KFT felszámolás

Köszi a gyors választ. Valójában nem adóbaki történt hanem vettünk 1 teherautót újonnan. Kisvállalkozói kedvezmény lett rá elszámolva, vagyis már az első adóéveben (törvényi lehetőség alapján), le lett költségelve 100%-ban. Ennek az a feltétele, hogy nem szabad 5 évig eladni, viszont a kocsi felborult, totálkáros lett. el lesz adva a roncs , a könyvelő szerint a törvény ilyenkor a vételár dupláját beteszi a TAO alapként. Bár én azt olvastam a jogszabályban, hogy ha megsemmisül a kocsi akkor nem lesz bünti a könyvelő kért NAv állásfoglalást. Ezt még nem kaptuk meg. Ezért érdeklődtem kicsit megelőzve a dolgokat.

Üdv!

Mi sajnos a másik oldalon vagyunk:(
Van egy vendéglátóipari kft-nk(még)3 milliós törzstőkével,2010 tavaszán az utolsó telephelyünket is megszüntettük és azóta nem sikerült talpra állnunk,a válság eléggé negatívan érintett minket...ami vagyontárgyunk volt az eladtuk és az abból befolyó összegeket a hitelezőink illetve tartozásaink törlesztésére fordítottuk...Sajnos azonban a könyvelőnkre már nem futotta,felhalmoztunk 930.000ft-nyi tartozást nála,illetve még egy banknak tartozunk 500.000ft-nyi céges hitellel.
Tavaly ősszel a kétszemélyes Kft-nket átjelentettük egyszemélyessé(szimplán csak sporolás miatt hogy nem két ember után kelljen befizetni a havi TB-t),így a feleségem az ügyvezető, a cég a családi házunkba van bejelentve mint székhely.
Kérdésem az lenne,hogy bár fizetni szerettünk volna,de sajnos nem tudunk,már fizetni,saját vagyununkal milyen mértékben vagyunk felelősek egy felszámolás alatt(a könyvelőnk valószínűleg felszámoltatja a céget,bár megértem de nincs pénzünk),illetőleg a feleségem milyen felelősség terheli,és a családi házunkat miként érintheti hogy székhelyként szolgálta a Kft-t.
Ha felszámolás alá kerül a cégünk,akkor elvheitik a házunkat is,vagy mi várhat ránk..

Erre ennyiből nyilván csak nagy általánosságban lehet válaszolni. Főszabályként a tagok felelőssége csak a vagyoni hozzájárulás mértékéig terjed, az ügyvezetőé pedig a társaságnak jogellenesen okozott kárra.
De bizonyos feltételek mellett megállapítható a tagok és az ügyvezető mögöttes felelőssége a hitelezők ki nem elégített követeléseiért is.
Az az adóbaki elég aggasztó, ha az okozza a fizetésképtelenséget.

Üdvözlöm az itt lévő szakértőket!
Kérdésem, van 1 családi kft, és van 1 kis gond ami lehet nagy lesz. Társasági adóalap lett csökkentve pár éve, de lehet, hogy tévesen. Ezért lehet, hogy az idén 10misi-vel növekszik a TAO alap. Ezt nem fogjuk tudni kifizetni. Mi történik ilyenkor felszámolják a céget ha nem tudjuk befizetni? Van 1 teloflotta szerződés is 18 hónapra. A jóhiszeműség alapján van-e az ügyvezetőnek, vagy tulajdonosoknak személyi felelőssége, pénzfizetési kötelezettsége. Mármint a magánpénzükből? Kezdéskor 500e törzstőkével lett indítva a cég részben anyaggal, és szerszámmal.
Köszönöm előre a válaszokat.

95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni

1. a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
2. a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

időtartamát.

A táppénzes időszak nem fizetés nélküli szabadság, hanem keresőképtelenség miatti munkavégzés alóli mentesülés.
Nem ugyanaz!
Tehát a táppénz idejére is jár a végkielégítés.

Szerintem igen.

Kicsit elbizonytalanodtam, akkor most a táppénz beletartozik a végkielégítésre jogosító időszakba? meg jár utána szabadság?
Előre is köszönöm.

Ebben van igazság.

Azt mondod? Ezt én expressis verbis nem találom. Mintha csak azt mondaná a törvény, hogy mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

A Kjt. 22. § szerkesztéséből is az következik, hogy a kettő nem azonos, hiszen ha az lenne, miért kellene külön rendelkezni az a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegségről és

2. a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságról?

A táppénz az nem fizetés nélküli szabadság, de aki táppénzben részesül a munkaviszonya fennállása alatt, az éppen fizetés nélküli szabadságon van.

Bocsánat, de a táppénz az táppénz és nem fizetés nélküli szabadság. (Ettől még lehet, hogy figyelmen kívül kell hagyni, de nem a citált szabály miatt.)

Igen.

Köszönöm, bár a jogszabályi hivatkozáshoz én nem vagyok elég okos. Ezek szerint a terhestáppénz a b. pontba tartozó kategória? Fizetés nélküli szabadságnak minősül?

Igaza, mert a terhestáppénz nem számít bele abba a 3 évbe, ami kell a végkielégítéshez.

Mt. 95. § (3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni

1. a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint
2. a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

időtartamát.

