Önszabályozás - vége?

Kedves Notorius: Larry Lessig 1999-es konyve (Code and other laws of cyberspace) tudjuk, hogy 'code is law'.

Amugy a cimkezes/ vagy cimkezesre valo kotelezes legalabb annyira alkotmanyellenes (legalabbis az USAban, es egyelore nincs precedens ez ugyben, tehat ez inkabb csak a profok velemenye) mint ha az allam sajat maga donti el mi mehet es mi nem. Ez a szolasszabadsag egyertelmu korlatozasa. Ha en valakinek mondok valamit akkro nem fogom az elejen bejelenteni, hogy mirol fogok beszelni.  

Egyebkent erdekes lesz, hogy pl. egy spamot tilto szabalyozas mennyiben illeszkedik a szolasszabadsaghoz. Amennyiben ugyanis az allam/EU explicit tiltja a spamot az eleg kerdeses alkotmanyjogi szempontbol (meg ha commerical speechrol is van szo). Ugyanakkor ha arra kotelezi a internetszolgaltatokat, hogy szurjek ok ki a keretlen leveleket, akkor az mar lehet hogy at megy mint 'least restrictive mode'. mar csak azert is mert sok email szolgaltato van es mindeki maga donti el milyen szoftwert hasznal mileyn kriteriumok alapjan szur.

harom linket ajanlok ez ugyben:

http://cyberlaw.stanford.edu/lessig/
http://emoglen.law.columbia.edu/
www.eff.org

Udv,
KG

Üdvözlet!

Éppen a témában írtam évfolyamdolgozatot és azon gondolkodtam, hogy a (majdnem) mindenki által 'A megoldásnak' cimkézö- és szürörendszerek (filterek, gyerekzár...) nem rejt-é magában hasonló veszélyeket, mint az állami tartalomszabályozás egyes túlkapásai?

Mert ha ilyen rendszer elterjed és dominánssá válik (mondjuk árukapcsolják az Explorerrel, Netscape-pel...), akkor megint egy szük réteg döntheti el, mit minösít károsnak vagy illegálisnak és akkor ugyanott vagyunk, csak nem az állam, hanem a multicégek cenzúráznak.
Persze egyes országokban a címkézést hatóságok végzik (pl. Ausztrália), ami talán több garanciát ad, de honnan lenne annyi kapacitása egy hatóságnak, hogy figyelje ezt az információtömeget?
Marad az öncimkézés, de naivitás lenne bízni ebben...

Szóval passz.
Üdvözlet

Virágh G. írta
„Kedves Jovial!
Én a hozzászólásoddal kapcsolatban azt nem értem, hogy kit is kellene így beperelni?
Az Index Rt-t? Õk soha nem állították, hogy Cs.Zs. van a videón. A hozzászólók perbe vonásáról pedig szerintem Cs.Zs. ügyvédje sem mer álmodni.
Ezt kérlek válaszold meg.
(Bár nem is tudom, hogy az Index köteles lenne-e kiadni a regisztrált adatokat......?)
V.G.”

Szia VG,
Szerintem azt fogják beperelni, akit a hír szerint a Csisztu Zsuzsa+Bárándy bácsi be akart perelni, azaz aki pl. 'Csisztu Zsuzsa video 1500'-ért vagy hasonló címen hirdetett. (Legalábbis én így emlékszem.) És itt már nem a regisztrált felhasználói adatok alapján, hanem a pénzmozgás alapján lehetne a felelőst keresni.

Nem arra gondoltam, hogy aki a fórumokon ezt meg ezt állította CsZs-ról, azt lehetne jóhírnévért perelni.
Ennek semmi értelme sem lenne, mert ha az index köteles is lenne kiadni a regisztrált adatokat (ezt pedig csak a büntetőeljárás alapján lenne köteles, itt pedig polgári peres eljárásról van szó, tehát nem köteles), akkor sem érne vele semmit a rendőrség, hiszen azok az adatok bizonyításra alkalmatlanok (teljességgel használhatatlan pl., ha megtudja a hotmailes levelezőcímemet, és az ott megadott adataimat, sőt, az ügyesebbek esetén még a postafiók tartalmából sem lehet semmire következtetni.)

