árverésen kívül, de árverési hatállyal

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

enn§ # 2021.09.23. 21:26

Tisztelt fórumozók!

Vht. 157. esetén a végrehajtó felosztási logikájával kapcsolatosan kérdeznék.
Ha a vételár vastagon fedezi a végrehajtást kérő minden követelését, de az ingatlanra jegyzett (magánszemély) jelzálogot egyáltalán nem, és a zálogjogosult nem csatlakozott az eljárásba, akkor a zálogjogosult nem is kap semmit a befolyó vételárból? Mintha nem lenne jelzálog? Vagy mégis? (Az árverés tehermentes ingatlanra vonatkozik, licit nem érkezett még).

Köszönöm

Grave7 # 2020.02.10. 17:31

tehermentes = tehermentes

gerbera317 # 2020.02.10. 16:42

Nem marad fenn a zálogjog? Mi ebben olyan hihetetlen? Asztal pedig ne törődj, hogy mi lesz a vételár sorsa?

PlsThx # 2020.02.10. 15:29

Kedves Gerbera317
Kicsit összezavarodtam ezzel a jelzálogjoggal kapcsolatban.
Ingatlan adatai:
tulajdoni hányad: 1/1,
jellege: lakóingatlan.
Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e egyezve , mivel annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős.
Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.
Amennyiben az ingatlan tehermentesen kerül meghirdetésre, ez alatt az ingatlan közhiteles nyilvántartásában feltüntetett, bejegyzett jogokat mint terheket kell érteni.
Tulajdoni lapon: haszonélvezeti jog – Ez tiszta. Majd jelzálogjog és utána a végrehajtási jog.
A végrehajtást nem a zálogjog érvényesítésére indította a jogosult. Ez a jelzálogjog aggaszt, olvastam, hogy tehermentesen kerül árverésre és azt is rendben van, hogy minden jog törölhető.
Ha nyertes leszek, akkor nekem a jelzálogjoggal semmi, de semmi dolgom nincs? Mi van akkor, ha nem lehet kielégíteni a jelzálogjogot, mert nem maradt rá elég pénz? Thx!

gerbera317 # 2020.02.07. 20:36

Az árverési vevő egyetlen dolga, hogy megfizetsse az árveérsi vételárat, és az így megszerzett vagyontárggyal boldogan elballagjon.

PlsThx # 2020.02.07. 15:56

Köszi a válaszokat Grave7 és Gerbera317!
Igazad van Gerbera, sokkal egyszerűbb árverésen megvenni az ingatlant mint a 157 szerint...
Kiderítettem, hogy a végrehajtást nem a zálogjog érvényesítésére indította a jogosult. Kérdésem, hogy nekem kell-e foglalkoznom 151. § (1) vagy bármi mással ami a jelzáloghoz kapcsolódik vagy a licit után ha marad rá pénz akkor kap belőle a végrehajtás kérő (Ő a jelzálog jogosult is) ha nem akkor így járt és törölve lesz a jelzálogjog. Ha nem marad, akkor gondolom jogorvoslattal élhet.?

Grave7 # 2020.02.05. 12:26

@PlsThx: Az nem elég, hogy „egy cég nevén van a jelzálog és a végrehajtási jog” - akkor nem kell külön hozzájárulás, ha a végrehajtást a zálogjog érvényesítésére indította a jogosult (hiszen ekkor a végrehajtási eljárásban meg fogja kapni a teljes követelését). Ezt persze csak a végrehajtó tudja egyértelműen, ha nála lévő végrehajtható okiratból kiderül.
Vö. Vht. 157. § (3) bek. "más érdekeltnek".

