Kft kontra Bt

Ügyes joghallgató ki tud hozni belőle 20 oldalt. El kell kezdeni István királyunktól a téma taglalását.

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást!
A dolog közben már megoldódni látszik. Felvázoltam a fiúknak a problémámat, így mégsem kell ügyvezetőnek lennem (főleg hogy nem kell hozzá főiskola).

Azért ez elég rövid évfolyamdolgozat lenne.
Az ügyvezető ellen kártérítési pert egyébként bármely, 10%-ot elérő tag indíthat,. ha a taggyűlés nem indítja meg.

Mondjuk a Bt. és a Kft. között számla vita van a könyvelési díjjal kapcsolatban. FMH kibocsátását kéri. A Kft. ügyvezetője nem mond ellent. A FMH végrehajtható lesz. Még ha a Kft. ügyvezetője rendes és bejelenti a FMH megérkezését a 15 nap alatt nem is lehet ügyvezetőt váltani.
Mindenesetre, ha jogilag nincs is akadálya az "egyszemélyes" szerződéskötésnek, de nem nagyon célszerű az alant felsorolt okok miatt.
Egyébként ez remek évfolyam dolgozati téma.

Szerintem kár ezen rágódni.
Ha az ellenérdekeltség valós ténnyé válik, akkor a Kft tulajdonosai nyilvánvalóan meg fogják szüntetni az ügyvezető státuszát, és a probléma már meg is oldódott. Amíg ezt nem teszik meg, addig az ellenérdekeltségről nincs értelme beszélni, hiszen az ügyvezető nem fog akarni fellépni saját magával szemben, viszont a közgyűlés meg nem utasíthatja az ügyvezetőt, így legfeljebb leváltani tudják.

ObudaFan!
A Pp. szerint ügygondnokot akkor rendel ki a bíróság, ha a jogi személynek törvényes képviselője nincs. Jelen esetben van, csak ellenérdekű. Én nem látom törvényes lehetőségét üg. kirendelésének.

Attika, ezeket a felvetéseidet már megválaszoltam, erre az ügygondnok.

ez igaz, de egy könyvelési feladatról szóló megbízásnál még nem ellenérdekűek a felek.

A munkaszerződés kapcsán nem a felek azonossága miatt volt a probléma, hanem a munkaviszonynál szükségszerű alá-fölérendeltségi viszony hiányzik...

Ja mégegy. Ellenérdekű felek képviseletét nem láthatja el egy és ugyanazon személy. Polgári per esetén eleve ez a helyzet.

Ez OK csakhogy itt törvényes képviseletről van szó. Azt akartam szemléltetni, hogy esetleges polgári perben ez milyen problémát okoz. Még akkor is, ha mind két peres fél ügyvédet hatalmaz meg. Főleg, ha könyvelői szolgáltatásra köttetik a szerződés. Előfordulhat kártérítési per és egyebek. Nem találtam meg a hivatkozott jogegységit, de nekem az rémlik, hogy az egyedüli beltag munkaszerződését azért nem ismerte el a bíróság érvényesnek, mert így mindkét szerződő fél azonos. A legalább 10%-ban tulajdonos perképviselete szerintem az ügyvezető és a társaság közötti jogvitára vonatkozik.

DrAttika, a Ptk. képviseletről szóló része kifejezetten megengedi, hogy valaki képviselőként mindkét fél nevében és helyett eljárjon, azzal a feltétellel, hogy a képviseltek e körülmény ismeretében felhatalmazzák. Vagyis ObudaFan első válasza tartalmazott mindent, amit a kérdezőnek tudnia kell.

dr.attika, két különböző gazdasági társaságról beszélünk ...

Persze, hogy nem. Ugyanígy nem lehet két szerződő ugyanaz a személy.

Felperesi és alperesi képviselő nem lehet azonos, erre való az ügygondnok intézménye, mint tudjuk. (Ha nincs más, mert pl. változhat a cégek törvényes képviselőjének személye, a kft. 10% üzletrésszel rendelkező tagja maga perelhet a kft. nevében, stb.)

Akkor jó. Sőt pergazdasági szempontból is előnyös. Ugyanaz a felperesi és alperesi képviselő. Tudják előre egymás lépését. A kereseti kérelem és ellenkérelem is egy beadványban elrendezhető. Egyeszség kötésre pedig a legideálisabb. A bíróság előtti megjelenés költsége is felezhető.

Az a jogegységi határozat nem ezért született, hanem azért, mert az LB szerint a bt. és a beltagja között nem alakulhat ki olyan függőségi viszony, ami a munkaszerződés jellemzője. Mivel az egyik oldalon a kft., a másik oldalon a bt. nevében fog itt szerződni, így a szerződés létrejön, és érvényes lesz.

Azért az aláírással lehet egy kis gond taggyűlési felhatalmazás esetén is. Ugyan két különböző jogalany képviseletében, de mégis csak önmaga szerződik önmagával, ami ugye érvénytelenségi ok. Régebben pont emiatt született az a bírói gyakorlat, amely szerint Bt. egyedüli beltagja nem köthet munkaszerződést a saját Bt-vel.

Aláírni aláírhatod, de a saját érdekedben akkor menj csak bele, ha a kft. taggyűlése dönt a szerződés megkötéséről.

Szia Mindenki!

A segítségeteket szeretném kérni a következő ügyben:

Ismerőseim Kft-t szeretnének alapítani, de főiskolai végzettség hiányában engem kértek fel az ügyvezetői posztra. (Megbízás keretében.) Az új Kft. könyvelését is rám bíznák, mivel van egy erre a célra alapított Bt-m, magyarul beltag vagyok benne.
Van-e ennek törvényi akadálya? Ahogy én látom a Kft. és a Bt. közötti vállalkozási szerződést mindkét fél részéről nekem kellene aláírni. Szerintem ez ilyen formában nem működik. Létezik-e erre megoldás?
A válaszokat előre is köszönöm!