Fellebbezés helyett - SÜRGÕS!

Nyusz66, így már azért jobb a helyzet.

Egyetértek Veled, ha az iratból kiderül, hogy azt a Hivatal nyomtatta ki, szerepel rajta, hogy "az ügyfél megjelent" (tehát az lényegében a Hivatal által felvett, rögzített okirat), stb., vélelmezhető és bizonyítható az is, hogy a "feljegyzést" a Hivatal kioktatása alapján adtad be. (Vagy legalábbis felmerülhet, hogy miért nem oktattak ki a szabályszerű eljárásról, ha ez esetleg nem volt az.)

Szerintem most már várd meg, mi lesz, biztos vagyok benne, hogy jóhiszeműen járt el az ügyintéző, rendezni akarja az ügyet, és nem csak az volt a célja, hogy kifuttasson a fellebbezési határidőből.

Most jól rám hoztad a frászt!

Az ügyintéző saját maga nyomtatta ki a "feljegyzést", amin az áll, hogy az ügyfél megjelent, és nem ért egyet a forgalmi értékkel, kéri a helyszíni szemlét.

Szerepel rajta az ügyintéző neve is, aki ezt az irományt fogalmazta.

Namost én úgy okoskodom, hogy abban a legrosszabb esetben, ha kiderülne, hogy mégiscsak szabályos, illetékkel megsúlyozott fellebbezést kellett volna ehelyett beadni, az azért mégiscsak nyilvánvaló, hogy erről az ügyintéző nem tájékoztatott. Ugyanis - szerintem - adott esetben, ha akár én saját kútfőből vittem volna oda ilyen "feljegyzést", és nem ez lenne a helyes ügymenet, akkor neki kutya kötelessége lett volna felvilágosítani, NEM átvenni a nem megfelelő iratot, és elmagyarázni, mit és hogyan kell szabályszerűen beadni, nem?

Ha mégis átvette, ez azért közvetve igazolja, hogy NEM informált helyesen, ne adj isten az ő ötlete volt, azért gépelte be és nyomtatta ki, nem?

Azért reménykedek, és várom, mit lépnek...

A Pp. és az Art. szerinti fizetési meghagyás (bár a nevük egyezik) két teljesen eltérő dolog.

A Pp. szerinti fizetési meghagyás ellen van helye ellentmondásnak, melynek folytán az eljárás perré alakul, és a bíróság az ügyet polgári peres eljárás keretében tárgyalja.
Ilyen fizetési meghagyást (leegyszerűsítve) bárki beadhat bárki ellen, ez egy, a polgári eljárásban rendszeresített egyszerűsített igényérvényesítési forma.

Az Art. szerinti, adó- és illetékügyekben közig. szerv által hozott fizetési meghagyás első fokú közigazgatási határozat, amely ellen fellebbezésnek van helye.

Így fenntartom, az Illetékhivatal által hozott fizetési meghagyás, mint elsőfokú közig. határozat elleni jogorvoslat formája a fellebbezés.

Nyusz66, szerintem fellebbezned kellett volna, az, hogy az ügyintéző átvette a beadványod egy példányát nem bizonyítja, hogy ő oktatott ki arról, hogy azt kell beadnod. (Közig. szerveknél naponta százszámra vesznek át beadványokat, amelyeket érkeztetnek.)

Én általában mindíg evidens dolgokat nem értem, egy ügyintéző pl. vajon miért nem hajlandó felvállalni azt, hogy ő tájékoztatta az ügyfelet valamiről? Mitől fél?

De nem akarok vészmadárkodni, biztos nem fog megvezetni a Hivatal.

Dr. Attika!

A papíron, amit kaptam ez áll:

"Fizetési meghagyás ajándékozás utáni illetékfizetési kötelezettségről

(...)
A megállapított összeg a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé és az ezt követő 15 napon belül kell megfizetni a mellékelt készpénzátutalási megbízással.
(...)
A fizetési meghagyás ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a ... megyei Közigazgatási Hivatalhoz címzett, de az Illetékhivatalhoz benyújtandó fellebbezéseel élhet. A fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10000 forintja után 400 Ft, de legalább 5000, legfeljebb 500000 Ft. Ezt a fellebbezési illetéket készpénzben az illetkéhivatal illetékbeszedési számlájára kell megfizetni"

Ez tehát sem azzal nem vág egybe, amit az ügyintéző mondott, sem azzal, amit te írtál.
Akkor most mi van?

"nyusz66"!
A fizetési meghagyás ellen nem fellebbezésnek, hanem ellentmondásnak van helye. A kettő nem ugyanaz. Sőt lényegesen eltérő jogkövetkezményekkel jár.

