Tisztelt szakértők!
Egyetemleges kötelezettség esetén - négy kötelezett-kettő fizetne (bírósági perköltség), kettő nem-az egyik egyenesen azt mondja:legyen ami lesz, Ő úgysem fizet. A másik kettő nem tudja az Ő részüket is fizetni, hogy ne essenek késedelembe mit tehetnének? Van-e eszköz, hogy "kikényszerítsék" a másik kettőből a teljesítést, illetve van-e v.milyen lehetőségük, hogy a bíróság felé "igazolják" fizetési szándékukat? Amennyiben időben nem fizetnek-Mi a köv. lépése a bíróságnak?-További büntetés, esetleg végrehajtás? Kinél kezdik a végrehajtást, v. mindenkitől az Őt megillető részt. Amennyiben részletfizetést kérnének-milyen úton - módon kell benyújtani? Mind a négy félnek kell együttesen kérelmezni?
A lényeg: Akik a saját részüket szándékoznának kifizetni-van-e v.milyen lehetőségük, hogy teljesítsenek, ill.ne essenek késedelembe?
Köszönettel: Kincses
Egyetemleges kötelezettség
Tisztelt Kincses!
Ha egyetemleges a kötelezés, akkor nincs "saját rész". Nem véletlenül van ez a jogintézmény megalkotva. A végrehajtást bármely kötelezettnél lehet kezdeni.
Tisztelt Dr. Attika!
Ezek szerint csak egy lehetőség van-rávenni a másik kettőt is, hogy fizessen?
A részletfizetést is bármelyik fél kérheti? Milyen módon:formanyomtatványon?
A kérelem benyújtása halasztó hatályú?
Ha mégis végrehajtásra kerül a sor- a végrehajtás költségét is, esetleg késedelmi bírságot is "beszedik"?-ill. van-e gyakorlat, hogy a végrehajtást hol kezdik (első rendű, másodrendű...stb.)?
Köszönettel
Szeretnék tanácsot kérni ismét.
Jogerős Bírósági ítélet alapján egyetemleges kötelezettség egy kártérítési perben.A végrehajtási eljárás csak egy adósra lett elindítva,2013 nov.13.-án kiadott végzéssel.A másik két alperes,sem a bírósági eljárásban sem a végrehajtásban nem volt hajlandó közreműködni. Az adóság teljes mértékben ki lett fizetve általunk és a végrehajtást lezárták.Most szeretném a másik két kötelezetten,behajtani a rájuk eső részt.
A kérdésem hivatkozhatnak e az elévülésre?
A 6:22. § 1-2 bekezdés szerint eltelt 5 év
A 6:30. § 3 bekezdés vajon vonatkozik rájuk? Az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.
2020 szeptemberben lett lezárva a végrehajtási eljárás.
Köszönöm ha valaki válaszol.
„eltelt 5 év”
Mitől számítva?
„vajon vonatkozik rájuk?”
A törvények mindenkire vonatkoznak. Csak konkrét esetre ezt nem kell, nem lehet alkalmazni. (Ahogyan a házasság érvénytelenségére vonatkozó szabályokat sem.)
Ha elfogadsz egy tanácsot: ne olvasgass törvényeket. Egyszerűen add be a a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Sőt, inkább bízz meg egy ügyvédet, makjd az beadja.
Köszönöm szépen a tanácsot! Az általunk fogadott ügyvéd azt mondta elévült,mivel a végrehajtásban csak mi voltunk a kötelezettek (Én tűrésre kötelezett).A felperes ügyvédje szerint a teljesítésemtől számítva indul az elévülési idő.Mivel elég nagy összegről van szó, 10 m., nem szeretnék kifizetni illetéket egy bukott ügyre.Ezért próbálok tájékozódni mielőtt keresek másik ügyvédet.Szóval az lenne a kérdésem mikortól kell számítani az elévülést az én esetemben?
„a teljesítésemtől számítva indul az elévülési idő.”
Úgy van.
A tűrésre kötelezett többnyire zálogkötelezett (jóllehet, akkor eleve ezzel az elnevezéssel illetik), vagy a haszonélvezetével felel. Mi okod volt rá, hogy inkább a pénzbeni teljesítést válaszd?
A Ptk. 6:25. § (3) szerint a végrehajtás során az elévülést a végrehajtási cselekmények megszakítják. Eltérő az egyes bíróságok gyakorlata ilyenkor: az egyik azt mondaná, hogy az ellened folyó végrehajtásban tett végrehajtási cselekmények a társaiddal szemben fennálló követelés elévülését is megszakították. A másik meg azt mondaná, hogy nem, az időmúlással a társaiddal szembeni követelés elévült, veled szemben meg nem. És mindegyik meg tudja indokolni az álláspontját.
A józan ész azt diktálja, hogy ha a társaid helyett helyt álltál, és téged azzal kár ért, akkor a teljesítésedtől kezdődik a velük szemben támasztott kárigényed elévülése. Ráadásul minden egyes teljesítésedhez más-más elévülési tartozik: az öt évvel ezelőtt keletkezett követelésed lassan elévül, az egy hónappal ezelőtti teljesítéssel keletkezett követelésed pedig majd csak öt év múlva évülhet el.
