árverésen kívül, de árverési hatállyal

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

wers # 2019.12.11. 09:39

Én ezt nem értem. Ha van pénzetek, miért nem fizetitek ki egyszerűen a végrehajtás kérőt?

drbjozsef # 2019.12.11. 05:30

„Érdekes mutatvány lesz.”

Ezért is, de végül is, ha a végrehajtást kérő beleegyezik, akkor miért ne lehetne? Érdekli a végrehajtót ki fizet kinek és mennyit - ha a saját járandóságát megkapja?
Bár a gyámhivatal így is kellhet hozzá, a szülők eladóként és a vevő képviselőjeként egyszerre még így sem igen írhatják alá a szerződést.

Viszont, ha így történik - mindegy, hogy a nagyszülő nevére kerül először, vagy egyből a gyerekére -, a testvérek így is úgy is jogosultak lesznek a köteles részre.

gerbera317 # 2019.12.10. 13:43

„anyósom miért nem veszi meg egyből a fiúnk nevére”
Akkor a vevő a kk. fiatok lesz, és anyós legfeljebb csak adja hozzá a pénzt. Azonban a vétel során törvényes képviselőként ti képviselitek a fiatokat. Érdekes mutatvány lesz.
OFF Egyébként nem 'fiúnk', hanem 'fiunk'. Meg nem 'egyenlőre', hanem 'egyelőre'. Csak hogy tanuljunk is valami újat. ON

gerbera317 # 2019.06.09. 16:44

„Tehát bemegyek a végrehajtóhoz és kicsapok az asztalra 250ezret, elintézi, hogy az enyém legyen a tulajdonrész?”
Nem. Utoljára írom le:
A végrehajtó az ingatlant a felek (vagyis az adós(ok) és a végrehajtást kérő(k) egybehangzó kívánságára (vagyis kérelmére) - az általuk meghatározott vevő részére (tehát meg kell nevezni a vevőt) és az általuk megállapított becsértéken (tehát meg kell nevezni a vételárat) - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Az adós(ok) és a végrehajtást kérő(k) kérelmének nem egyidejűleg kell megérkezniük. Olyan is előfordul, hogy az adós kérelme nyomán a végrehajtó kérdezi meg a végrehajtást kérő(ke)t, hogy ő is kéri-e ugyanezt. De a végrehajtó erre nem kötelezhető. Ebben az esetben az adós(ok)nak kell megkeresnie a végrehajtást kérő(ke)t.
Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek (például nem adós tulajdonostársnak, haszonélvezőnek) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.
Összefoglalva: ahogy te a 2. pontodban összefoglaltad: az adós(ok)nak és a végrehajtást kérő(k)nek egyhangúlag kell kérniük a végrehajtót, hogy a megnevezett személynek, a megjelölt vételáron adja el az ingatlant. Ezen kívül a nem adós tulajdonostárs(ak)nak is kell nyilatkozniuk a hozzájárulásról. A vevő a vételárat a végrehajtónak fizeti ki; az ügyletről nem adásvételi szerződés, hanem árverési jegyzőkönyv; a vételár sorsa ugyanaz lesz, mintha ténylegesen is árverés történt. És ugyanígy az ingatlan sorsa is: mintha árverést történt volna.
Az itt adott tanácsot k. nem érdekli, hogy előtte mit mondott az ügyvéded. Remélem, legalább ez érthető számodra, de az sem hátrány, ha a többit is érted.
A "többiből" a legfontosabb az, hogy az így eladott / megvett ingatlan tehermentes lesz tehát a vevőt nem fogja terhelni a végrehajtást kérő(k) részéről semmi (lásd a Csepel bicikli vevőjét: szerinted, ha megveszi azt 2 ezer forintért, akkor a maradék 179.998.000 forinttal is ő fog tartozni a végrehajtást kérő(k)nek? Ugyammá').
Ja, és az adós ha már úgyis tollat ragad, akkor ne a te meghatalmazásodat írja alá, hanem a kérelmét! Remélem, ezt nem kell külön megmagyarázni, miért.

Zanika # 2019.06.09. 14:54

gerbera317

Tehát bemegyek a végrehajtóhoz és kicsapok az asztalra 250ezret, elintézi, hogy az enyém legyen a tulajdonrész?

Tudod, mért kérdezek hülyeséget, mert jártam ügyvédnél (aki azt mondta, hogy a teljes tartozás kifizetése után lehet az enyém a tulajdonrész), jártam kétszer a végrehajtónál és nem lettem okosabb, abban a dologban, hogy milyen módon kaphatom meg a számomra legkedvezőbb módon a tulajdon részt!
És te sem segítettél az utolsó megjegyzéseddel!
Csak annyit szeretnék, hogy vki pontosan leírja, hogy mit tehetek!
Melyik megoldás kedvezőbb, és mibe fog az fájni nekem?
Tehát: bemegyek a végrehajtóhoz, mint az 1/6-od rész tulajdonosának meghatalmazottja

1. megkérem, hogy indítsa el az árverezést és ha ez megtörténik, akkor licitálok rá.( Ez az összeg pedig az, amit egy értékbecslő megállapít? Vagyis annak egy része, mert ebben a tulajdonban élek születésem óta? Esetleg lehet kisebb az összeg vagy többet kell ajánlani?)
2.előadom, hogy szeretném megvenni a tulajdonrészt árverésen kívül, de árverési hatállyal, ennek megfelelően viszem az adóstól a kérelmet 157§ szerint megjelölve a vevőt és becsértéket/vételárat, vmint tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatát!(Ezekhez van nyomtatvány?) Ezt követően a végrehajtó megkeresi a követelőket?

