feltételes tőkeleszállítás

Amennyiben a kft. saját tőkéje negatív, ezt úgy is rendezheti, hogy a jegyzett tőkét lecsökkenti a saját tőke szintjére, majd ezt követően uazon a taggyűlésen felemeli legalább a törvényes minimumig, ez utóbbiban új belépő tag is részt vehet. A kérdésem: a törzstőkén belüli tulajdoni arányok ezután hogyan változnak?
Példa:
Kiinduló állapot: saját tőke -25millió jegyzett tőke 3millió, ebből tulaj1 része 2millió,
tulaj2 része: 1millió.
Feltételes tőkeleszállítás után JT= -25millió, ebből tulaj1 része-16,5millió, tulaj2 része-8,5millió(tul.arányok alapján).
Ezután tulaj1 befizet JT-be 29milliót, tulaj2 nem fizet semmit, ezzel JT 4 millió lesz.
Tulaj2-nek maradt-e részesedése?

Hogyan lehetne a jegyzett tőke negatív? Ugyanígy nonszensz az is, hogy a tagnak -25 millió legyen az üzletrésze névértéke. Hiszen ez azt kellene, hogy jelentse, hogy ennyivel tartozik a társaságnak - márpedig a csak az eredetileg vállalt vagyoni hozzájárulása erejéig felel a kft tartozásaiért.
Egyebekben lásd a Gt. 120. §-t.

Nonszensznek nonszensz, de negatív saját tőke esetén ez a könyveléstechnikai megoldás szerintem. Mivel a törzstőke leszállításával itt egyidejűleg történik a felemelés, így nincs semmilyen kövekezménye ennek a furcsa helyzetnek.

Miért ne lehetne törzstőke emelést elhatározni? Nagypénzű tulajdonos befizeti a 25 millát, ennyivel nő az üzletrésze névértéke. talán azért nem, mert így nem lehetne kitúrni a társat?
Ilyen a társas vállakozás.

Mennyivel jobb ennél az, ha a taggyűlés pótbefizetést rendel el, és ezt is csak a nagypénzű tag tudja teljesíteni? Akkor megint ki van túrva a másik tag.
Itt egy megoldás van: aki ebben a társaságban bent akar maradni, annak fizetnie kell, különben vagy a társaság szűnik meg, vagy az ő tagsági jogviszonya.

Ebben nincs vitánk.
A pótbefizetés meg a törzstőke emelése közötti lényeges kölönbség, hogy az előbb elvileg átmeneti, visszajár.

Ha ezzel megoldódik a társaság helyzete, akkor igen. Ha nem oldódik meg, akkor nem. Ha viszont a társaság prosperál, nincs akadálya egy tőkekivonásos törzstőkelszállításnak sem.

Azigaz. SZóval annyi mindent lehet csinálni enélkül a fából vaskarika negatív jegyzett tőke dolog nélkül is. :)

Persze, de talán ez a leggyorsabb.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
Ezt a lehetőséget az új Gt. 159.§ (3) tartalmazza.
A pótbefizetést a társasági szerződés kizárja.
Ha nam fizet be tulaj2 részesedése tehát elveszik?
És ha 100 eFt-ot befizet, 100e/4000e vagy 100e/29000e lesz a tulajdoni hányada? Én az utóbbit gondolom, de ekkor a 4000e törzstőkéből nem jut rá 100e Ft. Ez esetben ki kell kötni, hogy a hozzájárulás minimuma 750e?

Nincs ott szó negatív jegyzett tőkéről.

A pótbefizetés kizárva, az eszközök átértékelése szintén nem járható út már.
A törzstőkét nem lehet a saját tőke fölé emelni, így a jegyzett tőkébe befizetni csak így lehet.

Vágj bele.

Mi lesz tulaj2-vel?

Igaza van KBS-nek. Negatív jegyzet tőke nincs. Fogalmilag kizárt.

Helyesbítek. Saját tőke sem lehet negatív.

A saját tőke - sajnos - nagyon is lehet negatív. Több tízezer társaság hajlandó ezt szomorúan tanúsítani.

Más kérdés, hogy ha két egymást követő éves beszámolóban negatív a saját tőke (vagy ha csak alatta van a kötelező minimumnak), az kötelezettséget ró a tagokra.

Mégegyszer világosítsd meg nekem Béla légyszíves a negatív tőkét!
A jegyzett tőke azt jelenti, hogy a társaság alapításakor vagy később a tagok pénzben vagy tárgyakban ( tárgyi apport) a társaság rendelkezésére bocsájtanak javakat. E javakból gazdálkodnak és pedig remény szerint azért, hogy ezáltal a társaságuk közvetlenül, ők maguk közvetetten gazdagodjanak. Ha nem jól gazdálkodnak és "elfogy " a rendelkezésre bocsájtott pénzbeli és/vagy tárgybeli jó, akkor hogyan lehet ez negatív? A "jó" megszüntével megszünik a "jó". A negatív "jó" az már rossz nem?

A dolog rendkívül egyszerű. Amikor a tartozik rovat végösszege meghaladja a követel rovatét, akkor a saját tőke negatív. Köznyelven szólva az ilyen társaság eladósodott.

Nem nyert. Eladósodás és "negatív" tőke köszönő viszonyban sincs.