Tévedtem volna a tisztességes ügyintézői magatartással kapcsolatban?

A fizetési meghagyásban az szerepelt, hogy ellene 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melynek az illetéke bla-bla-bla.

Az ügyintéző személyesen is ragaszkodott ahhoz, hogy elég egy "feljegyzést" beadni, amiben kérni kell a helyszíni szemlét.

Vittem neki egy papírt, amit alá akartam iratni, amiben az állt, hogy ő engem informált, hogy nem kell fellebbezni, stb. és, hogy a beadott feljegyzés a fizetési meghagyás határidejére halasztólag hat, és engem emiatt semmilyen kár nem érhet.

Mondanom sem kell, nem volt hajlandó aláírni. Arra hivatkozott, hogy azt utólag ki lehet forgatni. Helyette aláírta a beadvány egy példányát, hogy átvette, és nyomtatott nekem egy irományt, amin szerepel a fejlécük, az ügyintéző neve, és az, hogy nem értek egyet a forgalmi értékkel, és kérem a helyszíni szemlét.

Abban bízom, hogy, még, ha problémás lenne is a be nem adott fellebbezés, úgy tudom, hogy csak akkor jogvesztő, ha nem tudom megfelelően igazolni a késedelmet. Nos, azt gondolom, ezekkel a papírokkal ezt igazolni tudom, ha sor kerülne rá.

Egyébként az ügyintézővel azon is összevitatkoztam, hogy nagyon arrogánsan kötötte az ebet a karóhoz, hogy igenis rosszul tudom, és őket ugyan nem érdekli, milyen adósságok terhelik az ingatlant, az után is ugyanúgy ajándékozási illetéket számolnak. Ugyanis szerinte, azzal, hogy elgfogadtam az ajándékot, lényegtelenné a teherrel együtt, őket tovább nem érdekli a teher - az az én magán problémám.

Úgyhogy legközelebb kinyomtatva viszem neki az illetéktörvény 13. paragrafusát, hátha annak majd hisz...

Nem ugyanazon tartalommal és nem egyszerre hatályos, hanem csak alkalmazandó.

Nagy dolog! Szövetkezeti törvényből per pillanat három van egyszerre hatályban. :)

Találgatok, Egyjogász, találgatok...

Igen ez jogszabályi kodifikációnk egy újabb "gyöngyszeme". Egy mondat kellett volna a Ket-be. " Ahol jogszabály az 1957. évi IV. tv., vagy az 1981. évi I. tv. rendelkezéseire utal, ott e törvény hatálybalépését követően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
No persze a két korábbi eljárási törvény ugyanazon tartalommal két különböző számozással párhuzamos hatályban tartása sem volt normális. Erre még senki sem tudott magyarázatot adni, hogy miért volt erre szükség.

Kbs, szerinted az Itv. 78. § (2) bek. miatt nem kell fellebbezni

Ez konkétan a következőket mondja ki:

Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának az 1981. évi I. törvény 61. §-ának (3) bekezdése szerint van helye.

Adott esetben szerintem nem biztos, hogy erről van szó. Közölte ezt az illetékhivatal a fiz. mh-ban? nyusz66 ugyanis erre nem utalt.

Egyébként az Itv. ezen rendelkezését azért sem tudom értelmezni, mivel az itt konkrétan felhívott jogszabály (Áe.) közel egy éve nincs hatályban. Nem kellett volna azt Itv-t módosítani? Vagy illetékügyekben még ma is alkamazható lenne az Áe?

Bocs, nyusz, természetesen igazad van, a visszterhes illetéket kell fizetni - de az eddigi hozzászólásaid alapján azt gondoltam, te mentességet szeretnél. Arra mondtam, hogy tévedsz.

Nagyon szépen köszönöm!

Igen, csak rossz §-t másoltam ki. :)

13. § (5) A megajándékozottnak az ajándékot terhelô adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelô vagyoni értékû jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

Obuda! Ez a törvény arra is vonatkozik, ha ajándékozásról van szó? És úgye jól értem, hogy eszerint nekem van igazam?

Itv. 10. § (2) Ha az ingatlan hagyatékot vagy egy részét az azt terhelô adósság fejében az örökhagyó hitelezôje veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelezô terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelezô egyben az örökhagyó örököse is.

Miért tévedek a jelzáloggal? Eddig úgy tudtam, hogy az ajándékozott ingatlan terhei értékében visszterhes vagyonszerzési illetéket kell számolni, és csak a maradékra ajándékozásit.