Tiszteletem! Feleségem 2007 augusztusa óta munkaviszonyban áll egy cégnél, 2008 szeptemberétől terhestáppénzen, utána szülési szabadságon, majd gyeden volt. 2010 novemberében megszületett a második gyermekünk. 2010. szeptember 31-e óta a munkáltató felszámolási eljárás alá került, és a feleségem munkaviszonyát meg fogják szüntetni. Jelenleg újra szülési szabadságon van tehát a feleségem. Kérdésem, hogy van valami akadálya, hogy megkapja a nejem avégkielégítését és a ki nem vett szabadsága megváltását? A felszámoló arról értesített, hogy csak akkor ha a feleségem újra munkába áll egy időre, de hát hogy állna munkába?
Válaszukat előre is köszönöm

És addig nem indíthatsz pert sem az ügyvezető ellen azon az alapon, amiről már beszéltünk.
Perindítás előtt érdemes megnézni, hogy a cég a beszámolóit leadta-e, mert ha nem, az megfordítja a bizonyítási terhet. Emellett célszerű a felszámolótól annyi információt begyűjteni a cég könyvelésével kapcsolatban, amennyit csak kiad, még akár felszámolási kifogások útján is.

Második sor vége helyesen: "... ha a 40 napos határidőn túl..."

Különböztessünk: ha határidőben bejelented az igényt, de nem fizeted meg a díjat, akkor nem veszik nyilvántartásba az igényedet. De valóban, ha később lerovod, akkor megteszik, akkor is ha a 40 napos határidőben fizettél.
Azonban amíg nem vették nyilvántartásba az igényedet, addig nem gyakorolhatod a hitelező jogait: nem tájékoztat a felszámoló - még olyan ímmel-ámmal se, ahogy a hitelezőket szokta -, nem élhetsz kifogással az esetleges mulasztásai miatt, nem tehetsz észrevételeket a közbenső mérlegre stb.

Azt a tizennéhányezer forintot szvsz erre már nem kellene sajnálni.

kbs
Ne haragudj, most olvastam, ezer bocs.Küldöm.

Akkor most mégis fizessük be? Ezt nem hiszem el, olyan rendes volt a hölgy. Még meg is kérdeztem, hogy de nem baj-e, hogy letelik a 40 nap. Azt mondta nem. És hogy ráérünk majd akkor befizetni a bírósági számlaszámra, ha majd kiderül, hogy esetleg mégis valami kielégül a követelésünkből, erről tájékoztatni fognak (de szerinte erre nincs esély).

Kira, kamuemilt adtál meg, vagy csak nem érdekelt amit a múlt héten írtam?

„Azt tanácsolták, hogy ne is fizessük be az illetéket (hogy ne legyen több költségünk), mert az nem feltétele a nyilvántartásba vételnek, elég ha megküldjük a jogerős ítéletet és a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet.”

Ez pedig egyenesen megtévesztés. Nem veszik nyilvántartásba az igényedet, ha nem fizeted meg a díjat. (Nem illeték ez.)

Lám, lám, ezek a lelkiismeretes felszámolók, akiknek ugyanúgy érdeke az ügyvezető felelőssé tétele, mint a hitelezőknek...

Sziasztok!
Ma felhívtam a felszámoló céget, esélytelennek tartják az ügyet. Az adósnak sajnos "hagytak időt" arra is, hogy kipakolja a helyszínt, mire a felszámoló lelakatolta a helyet, már nem volt benne semmi. Azt tanácsolták, hogy ne is fizessük be az illetéket (hogy ne legyen több költségünk), mert az nem feltétele a nyilvántartásba vételnek, elég ha megküldjük a jogerős ítéletet és a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet.
Kérdésem az lenne, hogy amennyiben kezdeményezni szeretnénk a bíróságnál, hogy állapítsa meg az ügyvezető felelősségét, hogy a magánvagyonával helytálljon, pontosan milyen bizonyítékokat kell bemutatnunk ehhez. Általában milyen ezeknek a pereknek a kimenetele? Ezek is több évig tartó perek? Az adós ellen büntetőfeljelentést is tehetünk? Az a baj, hogy mi nem látunk bele az ügyvezetésébe, könyvelésébe, nem tudjuk, hogy mennyire tudja majd megvédeni magát, hogy a Gt. 50 §-ban szabályozottakat mennyire sikerül bizonyítanunk.Bár az nyilvánvaló, hogy hitelezői kielégítése helyett a társaság vagyonát saját vagyonába forgatta, csak kérdés, hogy ezt mennyire tudta "lepapírozni". Érhet-e minket joghátrány, ha megalapozatlanul teszünk feljelentést, vagy megalapozatlanul kérjük a tag korlátlan felelősségének megállapítását a bíróságtól?
Tudom, sok a kérdés, de ha tudtok, kérlek segítsetek.
Köszönettel.

Hogy érdemes-e, az attól függ, hogy mekkora követelésről van szó. Tételezzük fel, hogy a lehető legprofesszionálisabb és egyben legtisztességesebb felszámolóról beszélünk. Akkor is ő az összes hitelező érdekeit kell, hogy figyelembe vegye. A hitelező által megbízott ügyvéd pedig kizárólag azét a hitelezőét, aki megbízta. És azért láttunk már sok sikerre vitt felszámolási kifogást.

Kira 80
A feltett kérdéseidre a válasz:

• további költségeitek nem lesznek
• nem érdemes ügyvédet fogadni

kbs-nek nagy tévedésben vagy így nem vitatkozom veled,csak annyit jegyzek meg, hogy 1991 óta volt felszámoló cégem és magam is sok-sok cég felszámolóbiztosa voltam.Igy arról hogy ki ismeri a gyakorlatot és hogyan ne vitázzunk.