„na most agyilag - mentális reprezentációkutatás szintjén - mi a különbeség hogy: ok. jöhet ez az ajándék és hogy: ok jöhet ez az örökség?”
Nézd, leírhatjuk még párszor azt, amit te is elfogadnál, ha ebben az ügyben tudnál elfogulatlanul gondolkodni.
Ezek szerint halálesetre szóló ajándékozásról még nem hallottál.
p.s. ja és utasitásra ment a szinlelés nem is szabad akaratból, az alábbiak (fentiek) alapján ez érthető...
az utalás a birkózásra az volt a bók, az az igazán stratégikus sport
úgy vélem a szinlelés nem jelent feltétlenül részvételt, igy nem tesz egy ügyletet feltétlenül kétoldalúvá sem
na most agyilag - mentális reprezentációkutatás szintjén - mi a különbeség hogy: ok. jöhet ez az ajándék és hogy: ok jöhet ez az örökség? szerintem a gyakorlatban agyilag sokszor igen kevés a különbség, éppen ezért érzem a dogmakérdést aluldefiniáltnak
"az ajándékozásnak mely elem nem volt valós, mi volt az, amit csak egyező akarattal színleltek a felek"?:
pontosan tudom és bizonyitható a valós ügyleti akarat: az "ajéndékozó" halála után a tulajdonrészek, egy másik örökös kikerülésével, legyenek a "megajándékozottak"-é. Az "ajándékozó" minden téren tulajdonos maradt. "Na itt minden az én gondom" alapon. Még abban az értelemben is hogy bármikor visszavonhatta, hiszen egy nagyobb vagyonösszesség feletti rendelkezését (további végrendelkezése) bármikor módosithatta, igy lényegileg úgy tekintett az ügyre minta meg sem történt volna. (ehhez tartozik ugye megfontolni, hogy a "megajándékozottakat" bizonyos köteles részek mindenképpen illetnék, és igazi ügyletről akkor beszélhetnénk ha valami azon felül történne)
minden más tiszta szinlelés mindkét részről, és akkor most még egyszer hadd kérdezzem mi a különbség hogy: ok jöhet ez az ajándék és hogy ok jöhet ez az örökség? akkor itt semmi különbség nincs az egyoldalú jognyilatkozat és a kétoldalú jogügylet között? ilyen esetben én egyoldalúnak venném......
az már további érvelés tárgya, hogy a többi végrendelkezés eltüntetésével az egész érvénytelenitendő a jó erkölcsbe ütközése okán is, de még ha ajándékozásnak tudódna is be, akkor sem kevésbé, véleményem szerint
még hozzá tartozik, hogy pusztán az apám "kikerülése" önmagában is erkölcstelen, hiszen tovább dolgozott annak tudatában hogy az ingatlan az ő öröksége, mig testvére korábban egy - ennél értékesebb - ingatlant kapott ajándékba - és egyáltalán nem vett rész a család gazdálkodásában,
igy a történet esztelensége végül csak az örökülhagyó súlyos agyvérzése után képződdött, mely okán szerintem eleve minden jogügylete semmis, de hát azt nehéz beláttatni
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A Nagynéném eltartási szerződést kötött a fiával. A fiú volt az eltartó, azonban a fiú a nyáron meghalt. A gyermekei még a temetését sem fizették ki, a nagynéném eltartásáról sem gondoskodnak. A nagynéném 82 éves, szellemileg leépült, önmagáról nem képes felügyelet nélkül gondoskodni. A nagynénémnek az eltartó fiának gyermekein kívül vannak még törvényes örökösei (3 unokája), azonban ők sem gondoskodnak róla. A nagynéném egyetlen vagyona egyébként a családi háza. A hagyatéki tárgyalás időpontjáról nyár óta nem kaptunk értesítést. Jelenleg a nagynéném testvére (édesapám) gondoskodik a nagynénémről, látogatja, kezeli a nyugdíját, abból fizeti a számláit, de folyamatosan nem tud rá ügyelni, mert 30 km-re laknak egymástól, valamint anyagilag sem bírja már a nagynéném ellátását.
Ilyen esetben kihez fordulhatunk, mivel a nagynéném gyakorlatilag jognyilatkozatot nem képes tenni a szellemi állapota miatt, önmagát sem tudja már ellátni, a leendő örökösei viszont nem tartják el.
Mennyiben jogosult az édesapám fellépni a nagynéném érdekében bármilyen hatóság előtt? Továbbá milyen hatósághoz fordulhat segítségért, mert a hagyatéki tárgyalásig sem maradhat felügyelet nélkül a nagynéném.
Segítségét köszönöm!
Éva69
Az még esetleg elképzelhető, hogy a leplezett ajándékozás feltételtől függő hatályú, még ez áll a legközelebb ahhoz, amit szeretnél. De ezt meg bizonyítani kell.