Nos, ha hülyeséget írtam, vagy kérdeztem, bocs, de sajnos nem vagyok otthon a témában!
Előre is köszönöm válaszod!

gerbera317 # 2019.06.09. 13:52

Ne röhögtess, lécci! Ha 180 millió lenne a tartozása, és csak egy negyven éves Csepel bicikli lenne a vagyona, akkor azt 180 millióért lehetne csak elárverezni??? Há' gondúkozzá' má'!

Zanika # 2019.06.09. 13:38

gerbera317
Az érdekelne, hogy ha az 1/6-od rész 250 ezret ér, a követelés meg kb. 2,5-3 millió, akkor is megvehető, és ha igen milyen összegen? Ha megvételre kerül a tulajdonrész, akkor az ingatlan ezen része teljesen tiszta lesz, minden bejegyzéstől mentes? Mi történik a fenn maradó tartozással?

gerbera317 # 2019.06.08. 06:13

Az adós kérje a végrehajtót, hogy adja el neked a 157. § szerint. A kérelemben meg kell jelölni 1) a vevő személyét és 2) A vételárat. Továbbá kell még 3) a tulajdonostársak hozzájarulása. És kérje a végrehajtótól azt is, hogy a fenti 1)-2) tartalmú nyilatkozatot szerezze be a végrehajtást kérőktől.
És ha vevőd töketlenkedés helyett rábólintana, hogy a te neved helyett az övé legyen a kérelmekben, akkor a te közvetett jellegű tulajdonszerzésed mellőzhető.

Zanika # 2019.06.07. 19:04

gerbera317

Oké, én megvenném, de nem indíthatom el az árverezést, akkor, hogyan tudom megvenni?

gerbera317 # 2019.06.07. 17:47

Akkor vedd meg te, és sajátodként ad el neki.

Zanika # 2019.06.07. 17:23

gerbera317

Az a gond, hogy nem akarnak árverésen vásárolni!

gerbera317 # 2019.06.07. 17:03

„Persze, ha jól értelmeztem, amit mondtak!”
Nem jól értelmezted, vagy nem jól mondták. Vagy mindkettő.
Nincs ötlet, csak megoldás: 5/6-odot vegyen meg a vevő rendes adásvétellel, az 1/6-odot pedig árverés hatályával (tehát vagy árverésen, vagy pedig a 157. § szerinti eljárásban).

Zanika # 2019.06.07. 16:52

Kedves Fórumozók!

Adott egy ingatlan 3 tulajdonossal, ebből egynek 1/6 részén végrehajtónál több követelés is be van jegyezve! (Milliós tételről van szó)Azt szeretném tudni, hogy mily módon kerülhetne ez az 1/6-od rész a tulajdonomba, úgy hogy a tulajdoni lapon semmilyen bejegyzés ne legyen, tehermentesen? Az én tulajdonrészem 4/6-od!

Tudomásom szerint kérhetem a követelőktől ( pl.: OTP Faktoring),hogy indítsák el a végrehajtást, árverezést! Azonban ez nekem nem tetszik, mert más tartozását kellene teljes összegben kifizetni! Persze, ha jól értelmeztem, amit mondtak!

Természetesen nem akarok milliós tételeket kifizetni, és egy évig tartó procedúrát!
Valamint van vevő az egész ingatlanra!

Ötletek?

gerbera317 # 2019.06.02. 17:11

Ha ki van túzve az árverés, a végrehajtó többnyire ordítva (megismétlem: ordítva) közli az adós által hozott vevővel meg az adóssal is, hogy tegyen ajánlatot az árverési rendszerben.
Ha itt csak két vh-kérő van, és mindkettő hozzájárult az árverési hirdetmény visszavonásához, a végrehajtó csak akkor vonja vissza a hirdetményt, ha a hozott vevő már ott van az irodájában, aláírta az árverési jegyzőkönyvet, és a vételárat már letette az asztalra. Ha ez megvolt, a végrehajtó egyetlen kattintással visszavonja a hirdetményt.
Az összes többi aggályodat, mint egetverő baromságot, felejtsd el! Az "árverés hatályával" azt jelenti, hogy "mintha árverésen vette volna". Punktum.

kissramona # 2019.05.31. 14:07

Kedves Fórumozók!