Persze a végrehajtó mondhatja azt, hogy megszorítóan értelmezi a jogszabályhelyet és a zálogjogosulttól kell beleegyező nyilatkozat.

gerbera317 # 2020.02.05. 10:34

„akkor a cég megtámadhatja a végrehajtást a jelzálog miatt vagy így járt?”
Egyszerűen csak nem kéri, hogy a végrehajtó az ingatlant neked, a teáltalad felajánlott vételáron, árverésen kívül de árverés hatályával adja el, és máris TE jártál így. Mit nem értesz még mindig? Nem akarod végre elolvasni a Vht. 157. §-t? Itt megtalálod: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

PlsThx # 2020.02.05. 09:51

Köszönöm!
Az az összeg amit én szeretnék felajánlani, az fedezné a végrehajtási követeléseket, van ugye egy "750"Ft-os végrehajtási jog főkövetelés és járulékai erejéig valamit egy apró közüzemi tartozás. Viszont nem fedezi a jelzálog összegét. Ugye egy cég nevén van a jelzálog és a végrehajtási jog. HA sikerül megegyeznem az adóssal akkor a cég megtámadhatja a végrehajtást a jelzálog miatt vagy így járt?

gerbera317 # 2020.02.05. 08:23

„Ha 157 § szerint járunk el, akkor is törölhető a jelzálogjog?”
Az "árverés hatályával" - te magad is idézted - azt jelenti, hogy 'mintha árverés történt volna'. Magyarán, az ilyen értékesítés és az árverés között mindössze annyi a különbség, hogy a nyilvánosság ki van belőle zárva. Egyébként minden ugyanaz: az árverési jegyzőkönyv, a jogorvoslati lehetőség, a jogerő, a kiköltözés, a volt jogok törlése, a felosztási sorrend - minden!
De ne erre legyél kíváncsi! Azon agyalj, hogyan veszed rá az adóst, hogy kérje a végrehajtót, hogy az az ingatlant neked, a teáltalad felajánlott vételáron, árverésen kívül de árverés hatályával adja el; és - ha a vételárból nem elégíthető ki valamennyi követelés, akkor a követelések jogosultjai is egyhangúlag kérjék ugyanezt!

PlsThx # 2020.02.04. 21:29

Köszönöm a korrekt választ!
Még egy kérdésem lenne, de ne húzd fel magad. :)
Jelzálogjog van az ingatlanon. Jelzálogjog jogosultja és a végrehajtási jog jogosultja ugyan az a a cég.
Ha 157 § szerint járunk el, akkor is törölhető a jelzálogjog? Ezért gondolom így: árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ha így van akkor viszont gondolom kell a cégtől egy beleegyezés. Jól gondolom?
Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.

gerbera317 # 2020.02.04. 19:26

Persze, hogy vonatkozik. Csak mivel az egész az adós kezdeményezéséből indul, tehát egy eleve 'együttműködő' adósról van szó, szükségtelen kifogásokban meg moratóriumban, meg egyéb időhúzásban gondolkodni.
De te most ne ezen agyalj hanem hogy hogyan veszed rá az adóst, hogy kérje a 157. § szerinti eljárás lefolytatását!

PlsThx # 2020.02.04. 19:02

157-nél csak 157 van, semmi más; tehát nincs 147, nincs 137, 154.

Árverési vétel hatályával = Olyan mintha árverésen vásárolta volna. Ha 157 szerint jutnék az ingatlanhoz nem vonatkozna rám pl 154? vagy a többi paragrafus?

gerbera317 # 2020.02.04. 18:28

Rajtad kívül senkinek nem érdeke, hogy az ingatlan olcsóbban keljen el, mint amennyi árverésen a leütési ára lenne. Az emberek pedig olyan önzők, hogy ami nem érdekük, ahhoz nem adják a beleegyező nyilatkozatukat. Ebből következik, hogy a kérdésedre nincs válasz. Döbbenet, mennyire nem érzed, hogy teljesen irracionális, amit kitaláltál...
A 157. § szerinti eljárást csak az adós kezdeményezheti, senki más. Hiába írsz a végrehajtónak, ő azt még csak továbbítani sem köteles az adósnak, hogy szóljon hozzá valamit. Ja, és 157-nél csak 157 van, semmi más; tehát nincs 147, nincs 137, 154. Felejtsd el!