Az Index perelhetősége érdekesebb kérdés: ha a kliens fizet, a legtöbb ügyvéd ezt az ügyet is bevállalná (főleg ha nem sikerdíjat fizet az ügyfél).
Az Indexet csak akkor lehetne sikerrel beperelni a személyiségi jogok megsértéséért (legalábbis objektív, nem felróhatósági alapon!), ha azt igazolnák, hogy a 'híresztelésben' mint a személyiségi jog megsértésében részt vett. Az objektív felelősség megállapításához nem kell szándékosság vagy gondatlanság, elég, ha a személyiségi sérelem és az index magatartása okozatossági kapcsolatban áll. Persze objektív alapon kártérítést sem lehet követelni, csak a gazdagodás visszatérítését, stb.
Szubjektív - felróhatóság - alapján pedig az index egyértelműen nem felelne.
Tehát nem véletlen, hogy a jogaiban sértett nem az indexet akarja elsősorban perelni.

Üdv: Jovial

Jovial írta - 2001.06.7 23:02
Miért gondolkozik a ripoternő per indításán? Mégis felismerte magát a videókon? Vagy azért, mert azokat az Õ nevével árulják? Reális a 2-3 millió forintos kártérítés a gyakorlatban? Az esetleges középiskolás diák, vagy egyetemi hallgató úgysem tud ekkora összeget kifizetni. Akkor lecsukják őket?
„

Szerintem nem muszáj elismernie ahhoz, hogy személyiségi jogának megsértése miatt perelhessen:

'Ptk. 78.§ (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.'

Ez a § persze azzal a kockázattal jár, hogy a bíróság előtt a 'valótlan tény' valóságát sikeresen bizonyítja a beperelt fél (ami adott esetben könnyen lehet!) És akkor azt hiszem az illető nem csak a perköltséget bukja, de elég rosszul is fogja magát érezni.”

Kedves Jovial!

Én a hozzászólásoddal kapcsolatban azt nem értem, hogy kit is kellene így beperelni?
Az Index Rt-t? Õk soha nem állították, hogy Cs.Zs. van a videón. A hozzászólók perbe vonásáról pedig szerintem Cs.Zs. ügyvédje sem mer álmodni.

Ezt kérlek válaszold meg.

(Bár nem is tudom, hogy az Index köteles lenne-e kiadni a regisztrált adatokat......?)

Én egyébként Jóri Andrásnak igazat adok abban, hogy az ilyen buta hibák könnyen az állami szabályozást ránthatják az internetre. És talán nem csak azért, mert megjelent valami ilyen video, stb., hanem azért is, mert nem lehet feleősségre vonni az igazi felelősöket. És szerintem itt nem csak az Index volt a hibás, de erről később.

V.G.

Miért gondolkozik a ripoternő per indításán? Mégis felismerte magát a videókon? Vagy azért, mert azokat az Õ nevével árulják? Reális a 2-3 millió forintos kártérítés a gyakorlatban? Az esetleges középiskolás diák, vagy egyetemi hallgató úgysem tud ekkora összeget kifizetni. Akkor lecsukják őket?

Szerintem nem muszáj elismernie ahhoz, hogy személyiségi jogának megsértése miatt perelhessen:

'Ptk. 78.§ (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.'

Ez a § persze azzal a kockázattal jár, hogy a bíróság előtt a 'valótlan tény' valóságát sikeresen bizonyítja a beperelt fél (ami adott esetben könnyen lehet!) És akkor azt hiszem az illető nem csak a perköltséget bukja, de elég rosszul is fogja magát érezni.

