eredménytelen végrehajtás, egyesület felszámolás

Szeretném megkérdezni, ha egyesületnél bíróságon jogerősen helybenhagyott (súlyos) közigazgatási bírság meg nem fizetése miatt az APEH inkasszó nem volt elég, azt mondják ez az ún. eredménytelen végrehajtás, és ez az állapot jóval meghaladja már a 180 napot, lassan az egy évhez közelít, akkor minek kell, hogy történjen az állami hivatalok következő lépésében? Mi történhet?
Ismétlem egyesületről van szó, nem cégről.

Az Apeh indíthatja a felszámolást vagy a közigazgatási bírságot kivető hatóság, vagy annak minisztériuma?
Tudtok esetleg olyan jogszabályt megnevezni, ami szűken véve ezt a kérdést szabályozza? Egyesület/eredménytelen végrehajtás/állami indítású felszámolás

köszönök előre is minden véleményt, hozzászólást!

Egyesületet nem lehet felszámolni. (CSak a sportegyesületet.)

Ok, köszönöm a választ! Van valami alteregója a felszámolásnak egyesületeknél, vagy akkor most mi van?
Cipelhet egyesület közel 100 milliós köztartozást évekig, ill. amíg a világ világ? Mert akkor érdemes lenne minden céget egyesületíteni :-)

Ok, köszönöm a választ! Van valami alteregója a felszámolásnak egyesületeknél, vagy akkor most mi van?
Cipelhet egyesület közel 100 milliós köztartozást évekig, ill. amíg a világ világ? Mert akkor érdemes lenne minden céget egyesületíteni :-)

Esetleg feloszlatás? ügyészségi kezdeményezésre?

Tartozás miatt? Ugyan már!

Kedves Kovács Úr!

A következő hozzászólásához lenne egy kérdésem: "Egyesületet nem lehet felszámolni. (CSak a sportegyesületet.)"

Nos, a Cstv. 3.§ (1) a.) az egyesületek közül valóban csak a sportegyesületet nevesíti expressis verbis, mint a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetet.

Azonban - számomra legalábbis - ellentmond az ön állításának az alább leírt három tényező:

1.: az adott jogszabályhely utolsó fordulata így hangzik:
"...a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács
fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található"

Tehát "...mindazon 'jogi személyek' és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok..."
Nem pedig jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező gazdaságokat említ a törvény,(!!!) hanem jogi személyeket, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat.

Egyébként az EK rendelet preambulumának (9) bekezdése így hangzik:
E rendeletet az összes fizetésképtelenségi eljárásra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az adós természetes
vagy jogi személy, kereskedő vagy magánszemély.

2. Ezzel összhangban - illetve az ön állításával ellentétben áll - a következő BH:

BH 484/1996. A gazdálkodó tevékenység és a gazdasági tevékenység nem azonos fogalmak. Alapítvány és egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, a saját vagyonával való gazdálkodása körében kötött szerződéseivel kapcsolatban azonban gazdálkodó szervezetnek minősül.

3. Idézet a Ptk. kommentárból /Ptk. 63.§-hoz/:

Az 1989. évi II. törvény 21. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása a felszámoló feladata.

Mindezeket figyelembe véve tehát megítélésem szerint az, hogy expressis verbis csak a sportegyesület van megnevezve - a leírtak miatt nem jelenti azt, hogy az egyesületek közül ténylegesen csak a sportegyesületek tartoznának a törvény hatálya alá, hanem mindazok, amelyek a gazdasági tevékenységük körében a hitelezőkkel szemben fizetésképtelen helyzetbe kerülnek.

Várom szíves válaszát!

Ja és ehhez a kérdéshez: "Esetleg feloszlatás? ügyészségi kezdeményezésre?"

Szintén a Ptk. kommentárban találjuk a legvilágosabb választ:

„Amikor a bíróság peres eljárásban dönt a társadalmi szervezet megszűnéséről - feloszlatással, vagy megszűnésének megállapításával -, és a szervezet sem az alapszabályban, sem pedig a legfelsőbb szervének a határozatával nem döntött korábban a vagyon felhasználásáról, a szervezet vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. Ez utóbbi esetben a vagyon felhasználásának a módját nyilvánosságra kell hozni.”

Ebből is kiderül, hogy nincs helye felszámolásnak. Tartozás miatt feloszlatásnak se.

Egyébként tegyen egy próbát: kezdeményezzen felszámolást az Önnek tartozó egyesülettel szemben.