PlsThx # 2020.02.04. 17:03

Kedves Gerbera,
Azért szeretnék árverésen kívül megállapodni, mert nem szeretném ha a liciten a csillagos égig menne el az ár.
Esetleg választ kaphatnék? Thx!

gerbera317 # 2020.02.04. 14:36

„Az ingatlanra nem érkezett még licit”
Ezek szerint árverés van kitűzve. OFF Ezt miért csak kikövetkeztetni lehet a kérdésedből? Miért nem ezzel kezded??? ON
Vedd meg hát árverésen. Vételi ajánlatot teszel, oszt' jónapot. Tehát nem bújod a 147. §-t, nem levelezgetsz, nem tértivevényezel, nem hivatkozol semmire, nem fogsz kézen senkit, nem íratsz alá senkivel semmit, nem veszed fel a kapcsolatot senkivel, nem harcolsz, nem koordinálsz, és megkérni sem kérsz erre senkit, és legfőképpen, nem parancsolgatsz se ügyvédnek, se végrehajtónak, se senkinek. Egyszerűen csak vételi ajánlatot teszel az árverés vége előtt 2 perccel, és utána már csak arra ügyelsz, hogy a te ajánlatod legyen a legutolsó.

PlsThx # 2020.02.04. 13:01

Tisztelt Hozzáértők!
Segítségeteket szeretnék kérni ingatlan árverésen kívüli eladással kapcsolatban.
Jelen esetben adós 2 éve külföldön tartózkodik, nem lakik a lakásban senki. Van egy megbízott jogi képviselője. Vele szeretném felvenni a kapcsolatot. Az ingatlanra nem érkezett még licit.
Ha árverésen kívüli eladásra kerül sor akkor is igaz 147. § (2) ?
HA igent mondanak az ajánlatomra, akkor a következő lépéseket kell tennem:?
Adós ügyvédje valamint Én is küldök egy levelet a végrehajtónak, hogy a 157. § hivatkozva szeretném eladni/megvenni az ingatlant és utána várom a válaszukat? HA igen, akkor tértivevényesen adjam fel vagy vigyem be nekik és írassak alá velük egy átadás átvételit? VAGY Menjek be kézen fogva az ügyvéddel valamint a haszonélvezővel (137. § (2)) időpontra a végrehajtóhoz és ott tegyünk meg a szükséges lépéseket együtt? HA így kell lennie, akkor elég csak aláírnom a licitnaplót és az összeget elég kifizetnek 15 napon belül vagy egyből fizetni is kellene?
Tudomásom van róla, hogy adósnak több közüzemi tartozása is van melyek nincsenek végrehajtás alatt. Tudom, hogy 154. § (2) szerinti a helyzet, de nincs kedvem harcolni a szolgáltatókkal siker esetén, ezért csinálhatok-e olyat, hogy az ügyvéddel mellékszerződésben rögzítem, hogy ezeket ki kell fizetnie az adósnak a végrehajtás után maradt összegből vagy annyival kevesebbet fizetek és majd Én rendezem.
Sikeresség esetén 154. § (1) teljesülése után a végrehajtó átadja nekem az ingatlant akkor is ha moratórium van.
Köszönöm!

wers # 2020.01.06. 10:54

„de ez a testvér részéről nem gond”

Ez addig soha nem gond, ameddig él az az édesanya. A hagyatékiig sok minden változhat. Nem akarok vészjósló lenni, de erre az i-re nem tennék pontot. Benne van a pakliban.

drbjozsef # 2020.01.06. 09:22

wers,

ezt én is írtam neki anno, de ez a testvér részéről nem gond. Szerencséjükre, a köteles rész nem jár automatikusan, így ha tényleg nem lesz közöttük gond, akkor ez nem probléma.

gerbera317 # 2020.01.06. 08:35

„De tény!”
Igen, de nem ugyanaz a tény, amit előzőleg írsz. Magyarázom: Korábban a tényállás volt A. Majd azt állítod, hogy most a tényállás újra A., majd az ellenvetésemre nagy mellénnyel állítod, hogy "nem kell elninni, mert B".
Ne érts félre, örülök, hogy sikerrel jártál, de ezt nem így kell kommunikálni. Legalábbis ezen a fórumon nem.

wers # 2020.01.06. 08:32

„Miszerint hogyan,milyen módon tudom bebiztosítani magunkat,hogy még véletlenül se kapják meg a testvérek a részüket,amíg nem kerül a nevünkre.”