Na itt van amitől a tartalomszogáltatók féltek:

[b:d315ce83b2]Új médiatörvényt sürget az ORTT-elnök[/b:d315ce83b2]

Körmendy-Ékes Judit szerint bizonyos szintű állami szabályozásra szükség lesz az interneten megjelenő tartalomszolgáltatásnál is, azon túl, hogy az önszabályozás is működhetne.....
[b:d315ce83b2]http://www.jogiforum.hu/hir/99193247873127.php[/b:d315ce83b2]

Elnézést, hogy a szakmai vitába belekotyogok, csak érdekelne a hozzáértők véleménye az új hírekkel kapcsolatban:

Csisztu Zsuzsa azt fontolgatja, hogy bepereli azokat az internetes oldalakat, amelyek az ő nevével fémjelzett szexvideót árulják. A 28 perces pornófilmet több helyen meg lehet venni, a CD 1000, míg a videofilm 1500 forintba kerül. A tévériporternő már beszélt jogászokkal, ám még nem döntötte el, hogy jogi útra tereli-e az ügyet. Bárándy György ügyvéd szerint minimum 2-3 millió forintot kaphatna Csisztu kártérítésként, ugyanis személyiségi jogait sértették meg.
„Ez talán sokkal keményebb, mint csupán linkeket vagy képeket kint 'felejteni'. Ezek szerint valamelyik ingyenes szolgáltató vagy esetleg egyetemi szerver biztosít tárhelyet azoknak a weboldalaknak, ahol azt a bizonyos videót pénzért árulják azoknak, akiknek azt még nem sikerült letölteniük.

Miért gondolkozik a ripoternő per indításán? Mégis felismerte magát a videókon? Vagy azért, mert azokat az Õ nevével árulják? Reális a 2-3 millió forintos kártérítés a gyakorlatban? Az esetleges középiskolás diák, vagy egyetemi hallgató úgysem tud ekkora összeget kifizetni. Akkor lecsukják őket?
[b:67ca9fa082]Pornólázadás a neten[/b:67ca9fa082]
”Lezárt fórumok, hisztiző felhasználók

Amerika pornóellenes kurzusát úgy tűnik, a portálok szexfórumainak és csevegőhelyeinek felhasználói sínylik meg a legjobban. Az eredmény: petíció a Yahoo!-nak, és pánik Bianka rendetlen kérójában. [url=http://index.hu/tech/net/yahpron/][b:67ca9fa082]...tovább...[/b:67ca9fa082][/url]
Gyermekeiket védő családok vs. a pornóra éhes tömegek ellen. Miért nem lehet ezt egyszerű tartalomszűréssel, gyerekzárral megoldani? Így mindkét fél jól járna.

Dányi Endre írta - 2001.05.16 23:50
„Tisztelt Jóri András!

Köszönöm a választ. Egy jogász ismerősömmel beszélgettünk az esetről, ő azon az állásponton volt, hogy ebben az esetben Cs.Zs. semmit sem tehet (főleg ha tagadja, hogy ő lenne a videón). Az egyetlen, amit a szolgáltatóktól kérhet, hogy azonnnal szedjék le az anyagot a szerverről, nyilvánvaló azonban, hogy abban a pillanatban három másikon lesz rajta...

Ha jól tudom (kérem, írja meg, ha nem), a link elhelyezése nem büntethető, így a fórum moderálására sincs szükség. (A képek leszedésében egyetértünk).

Az MTE etikai megállapodás, ami ebben az esetben irányadó lehet, de a jogszabályok nincsenek teljes összhangban ezzel. Azt kell mondanom, hogy sajnos, hiszen a kódexszel alapvetően egyetértek. Ám az igazából az újságírói etika alapján íródott.

Nem tudom, hogy Önnek van-e tudomása esetleg német jogesetekről neonáci honlapok tartalmát illetően. Úgy érzem ugyanis, hogy azok komoly tanulsággal szolgálhatnak - erre a diskurzusra nézve is.

Üdvözlettel,
Endre”

Kedves Endre!