„most rádöbbentem hogy a Ti tudományotok nem a matematikára hasonlit, sokkal inkább a birkózásra”
Ez sokszor lehet jogos kritika, de most épp te próbálsz olyan megoldást erőltetni, ami elsősorban a józan ésszel ellentétes.
Elméletileg elképzelhető lenne az ajándékozási szerződés fiktív volta. De a gyakorlatban kizárt, hogy a két fél közül egyiknek sincs meg az ügyleti akarata. Ha más nem, megajándékozotté mindig megvan.
De magyarázd el: az ajándékozásnak mely elem nem volt valós, mi volt az, amit csak egyező akarattal színleltek a felek.
Most gondold át, hogy hogy lehet egyoldalú az, amiben mindkét fél tesz valamit.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
most rádöbbentem hogy a Ti tudományotok nem a matematikára hasonlit, sokkal inkább a birkózásra
egyébként nem értem ám:
egyik fél: örökül hagy és ajándékozást szinlel
másik fél: semmit nem tesz!!! és ajándékozás elfogadását szinleli
a szerződés egyoldalú, a szinlelés kétoldalú!
álláspontom szerint
„fenn is áll mindkét fél szinlelése”
Innentől fogva nem is lehet egyoldalú a leplezett ügylet.
fenn is áll mindkét fél szinlelése, csakhát bizonyitani nehéz, hiszen mindkét fél pontosan tudta hogy ő örökül hagy ill. örökséget vesz át, mégpedig majd valamikor és egyáltalán nem a szerződés megkötésekor
fennáll ezen felül mindkét fél erkölcstelensége is, mármint az "ajándékozó" részéről főleg eredetileg nem, hiszen ő a végrendeletében igazságos akart lenni, ám mivel azt eltűntették, igy maga az ajándékozás (örökül hagyás) végül mégis erkölcstelen lett, ill. igy a jelen helyzettel amit a végrendelet eltüntetése okoz, nem is volt szándékolva általa...erkölcstelen volna érvényesnek tekinteni...
igy én az akár végrendelkezésnek akár ajándékozásnak betudott, eredetileg szinlelt eltartási szerződés semmissé tétele érdekében pereskedem
(ezen felül pedig a végrendelet bemutatása, a teljes vagyon hagyatékba való betudása érdekében, amely büntető ill. egyéb eljárásokat, technikákat is hasznosithat)
örvendenék ha valaki elvállalná a jogi képviseletemet azon személyek közül, akik a Székesfehérvárott költségmentességgel rendelkező ügyféllel szóba állnak, perzse siker esete az más....
Ja, egy későbbi végrendelet talán az egyetlen eset, amikor nem mindegy, hogy az előtte levő ügylet végrendelet volt, vagy ajándékozás.
Mindenesetre szerintem dogmatikai nonszensz, hogy egy kétoldalú ügylet egyoldalút leplezzen, mert a színleltséghez mindkét fél színlelésére szükség van.
"egyébként a megajándékozottak nem használták az ingatlant, nem is volt a számukra ez engedve...pl. az apám sem tűrte őket....na most milyen ajándékozás akkor ez? érvényes?"
Ettől még bőven érvényes. Ugyanis az ajándékozók az ajándékozás tárgyát képező ingatlanon fenntarthatnak a maguk javára holtig tartó haszonélvezeti jogot.
én mint az életben adódott jogeset "tulajdonosa" tudok hozzáfűzni:
az "eltartók" egy kész nyilatkozatot kaptak meg, nem azonnal, hanem csak később és akkor irták alá. ez több mint láttamozás? több mint tanusitás? mi benne a részvétel szerződési értelemben?
azon kivül, mivel pl. már le voltak kötelezve egy korábbi nagyobb értékű ingatlan ajándékozása kapcsán, igy csupán utasitást követtek, igaz, amit aláirtak az éppen ezért és más okokból is semmi, semmi új teherviselési kötelezettséget nem hozott létre, ebből kifolyólag is ugyebár szinlelt ha kétoldalú szerződés is (olyan domináns személyiséget képzeljetek az egyik oldalra, hogy hasonlatosan elmenne ez a kérdés: köthetett sztálin kétoldalú szerződést?)
másrészt, amit nem értek az az hogy mért nem lehet úgy érvelni hogy mivel a kétoldalúság nem egyértelmű, igy teljesen semmis is lehet szerződés.....ha az érveléseitekből indulok ki, akkor marha egyszerű az élet, csak kétoldalú legyen a szerződés és máris akármi is legyen az, megsemmisiteni nem lehet....ilyen egyszerű csalni? meg aztán ha ilyen sarkosan lehet érvelni, akkor minek biró, akkor egy gép is tud itélkezni......
továbbmenően pedig: ha ajándékozási szerződésbe vedlesztik át, akkor emigyen fogok szólni a tárgyaláson:
viszont a végrendeletet az alpereseim nem mutatják meg
ezért érzem úgy hogy ez mindenképpen összefüggésben áll a hagyatékkal, és nem fogadható el önállóan mint ajándékozás sem....
egyébként a megajándékozottak nem használták az ingatlant, nem is volt a számukra ez engedve...pl. az apám sem tűrte őket....na most milyen ajándékozás akkor ez? érvényes?