Saját tőke lehet negatív - más kérdés, hogy , mint minden olyan eset, amikor a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke 2/3-át, illetve a törvény szerint az adott cégformára irányadó minimumot, ez kötelezettségeket ró a legfőbb szervre. De ez csak a hosszú távon fenntartott ilyen helyzet esetén van így, rövid távon nagyon sok kezdő vállalkozás saját tőkéje negatív.

DrAttika! Mennyi a saját tőkéje az éves mérlegben annak a kft-nek, amely tárgyév december 31-én tárgyi eszközökkel nem bír, a bankszámláján 2 millió forint van, a házi pénztárában 500 ezer - ugyanakkor 3 millió forinttal tartozik egy másik banknak?

ez beugratós kérdés. ;)

Nem. Csak rávezető. :)

Saját tőke negatív összegének kezelése a kft-knél

A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint a saját tőke összegének legalább a jegyzett tőke összegét el kell érnie. Ha ez a feltétel két éven át nem valósul meg, úgy a korlátolt felelősségű társaság választhat az átalakulás, a jegyzett tőke leszállítása, vagy a pótbefizetés között, mert valamit lépnie kell.

A gazdasági társaságokról szóló törvény 61.§-ának (1) bekezdése szerint, ha a gazdasági társaság a Számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a második év Számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá történő átalakulását.

A saját tőkének a jegyzett tőke alá csökkenésének következményei
A Társasági törvény 132. §-ának (1) bekezdése azt is előírja, hogy a társasági szerződés feljogosíthatja a korlátolt felelősségű társaság taggyűlését arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, a pótbefizetés összege azonban az egyes tagok törzsbetétjét nem növeli.

A vállalkozás működése során felhalmozott jelentős veszteséget – a jegyzett tőke összegét több mint két évig el nem érő saját tőkét – a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint pótolni kell, mert pótlás hiányában a társaságnak át kell alakulnia olyan társasági formává, ahol a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

Ez azzal is jár, hogy tartós veszteség esetén a fizetésképtelenség veszélye is fennáll, ami csőd-felszámolási eljáráshoz vezethet.
Amennyiben a fizetésképtelenség nem áll fenn, akkor a társaság választhatja a végelszámolást is, mely természetesen a hitelezői igények kielégítésével jár együtt.

A Gt-ben előírt tőkekövetelménynek évközi saját tőkét érintő korrekciók nélkül is megfelelhet a korlátolt felelősségű társaság az üzleti év végén.

A helyzet megoldásának egyik lehetséges módja, hogy az alapító jelentős összegű kölcsönt biztosít a társaság számára, aminek visszafizetéséről lemond annak érdekében, hogy a társaság pótolni tudja a saját tőke hiányát.

Ennek alkalmazása esetén arra kell figyelni, hogy a tulajdonosi kölcsön elegendő legyen arra, hogy a visszafizetésről történő lemondást követően rendkívüli bevételi tételként elkönyvelt összeggel együtt a mérleg szerinti eredmény figyelembevételével a kft saját tőkéje elérje, vagy meghaladja a jegyzett tőke nagyságát.
Az ehhez kapcsolódó könyvelési tételek a következők:

A tulajdonosi kölcsön elengedése:

1.) A tulajdonosi kölcsön elszámolása a Kft-nél:
T: 38 Elszámolási betét
K: 43, vagy
K: 45

2.) A tulajdonosi kölcsön elengedésének elszámolása a Kft-nél:
T: 43, vagy
T: 45
K: 98 Rendkívüli bevétel.

A saját tőke korrigálása tagi kölcsön nyújtásával

A társasági adóról szóló törvény 7. § (1) ly), illetve az ehhez tartozó (8) bekezdés a, pontja. Ezek alapján az átengedett tagi hitelt a vállalkozás rendkívüli bevételként könyveli ugyan, de csökkentheti vele az TA adóalapját, hisz magánszemély engedte el a társaság kötelezettségét. Tehát nem kell leadózni, az adózás előtti eredményem igaz, hogy e miatt pozitív, de az adóalapom mégis negatív lehet. Így kerül át az elengedett tagi hitel az adózott eredménybe. Ha a saját tőke nagysága lehetővé teszi az osztalék kifizetést, (az elengedett tagi hitel nagyságáig ) 10%-kal kifizethetem.

( Ha a szokásos válallkozói eredményem mínuszos, a rendkívüli eredmény után, az adózás utáni eredményem úgyis kisebb lesz mint az elengedett tagi hitel. Más tényezőt a példa kedvéért most nem vettem figyelembe.) Ha mínuszos a saját tőkém, a pozitív mérleg szerinti eredmény feljavíthatja akár a jegyzett tőkére is a saját tőkémet, ami a következő évek osztalékfizetésénél, egy pénzintézeti hitelnél már jól jöhet. Nem volt tőkeemelés, az évem lehet, hogy veszteséges volt, mégis jelentősen javítottam (visszapótoltam) a saját tőkémet. Nem mellékes az a tény sem, hogy ha ilyenmód legállissá tettem a tagi kölcsönt, eltünt a kötelezettségeim közül, és talán nem kérdezi meg senki miből is került ez befizetésre. Szerintem ez eddig is így működött, a mostani módosítás csak a kedvezményes adókulcsot hozta be, azért, hogy a tulajdonosok ne adó és járulék nélkül vegyék vissza a kölcsönt, így vannak érdekelté téve osztalék felvételére. Ezáltal az állam is bevételhez juthat, és én is jól jártam a lehetőségekhez képest.