A linkelés, mint olyan, lehet, hogy büntetendő, lehet, hogy nem. A legalnet levelezőlistán épp az eset előtt vetette fel valaki, hogy nyilván nem felelhet pl. olyan esetben, ha az általa elhelyezett link alatti tartalom az ő tudomásszerzése nélkül válik jogellenessé. Erre ezt írtam:

'A jog nem matek [*], nem véletlenül használ olyan, kívülálló számára
esetleg homályosnak és értelmezhetetlennek tűnő fogalmakat, hogy
'az adott helyzetben általában elvárható'. A polgári jogban
azt kell bizonyítani, hogy így jártál el, ha mentesülni akarsz
a felelősség alól, miután kárt okoztál. Újabb kérdés: mi az, hogy
te okoztad? Bekövetkezett volna a kár, ha te nem teszed, amit
tettél? És az is kérdés, felróható-e neked a cselekmény (szándékosság
vagy gondatlansag terhel-e). Ezért lehetetlen úgy általában megmondani,
felelsz-e, ha jogsértő tartalomra linkelsz. Az általad leírt példában
valószínűleg nem. Ha egy nagy portálként eddig korlátozottan nyilvános
tartalomnak adsz linkkel nagy nyilvánosságot (épp készül az aktuális
botrány bizonyos videofelvétel körül, kíváncsi vagyok, mer-e rá linkelni
jelentősebb weblap, gondolom, nem), akkor felelsz. Ez két szélsőséges
lehetőség, a köztes esetekben a döntés a bíró bölcsességére van bízva.

• bár ha a fuzzy logikára gondolok, akkor mégis hasonlítanak :)

'

Ami a jogszabályokat illeti, a pozitív tudomás esetén a jogsértő tartalom eltávolítása bizony elvárható, vagyis a kódex megfelel azok előírásainak (e tekintetben). Egyébként pl. a német szabályozás alapján sem lehetne mást mondani:
az információs és kommunikációs szolgáltatásokról szóló tv. (http://www.iid.de/…/iukdge.html) 5. § (2) alapján is le kellett volna venni a fényképeket, és véleményem szerint a linket is.

Ami a német eseteket illeti, olyanokat ismerek, ahol a szolgáltató szerverén található anyagok között volt jogellenes, ám a szolgáltatónak erről nem volt pozitív tudomása. Ilyen volt a híres Somm-ügy, ahol elsőfokon a Compuserve-vezért mégis elítélték, s csak másodfokon mentették fel. Erről itt olvashat:
http://w3.datanet.hu/…yberter.html

Üdvözlettel:
Jóri András

Tisztelt Jóri András!

Köszönöm a választ. Egy jogász ismerősömmel beszélgettünk az esetről, ő azon az állásponton volt, hogy ebben az esetben Cs.Zs. semmit sem tehet (főleg ha tagadja, hogy ő lenne a videón). Az egyetlen, amit a szolgáltatóktól kérhet, hogy azonnnal szedjék le az anyagot a szerverről, nyilvánvaló azonban, hogy abban a pillanatban három másikon lesz rajta...

Ha jól tudom (kérem, írja meg, ha nem), a link elhelyezése nem büntethető, így a fórum moderálására sincs szükség. (A képek leszedésében egyetértünk).

Az MTE etikai megállapodás, ami ebben az esetben irányadó lehet, de a jogszabályok nincsenek teljes összhangban ezzel. Azt kell mondanom, hogy sajnos, hiszen a kódexszel alapvetően egyetértek. Ám az igazából az újságírói etika alapján íródott.

Nem tudom, hogy Önnek van-e tudomása esetleg német jogesetekről neonáci honlapok tartalmát illetően. Úgy érzem ugyanis, hogy azok komoly tanulsággal szolgálhatnak - erre a diskurzusra nézve is.

Üdvözlettel,
Endre

Tisztelt Dányi Endre!