A tulajdonos átruházott, a másik fél ezt elfogadta. Hogy a bánatba lehetne ez egyoldalú?
Másrészt tényleg nincs nagy különbség ebben a helyzetben a között, hogy végrendeletnek tekintenénk (ami nem fog menni), vagy hogy ajándékozásnak.
„olyan nem létezhez hogy valami csak formálisan, szinlelve kétoldalú, lényegileg azonban egyoldalú?”
nem. Visszterhességet lehet színlelni, kétoldalúságot nem.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
„ilyen esetekben mért nem végrendelet részeként értelmezik a megsemmisitett eltartásit? ez nem megy nekem...”
"Leginkább azért, mert a végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, ez meg egy kétoldalú jogügylet. Mellesleg ez érdekes dogmatikai probléma, de épp a számodra mindegy. Akár ajándékozás, akár végrendelkezés, ugyanazzal a joghatással jár: köteles részre vagy szorítva."
olyan nem létezhez hogy valami csak formálisan, szinlelve kétoldalú, lényegileg azonban egyoldalú?
hát kedves sherlock teljesen fölöslegesen erőlteted a cinizmusodat, nekem totális immunitásom van, mások számára lehet tanulmány arról hogy mitől kelet-európa kelet-európa ... és még a netes fórumok is részben nem kivételek
"Főszabály szerint részleges érvénytelenség van."
túl egyszerű lenne....
Attól még hogy rosszul gondolod, nem lesz úgy. Főszabály szerint részleges érvénytelenség van. Nagyon jófej vagyok, hogy még így is segítek neked - de ez csak azért van, mert úgy érzem, hogy rád fér.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
nos a helyzet nem ez:
mert ha végrendelkezés része akkor a következő érvelés következhet:
bizonyitást nyert hogy volt további végrendelkezés is, amit az alperesek nem mutatnak meg...
na most ha valaminek csak egy részét ismerjük akkor az semmis, éppúgy mint ahogy semmis gondolom ha egy végrendeletből mondjuk csak egy mondatot ismerünk...
ha mindenképpen ajándékozásba értelmeződik át, akkor is meg fogom próbálni ezt az érvelést, szerintem jogos, mégpedig azért mert az ajándékozásnál is figyelembe vette feltehetőleg hogy hogyan végrendelkezett, az egész összefüggésben álhatott ill. feltehetőleg állt..igy a dogmavita talán nem is releváns
@ sherlok.....hát megmaradhatnál úgy a magad kis körében
„ilyen esetekben mért nem végrendelet részeként értelmezik a megsemmisitett eltartásit? ez nem megy nekem...”
Leginkább azért, mert a végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, ez meg egy kétoldalú jogügylet. Mellesleg ez érdekes dogmatikai probléma, de épp a számodra mindegy. Akár ajándékozás, akár végrendelkezés, ugyanazzal a joghatással jár: köteles részre vagy szorítva.
És ha szétspammeled a fórumot azzal, hogy mindenki ellened van és hülye, korrupt, be fogod perelni, stb. akkor igazad lesz?
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
hát a jogesetemet azt hiszem Te sem tudnád megemészteni.....
úgy érzem az a törvény nem illik az jogesetre, egyébként:
mégpedig:
olyan esetekre vonatkozik, ahol van egy nagyjából önállóan tekinett és tekinthető "eltartási szerződés" ami szinlelt mint olyan és gondolom a törvény gondolata az lehet hogy akkor is nyilvánvalóan volt egy ajándékozási szándék
de vannak olyan esetek is mint az enyém, ahol:
az egész ügy az végrendelkezés terében, tudatában, összefüggésrendszerében tekinthető....ilyenkor ha maga a szerződés szinlelt és semmis, nem értem hogy mért alkalmazható az a törvény? pl. amikor az "eltartott" csak elrendezni kivánja a vagyonát és pont ezért lett belátható hogy a szerződés szinlelet...
ilyen esetekben mért nem végrendelet részeként értelmezik a megsemmisitett eltartásit? ez nem megy nekem...
Nem kellene félig megrágott, emésztetlen jogi szakkifejezésekkel dobálóznod.