Valahogy ezt azért teljesen nem kerültétek el. Anyósod halálakor igény merülhet fel a köteles részre.

gerbera317 # 2020.01.06. 07:50

Miért, eddig kién volt? Egyébként, három hét (különösen úgy, hogy abból 2 hét a karácsonyi leállás) kevés ahhoz, hogy egy ilyen ügy megoldódjon, és még a földhivatali átírás is megtörténjen. Bocs a hitetlenkedésért.

wers # 2019.12.16. 05:34

„A Vht. miatt árverésen nem is lehetne, az árverés hatályára lehet amúgy is vonatkozik, és ezért.”

Nekem azt mondták, hogy a vh kérő bármikor kérheti az ingatlan árverésének leállítást. Akkor van a nagyobb macera, ha több vh kérő van, mindegyiknek bele kell egyeznie.

„Nem ment bele a végrehajtást kérő,hogy mi fizessünk :(”

Na ez az, amit nem értek, hogy miért nem.

Egy végrehajtás elsősorban arra irányul, hogy az adós fizessen. Ha nem akar / nem tud fizetni, akkor elárverezik amit lehet. Egyébként egy kiírás 2 hónap, ha letelik, és nem írnak ki újat közte nincs árverés. Ha jól fogtam fel eddig, mit mondtak, olvastam.
De ha tud, miért nem fizethet, főként, ha letelik a 2 hónap?

„Milyen gondunk lehet abból,hogy mi adtuk a pénzt?Erről nem lesz semmi bizonyíték.”

  1. Miből lenne a gyereknek ennyi pénze?
  2. Miből van anyósodnak ennyi pénze?
  3. Miből van xy-nak ennyi pénze?

Továbbá, utána miért, főként miként, hogyan lesz újra a tétek????

A fő kérdés, amit elejétől nem értek: „Egyébként nem lenne neki mindegy, ki perkál?”

A vh kérőnek szerintem mindegy lenne, nektek nagyon nem.

drbjozsef # 2019.12.15. 14:01

Patrik Martin,

„Nem ment bele a végrehajtást kérő,hogy mi fizessünk :(
Ő ajánlotta,hogy keressünk vkit a családban.”
A Vht. miatt árverésen nem is lehetne, az árverés hatályára lehet amúgy is vonatkozik, és ezért. Egyébként nem lenne neki mindegy, ki perkál?

„Milyen gondunk lehet abból,hogy mi adtuk a pénzt?Erről nem lesz semmi bizonyíték.”
Pont ezért. Tudom, tudom, most mindenkivel kiváló a kapcsolat. De ha később, akár évek múlva nem lesz olyan jó, akkor lehet gond. Például összevesztek sógornőddel, aki kijelenti, hogy 2,5 millióért adta el nektek, és az kevés, a többi ajándék volt, kéri a köteles részét belőle (Ha 2,5M-ért veszi, és 25M-ért adná nektek, akkor kb. 3 milliós SZJA-t is fizethet). Vagy egy másik rokon akadékoskodik. Vagy a NAV.

„Az árral kapcsolatban nem tudok mit mondani.Mi örülünk neki”
Ha így lesz, ahogy tervezitek, akkor jogosan.

drbjozsef # 2019.12.14. 07:39

Patrik Martin,

Visszaolvastam, és igazad van abban, hogy HA a végrehajtást kérővel együtt mint adósok visztek egy vevőt (aki lehet anyósod), és mindenki elfogadja ezt, akkor létrejöhet ez így. Nem biztos, hogy egyszerűbb, de a későbbi problémákat meggátolná, ha simán kifizetnétek a végrehajtást kérőt, és ő pedig megszüntetné a végrehajtást.

Azt azért tartom, hogy ha ti adjátok a pénzt, akkor abból később lehetnek gondok, de valójában jobb ötletem nekem sincs ennél a fentin kívül.

Én csak azt nem értem, hogy ha az értékbecslő szerint 25 millió forintot ér az ingatlan az értékbecslő szerint, akkor hogyan lehet a becsértéke 2,5 millió? Vagy nem annyi, de a végrehajtást kérő elfogadta ezt árverés hatályávali eladási árnak? Nem értem, miért teszi, de megállapodtatok, úgyhogy ezt nyilván ti tudjátok.