Magam részéről a tartalomszabályozás kérdésében erősen szkeptikus vagyok. Nem hiszem, hogy lehetséges lenne egy olyan felügyelő szerv, hivatal, amelyik megmondja, mit szabad megjelentetni, s mit nem. Ebben a kérdésben inkább azoknak a tartalomszolgáltatóknak adok igazat, akik azt mondják, hogy majd ők felelnek saját anyagaikért. Ily módon nyilván lesznek 'outlaw' helyek, de aki nem akarja, az nem nézi meg...„
”
Önnek igaza van: 'a háló hibaként értelmezi a cenzúrát, és megtalálja a kerülőutakat' - hogy John Gilmore klasszikus megállapítását idézzem még a Net hőskorából. Én sem gondolom, hogy a központi irányítás lehetséges - jelenleg nem az. Figyelmébe ajánlom azonban a Fundamentum 1999/1-es számában Lawrence Lessig cikkét: a Net technikai felépítését lehetséges jogi/hatalmi döntésekkel befolyásolni. Ezeket a döntéseket kell megelőzni a megfelelő önszabályozás kialakításával (ez megtörtént) és érvényesítésével (ez nem történt meg).

„Kíváncsi vagyok az Ön álláspontjára, Jóri úr - Ön szerint az egész topicot ki kellett volna moderálni? Ha igen, akkor Ön hogyan határozná meg azon témákat, amelyeket nem lehet megjelentetni?”

Érdekes, hogy épp eset napján leveleztünk az egyik jogi listán arról, vajon mikor jogszerű és mikor jogszerűtlen olyan oldalra linkelni, amely illegális anyagot tartalmaz. Ha a polgári jogi kárért való felelősséget nézzük, ez nyilvánvalóan számtalan dologtól függ: van-e felróhatóság, okozati összefüggés, az adott helyzetben elvárható volt-e a szolgáltató által követett eljárás.
Leírtam azt is, hogy szerintem nagyobb portál nem mer majd a jogsértő anyagokra linkelni - nem így lett.

Én az adott esetben moderáltam volna a topicból a képeket és a linkeket. Mint a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének kódexe fogalmaz: 'A Tartalomszolgáltatók kiemelt feladat, hogy az általuk biztosított felületen megjelenő egyértelműen jogsértő tartalmakat - amint azokról pozitív tudomást szereznek - eltávolítsák.' Vizsgálni kellene, volt-e pozitív tudomás - ha igen, a kódex alapján el kellett volna távolítani a hozzászólások közül az e két elemet tartalmazókat; valószínűleg ez kb az 'adott helyzetben elvárható magatartás' is.

További érdekes probléma, lehet-e az ilyen esetben okozati összefüggés a törlés elmaradása és az esetleg bekövetkező kár között. Ennek ellentmondani látszik, hogy az anyag más csatornákon is terjedhet. Ám ha népszerű, nagy forgalmat generáló oldalról van szó, amelyet arra használnak, hogy az egyébként nehezen elérhető anyagot közzétegyék, nem kizárt, hogy az okozati összefüggés megállapítható.

Végül arra a kérdésére, hogy hogyan határoznám meg az eltávolítandó témákat: igazából a fent idézett kódex 'egyértelműen jogsértő' kitétele a legjobb meghatározás, legyen az bármilyen bizonytalan. Azok az anyagok ezek, amelyekkel kapcsolatban az átlagos szolgáltatótól elvárható, hogy azok jogellenességét felismerje. Egyértelműen ilyenek pl. a gyerekpornográfia, vagy a személyiségi jogokat az ehhez az esethez hasonlóan sújtó anyagok.

Üdvözlettel:
Jóri András

mezgaaladar írta - 2001.05.13 13:32
„Kicsit kilóg a témából, de kapcsolatos vele:
[Magyar Hírlap] Az egyik nagy játékforgalmazó cég a Belügyminisztériumtól vásárolt adatok segítségével gyerekeknek küld névre szóló ajánlatot. ”

Kedves Aladár!

Ez a gyakorlat ma Magyarországon teljesen jogszerű - a központi népességnyilvántartásból lehet igényelni adatokat direkt marketing célra (az adatvédelmi biztos fellépése nyomán történt törvénymódosítás óta újszülöttek adatait már nem.) De ez itt tényleg offtopic.