1989. évi II. törvény, az egyesülési jogról

„21. § (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.”

Megtévesztő szóhasználat. Nem a csődtörvény szerinti felszámolót kell érteni alatta. (Az egyébként is mindig egyesszám.)

Továbbra sem győzött meg, így még mindig vitatkozom az alábbiak miatt:

• Figyelmen kívül maradtak a Cstv. és a 1346/2000 EK rendelet lentebb hivatkozott - és feszegetett - rendelkezései:

„
„…mindazon jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok…“”

Végül pedig megint a Ptk. kommentárhoz nyúlva:

Ugyebár az egyesület és az alapítvány is társadalmi szervezet, mindkettő jogi személy, ami - nem elsődleges jelleggel - gazdálkodási tevékenységet folytathat.

„BH 484/1996. A gazdálkodó tevékenység és a gazdasági tevékenység nem azonos fogalmak. Alapítvány és egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, a saját vagyonával való gazdálkodása körében kötött szerződéseivel kapcsolatban azonban gazdálkodó szervezetnek minősül.”

S, mint ilyen, el is adósodhat.

Még egy idézet a kommentárból:

„Nem szól a Ptk. az alapítvány vagyonának kimerüléséről, s ismeretlen fogalom a mai magyar jogban az alapítvány csődje is. Az alapítvány vagyonának elvesztését lehetséges a 74/E. § (3) bekezdés szerinti megszüntetési oknak tekinteni (lehetetlenülés), bár a gyakorlat ezt eddig nem nevesítette. Elméletileg az alapítvány vagyon nélkül is fennállhat, és nincs akadálya az alapítvány hitelfelvételének, így eladósodásának sem, s ennek nyomán reális lehetőségként lehet számolni az alapítványok csődjével is.

Végül pedig a kommentár itt egyes számot használ - szemben a korábban hivatkozott egyesülési jogról szóló tv. 21.§ (1)-el:

”Az 1989. évi II. törvény 21. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása a felszámoló feladata.

Megítélésem szerint az, hogy valaminek nincs kialakult joggyakorlata, nem jelenti azt, hogy - különösen az EU-jogharmonizációt tekintve - hogy nem is következhet be.

Továbbra sem győzött meg, így még mindig vitatkozom az alábbiak miatt:

• Figyelmen kívül maradtak a Cstv. és a 1346/2000 EK rendelet lentebb hivatkozott - és feszegetett - rendelkezései:

„
„…mindazon jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok…“”

Végül pedig megint a Ptk. kommentárhoz nyúlva:

Ugyebár az egyesület és az alapítvány is társadalmi szervezet, mindkettő jogi személy, ami - nem elsődleges jelleggel - gazdálkodási tevékenységet folytathat.

„BH 484/1996. A gazdálkodó tevékenység és a gazdasági tevékenység nem azonos fogalmak. Alapítvány és egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, a saját vagyonával való gazdálkodása körében kötött szerződéseivel kapcsolatban azonban gazdálkodó szervezetnek minősül.”

S, mint ilyen, el is adósodhat.

Még egy idézet a kommentárból:

„Nem szól a Ptk. az alapítvány vagyonának kimerüléséről, s ismeretlen fogalom a mai magyar jogban az alapítvány csődje is. Az alapítvány vagyonának elvesztését lehetséges a 74/E. § (3) bekezdés szerinti megszüntetési oknak tekinteni (lehetetlenülés), bár a gyakorlat ezt eddig nem nevesítette. Elméletileg az alapítvány vagyon nélkül is fennállhat, és nincs akadálya az alapítvány hitelfelvételének, így eladósodásának sem, s ennek nyomán reális lehetőségként lehet számolni az alapítványok csődjével is.

Végül pedig a kommentár itt egyes számot használ - szemben a korábban hivatkozott egyesülési jogról szóló tv. 21.§ (1)-el:

”Az 1989. évi II. törvény 21. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása a felszámoló feladata.

Megítélésem szerint az, hogy valaminek nincs kialakult joggyakorlata, nem jelenti azt, hogy - különösen az EU-jogharmonizációt tekintve - hogy nem is következhet be.

Az előbb ezeket az idézeteket véletlenül kihagytam:

„„…a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található“”

EK rendelet preambulumának (9) bekezdése így hangzik:
„E rendeletet az összes fizetésképtelenségi eljárásra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az adós természetes vagy jogi személy, kereskedő vagy magánszemély.”