A következő helyzetben kérném a segítségeteket: Adott egy ingatlan, amely jelenleg végrehajtás alatt van, sőt az árverést is kitűzték. Adós talált egy vevőt, aki hajlandó megvásárolni az ingatlanát, sajnos a vételár nem fedezi teljesen a követeléseket, de így is jóval nagyobb, mint a kikiáltási ár. Mivel korábban már több sikertelen árverés is volt, a 2 végrehajtást kérő beleegyezett az adásvételbe. Az adásvétel még nem történt meg.

Az egyik végrehajtást kérő a NAV, a végrehajtó (jelölt?) pedig azt mondta az adósnak, hogy mivel nem árverésen vásárolja meg az ingatlant, megtörténhet, hogy dologi jogi adós marad, és a NAV is még pakolhat tartozást az ingatlanra, és sok más egyéb tartozással is szembe kell néznie esetlegesen.

Kérdésem:

  1. Rosszul tudom, hogy árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történő eladás esetén szintén tehermentesen szerezhető meg az ingatlant, amit csak a végrehajtási törvény szerinti jogok terhelhetnek?
  2. Ha a végrehajtó eladja az adós ingatlanát a vevőnek, a NAV milyen jogon "pakolhatna" rá még tartozást? Hiszen már nem az adós tulajdonában lesz a lakás.
  3. Az adó és más köztartozás ugyanúgy az árverés napjától terheli a vevőt, mintha árverésen vette volna az ingatlant? Ha igen, akkor milyen tartozásokkal kell mégis szembenéznie, amit az adós halmozhatott fel, és neki kell kifizetnie? (pl. közös költség?)

Ramóna

végrehajtó1 # 2010.05.27. 10:00

Árverésen kívül de árverési vétel hatályával a felek által(adós és vevő) meghatározott értékben lehet eladni de csak akkor ha a teljes tartozás +ajárulékai+vh költsége stb ez által megtérül.Ez esetben nem kell a vh kérő beleegyezése.

Csipkebokor # 2010.05.27. 09:43

Úgy tudom, hogy min. a becsérték feléért lehet eladni, de ez lehet, hogy csak az árverésre vonatkozik.
Ha Ti(TE) visztek vevőt, akkor a végrehajtó köteles annak, és annyiért eladni, ahogy akarjátok.
Csak az a Nyilatkozat még eladás előtt készüljön el, és előtte írassátok alá, nehogy utána ne írják alá!
Ha aláírták, utólag nem kérhetnek többet. Abszolut jogos, ha örülnek, hogy megkapják az ingatlant, bárki (Bíróság is) elfogadhatónak tartja, ha 5 millióval is megelégszenek.
Éva

upsidedown25 # 2010.05.25. 16:18

A végrehajtó ragaszkodik hozzá, hogy a vételár nála legyen amíg a bírósági döntés jogerőre nem emelkedik.
Szóval ezért akar a cég kevesebben megegyezni, így viszont a végrehajtó jutaléka alacsonyabb lesz, nekik nem tetszik a dolog.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.05.25. 11:54

Ha úgysem akarnak fizetni, akkor miért nem lehet 9,5 milliót írni vételárnka?

upsidedown25 # 2010.05.25. 11:19

Tisztelt fórumozók!

Három éve egy eszement pillanatomban kezességet vállaltam édesanyám és élettársának hitelére és az én nevemen lévő ingatlan a fedezet.
Persze fél év után nem fizettek, a bank felmondta a szerződést, a tartozást egy jött-ment Kft vette meg a banktól.

Eladni nem tudtam a házat, mert anyámék lakják és eszük ágában sincs kiköltözni.

Az árverést nem akarom megvárni, mert a tartozás jelenleg 9,5 MFt, a becsértéke a háznak meg 12 MFt. Nem biztos hogy fedezné a költségeket, ha elkelne az árverésen.

A Kft felajánlotta, hogy megveszi az ingatlant a tartozás fejében, viszont a végrehajtó ragaszkodok hozzá, hogy egy harmadik személy neki lepakoljon 9,5 MFt-ot. Ennyi pénze persze nincs a Kft tulajnak.

FELAJÁNLOTTÁK, HOGY ÍRHATNÁNK KETTŐS SZERZŐDÉST A VÉGREHAJTÓ ELŐTT.
EGYET ARRÓL, HOGY ŐK 5 MFt-ÉRT MEGVESZIK A HÁZAT árverésen kívül, de árverési hatállyal.
MEG EGY NYILATKOZATOT, HOGY NEKIK FELÉNK TÖBB KÖVETELÉSÜK NINCS.

Kérem válaszoljanak az alábbi kérdésemre. Ha ezeket a papírokat aláírom, akkor utána tényleg megszűnik a követelésük?
A bank esetleg nem jelentkezhet később, hogy még tartozunk nekik?

Engem nem érdekel, hogy elúszik a ház,mert már beletörődtem. De ezzel szeretném lezárni az ügyet.

Kérem segítsenek ha értenek ehhez a témához, vagy esetleg van hasonló esetből tapasztalatuk!

Köszönettel,

Balázs