Jóri András

Dányi Endre vagyok, a Politikafórum.hu főszerkesztője. Ebben a hozzászólásban a saját álláspontomat írom le, nem a Pf-ét. Elolvasván az említett topicot, három - szerintem fontos - hozzászólást idéznék.

'szal most jol lathatjuk, mekkora valojaban a net ereje, reakcioideje, es azt is vajon mekkora a lang amit kelt'

'biztos hogy ügy lesz belőle. Jól felfújják, és megint az lesz a vége hogy az internet a pornó / bűnözés / erkölcsi fertő / gyerekpornó / bombagyártás melegágya. Az átlagember meg szörnyülködhet kedvére. Indulj ki abból hogy mi volt akkor amikor a vetkőzős videók (Béres A. / Csisztu Zs.) napvilágra kerültek.'

'Vihar a biliben ez az egész video. Igen, tényleg Csisztu Zsuzsa van rajta. Igen, tényleg k*rva jól nézett ki. És? Gyengébb idegzetű olvasóinktól elnézést kérünk:)'

Hadd fűzzek mindegyikhez néhány mondatot.

1. A net ereje valóban nagy - nem kell azonban azt gondolni, hogy valami merőben új dologról van szó. Több évszázaddal ezelőtt is szokás volt híres embereket vélt vagy valós történetek főszereplőivé tenni - ezek általában igen pikánsak voltak (lásd XVIII. század, Franciaország). A net mint új médium és mint lehetőség felgyorsította és megkönnyítette ezeknek a 'pletykáknak', 'botrányoknak' a terjedését, s potenciálisan nagyobb közönséghez juthatnak el. Ha jól tudom, az Internetet mindig úgy kell kezelni, mint 'nagy nyilvánosságot', még akkor is, ha az adott site-ot, képet, videót, stb. 5 ember látja.
2. Hosszútávon nem az a gond, hogy egy médiaszereplőről (egyáltalán ő az? nem biztos) különböző fotók, filmjelenetek kerülnek fel a netre, hanem az, hogy az Internet még mindig sokak számára a hogyankészítsünkhárompercalattatombombát-oldalakat, a pornót és a bűnt jelenti. Pedig az Internet igazából olyan médium, amelyik akár a demokratikus intézményeket erősítheti. Magam részéről a tartalomszabályozás kérdésében erősen szkeptikus vagyok. Nem hiszem, hogy lehetséges lenne egy olyan felügyelő szerv, hivatal, amelyik megmondja, mit szabad megjelentetni, s mit nem. Ebben a kérdésben inkább azoknak a tartalomszolgáltatóknak adok igazat, akik azt mondják, hogy majd ők felelnek saját anyagaikért. Ily módon nyilván lesznek 'outlaw' helyek, de aki nem akarja, az nem nézi meg...
3. A harmadik hozzászólás rendkívül cinikus, ugyanakkor teljesen védhető. Egyrészt a 'vihar a biliben' kifejezés elég találó, másrészt annak, akit az ilyen tartalmak idegesítenek, nem kell semmit letöltenie, mint ahogy engem sem izgatott fel különösebben a dolog, ezért nem is pazaroltam az időmet és a tárhelyemet a home videóra.

Befejezésül:
'Aki adott esetben moderátori teendőit elmulasztotta, hibázott. S a hiba azzal a veszéllyel járhat, hogy az állami reakció túlzott
lesz.'
Kíváncsi vagyok az Ön álláspontjára, Jóri úr - Ön szerint az egész topicot ki kellett volna moderálni? Ha igen, akkor Ön hogyan határozná meg azon témákat, amelyeket nem lehet megjelentetni?