Tudsz konkrét paragrafust, ami ezzel ellentmond? (Azért kérdem, mert az ügyintézővel is vitába keveredtem ezügyben, szerinte " ha elfogadta az ajándékot úgy, hogy teher volt rajta, akkor az a maga dolga, mi a forgalmi érték alapján kérjük az illetéket")

Jól értem, nyusz, nem az általatok bejelentett értékre vetették ki az ajándékozási illetéket?
A jelzálogot illetően szerintem tévedsz.

Egyébként azt hiszem, azért nem kell fellebbezni, mert ez a határozat illetéktörvény 78. § (2) szerinti módosítása.

Egyébként én sem találom a jogszabályi helyet, talán Art-ben valahol?

tomas64, akkor egyetértünk. Én sem vitatom, hogy az ügyintézőknek korrekt tájékoztatást kell adni, fel sem merül bennem, hogy egy esetleges téves tájékoztatás szándékos lenne, de azért jó vigyázni.
Nekem volt olyan hatósági ügyem (idegenrendészet), ahol telefonon két ügyintézővel beszéltem, mindkettő mást mondott (hallhatóan teljes meggyőződéssel).
Ezek után bementem az ov-hez, aki közölte, hogy jó hogy utánajártam, mivel egy harmadik variáció a jogszerű megoldás....

Egyjogász, jogos az aggályod, én is abból indultam ki, hogy elnevezéstől függetlenül tartalma szerint kell a beadványokat elbírálni. Valamint abból, hogy a hatályos eljárási szabályok, (Ket, Art) kötelezővé teszik az ügyintézői korrekt tájékoztatást.

tomas64, biztos igazad van, bevallom, nem vagyok az adó- és illetékjog specialistája, de nyusz66 helyében én azért megkérdezném az illetékhivatalt, hogy az ügyintéző tájékoztatása konkrétan milyen jogszabályhelyen alapul.

Én úgy tudom, hogy a közigazgatási határozatok elleni rendes jogorvoslat módja a fellebbezés, amelyet az ügyfél bármely okból előterjeszthetm amelyre tekintettel a döntést sérelmesnek tartja.

Így ha nyusz66 az illetékhivatal határozatával kapcsolatban különböző dolgokat vitat, úgy azt tartalma szerint akkor is fellebbezésnek kell tekinteni, ha azt írják rá, hogy "Nyilatkozat".

Egyebekben én olyan jogorvoslati formát, hogy "Nyilatkozat", nem ismerek, de lehet hogy van ilyen speciális adó-illetékjogi szabály.

Nekem két hónapja volt hasonló ügyem, ahol az illetékhivatal elnézte az illeték alapját, és csekély 400e Ft-tal több illeték megfizetésére kötelezett, megfellebbeztem, saját hatáskörben kijavították a határozatot és a fellebbezési illetéket is visszatérítették.

Azt azért nyusz66 jó ha tudod, ha a "Nyilatkozatot" (fellebbezést, vagy hívjuk, aminek akarjuk) nem terjeszted be 15 napon belül, és a határozat jogerős lesz, ilyen jellegű, dokumentálatlan telefoni információkra nem lehet hivatkozni, ill. lehet, csak nem fogják figyelembe venni.

De megismétlem, lehet, hogy tomas64-nek van igaza, nagyon mélyen nem rágtam bele magam a témába.

Szerintem megfelelő és korrekt tájékoztatást kaptál az illetékhivataltól. Járj al aszerint amit az ügyintéző tanácsolt.

Ja, és mellesleg nem csak a forgalmi értékkel van bajom, hanem elfelejtették figyelembe venni az illeték kiszabásánál az ingatlant terhelő jelzálogot.

Sürgősen tudnom kellene, hogy valós infót kaptam-e az illetékhivataltól:

Kaptam tőlük ajándékozási illetékről fizetési meghagyást. Abban szerepel, hogy 15 napon belül lehet fellebbezni. (Ez holnap jár le!!!)

Fellebbezést megírtam, de az illeték (a fellebbezéshez ami kell) befizetéséről telefonon érdeklődtem, hogy hol és hogyan.
Az ügyintéző ezt mondta:

Nem kell fellebbezni. Ha csak a forgalmi értéket vitatom, akkor erről írjak nekik egy nyilatkozatot, indokolással, és vigyem be. Erre ők majd kijönnek helyszíni szemlét tartani.

Aggodalmaskodtam neki is, hogy de akkor mi lesz a 15 napos fellebbezési határidővel. Azt mondta, hogy a beadott nyilatkozat halasztólag hat a fizetési meghagyásra.

IGAZ EZ?! Még soha nem hallottam ilyesmiről, és nem is tudom, hogy hogy hívják amit nekem most - az ügyintéző szerint - írnom kellene.

Én persze szívesen megtartom az 5000 forintot magamnak, de csak akkor, ha ez később nem kerül nekem cirka 130 ezerrel több illetékbe!