyenkor nincs olyan menthetô ok, amely a Ptk. 123. §-ának megfelelôen az elbirtoklási idô nyugvását eredményezné, akkor az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésnek ugyancsak nincs akadálya.
Elôfordulhat olyan eset is, hogy a tulajdonostársak az egyikük illetôsége tulajdonjogának az átruházása iránt szerzôdtek, de szerzôdésüket nem érvényes alakban kötötték meg, a szerzô tulajdonostárs azonban e szerzôdés alapján birtokba lép, és az elbirtoklási idôn át sajátul szakadatlanul birtokol. Az elbirtoklás megállapításának tehát ilyenkor sincs akadálya.