Üdvözlettel,
Dányi Endre

Kicsit kilóg a témából, de kapcsolatos vele:
[Magyar Hírlap] Az egyik nagy játékforgalmazó cég a Belügyminisztériumtól vásárolt adatok segítségével gyerekeknek küld névre szóló ajánlatot. Névre
szóló levelekben 'Action Man' klubba hívja, illetve Pokémon kártyák megvásárlására ösztönzi gyerekeket a Hasbro Magyarország Kft, és a személyes adatokhoz a belügyi tárcától jutott a megbízott marketingtársaság. A BM-nek
tavaly 100 millió forint bevétele származott adatkereskedelembõl. A belügyi tárcát egy 1992-es törvény hatalmazza fel az állampolgárok személyes adatainak értékesítésére. A kereskedelmi társaságok darabonként 6-30
forintért vásárolhatják meg az állampolgárok nevét, címét attól függõen, hogy flopin vagy öntapadós vignettán kérik azokat. Az adatokat elvileg fél évig hasznosíthatják. Az állampolgárok megtilthatják adataik kereskedelmi
célú kiadását, ehhez a jegyzõnek vagy a Belügyminisztériumnak kell levelet írniuk, amit kevesebb mint tízezren tettek meg eddig. Az adatvédelmi biztos
szerint a gyakorlat nehezen összeegyeztethetõ az adatvédelmi törvény szellemiségével.

Kanadában az iskolai tartalomszűrés során felhalmozódott adatokat -a gyerekek internetezési szokásait- adták el ugyanígy, cégeknek.

Részemről, köszönöm az ilyen irányu nemes jócselekedetekből _nem_ kérek, és gondolom ezzel nem vagyok egyedül.

A tulzott reakciokra a valasz: decentralizalt es kovethetetlen rendszerekben van, ott egyaltalan nincs es nem is megoldhato sem a tartalomszabalyozas, sem a felelosseg. Akkor mar tenyleg keso lesz.

Jogi állásfoglalást írtam ma este az irodában; egy hosszabb rész elkészülte után kikapcsolódásképpen kerestem fel egy nagy hazai portál fórumait. Elsősorban a vasútbarátok
topicját szoktam olvasgatni, ám ezúttal egy másik topicra kattintottam, amely láthatóan 'pörgött' - állandóan legfelül volt, ami azt jelenti, hogy sokan és gyakran szóltak hozzá.
A kérdéses topicban egy ismert hazai médiaszemélyiség szeretkezéséről készült videora mutató linkek, sőt, a videofelvétel egyes képkockái voltak elérhetők - s érhetők
el még most, ebben a pillanatban is.

Annak idején, 1996-ban szakdolgozatot írtam az 'illetlen' tartalmakat a hálózatról letiltani kívánó amerikai Communications Decency Act-ről, amelyet később az
amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. Magam is károsnak ítéltem a szabályozást.

Ám e topicot elnézve, s végiggondolva, hogy az információ
határtalan és gyors terjedése ezúttal egy ember életét teheti tönkre, még nekem is az volt az első gondolatom: ez nem mehet így tovább.

Nyilván sokaknek ez lesz majd az első gondolata az eset után, s lehet, hogy a jogalkotóknak is. Jönnek majd az ötletek tartalomszűrésre, tiltásra. Az indulat érthető. Végiggondolva: ha tiltás és tartalomszűrés nem is
szükséges, nem tűrhet halasztást a felelősségi viszonyok tisztázása. Talán végre valóban szabályozni kellene azt,
ki, mikor, milyen határidővel köteles eltávolítani a jogsértő tartalmat? Az, hogy ennyire nyilvánvalóan jogsértő tartalmak órák hosszát fennlehetnek egy látogatott
fórumrendszeren, botrányos. Aki adott esetben moderátori teendőit elmulasztotta, hibázott. S a hiba azzal a veszéllyel járhat, hogy az állami reakció túlzott
lesz.

Csak remélhető, hogy a tartalomszolgáltatók a mostani eset  ellenére fenn tudják majd tartani önszabályozó mechanizmusukat, s hatékony eljárásokat dolgoznak
majd ki arra, hogy azok érvényesüljenek is.

De lehet, hogy késő. Sajnos a felháborodás az adott esetben indokolt.

Dr. Jóri András ügyvéd