Ezt tűnik felülírni az általad hivatkozott, Ptk. 6:30. § (3), de csak tűnik. A tűrésre kötelezettet rendszerint nem egyenlő arányban terheli a kötelezettség, hanem jogkövető magatartás esetén egyáltalán nem terheli, tűrés esetén pedig rendszerint mindenki helyett helyt áll. Álláspontom, hogy ilyenkor a (3) szerinti szabály nem alkalmazható. Habár, ez nem igazán áll erős lábakon. Viszont, a Ptk-nak ez a fejezete már nem az elévülésről szól, úgyhogy térjünk inkább oda vissza, hátha van valami jobb:
Ott van mindjárt a 6:25. § (1), mely szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az egyik adós a többi helyett helyt áll, az ebből fakadó kárigényét mindaddig nem érvényesítheti a többi adós ellen, amíg a teljesítése meg nem történt. Tehát a te igényednek az elévülése mindaddig nyugszik, amíg meg nem nyílik a lehetőséged az érvényesítésére. Ez pedig nem más, mint a te teljesítéseid ideje. És itt kanyarodik vissza a történet a józan észhez, miszerint a te igényed elévülése az egyes teljesítéseid időpontjával kezdődik, és amit KBS zseniális egyszerűséggel úgy foglalt össze, hogy „úgy van”.
Nem szerettem volna ha elárverezik a házat a szüleim feje felől.Köszönöm a válaszokat, most már nyugodtabban vágok bele.Aztán majd kiderül hajlandóak e fizetni,ha nem akkor végrehajtóhoz fordulok.
Üdv! Gerbera317,KBS.
Úgy lett ahogy írtátok,elutasította a bíróság az elévülésre vonatkozó keresetét. És kötelezte a tőke és kamatai valamint a perköltség megfizetésére. Meglátjuk szeretné vajon másodfokon megtámadni az ítéletet.
Azt írtad 2 adós van.
Kinek a keresetét utasitotta el a bíróság?
Az egyik nem mondott ellent a fhm-nek ott már a végrehajtás folyamatban van.A másik adós igen és az elévülésre hivatkozott,ott lett meg az elsőfokú ítélet.
Az alperesnek nincs keresete - a tiédnek meg helyt adtak. :) De értjük.
Ha nem fellebbez,akkor sinen vagy mindkét adóssal.
Tiszteletem! Kérdezném, hogy bankos ügyletben ketten (házaspár) vagyunk benne. Egyetemlegesen felelősek (közjegyzői okiratban). Zálogkötelezett (1/1 tulajdonos) és adós. A végrehajtási lapokon névre szólóan 37m és 22m végrehajtási összegek szerepelnek. Ezt, hogy kell értelmezni? Összeadják vagy, ha egyik teljesülne, akkor levonják a másikból? Egyébként elévült a tartozás tavaly (letelt az 5 év a felmondástól, és nem volt közben végrehajtási cselekmény), idén lett jogerősen jogútód a követeléskezelő (nemperes eljárásban) és utána végrehajtásra adta. Per lett már beadva (21.12.hó) elévülésre és jelzálogtörlésre, de vonni akarják az egyikünk nyugdíját (gondolom, jön majd utána a másik levonás is). A Vht. 41§. még nincs lefutatva, de tegnap feladtam a végrehajtónak levélben egy kérelmet az elévülésre hivatkozva. Köszönöm a válaszokat előre is!
Jaj. Nincs ügyvéded?
Egyébként nem is kérdeztél semmit.
A kérdés erre irányult: A végrehajtási lapokon névre szólóan 37m és 22m végrehajtási összegek szerepelnek. Ezt, hogy kell értelmezni? Összeadják vagy, ha egyik teljesülne, akkor levonják a másikból?
Ha 2 külön ügy akkor nem.
Nem kellene ügyvédet fogadni?
Sajnos, az ügyvéd sem tudta. Közös szerződésekből származik a követelés és mivel egyetemlegesen felelünk, ezért nem értem, hogy miért így jöttek ki az összegek.
Hunika,
Ezt az iratok nélkül bajosan tudjuk mi megmondani.
Tényleg fogalmad sincs, hogy most 37 millióval tartoztok, vagy 59 millióval?
drbjozsef
„Tényleg fogalmad sincs, hogy most 37 millióval tartoztok, vagy 59 millióval?”
Ezen a szinten szerintem már édesmindegy.
A hitelezők úgysem fogják soha viszontlátni a pénzüket. :-O
Igen, fogalmam sincs, hogy jön ki a matek a végrehajtónál külön-külön (mikor egyetemlegesen felelünk). Megvárom, míg válaszol a végrehajtó az elévülési kifogásomra és rákérdezek majd náluk, mert ezidáig senki sem tudta a választ. Hiába évült el, míg nincs, bírósági ítélet a kezemben, sajnos végrehajtanak. Kértük a végrehajtás felfüggesztését is, de a bíró még nem adta meg a perben (nem tekinti soron kívülinek a kérést, hagy vonjanak addig is). A rosszhiszemű követeléskezelőnél még „csak” 26m a volt az össz-tartozás. A végrehajtó is jogalap nélkül „gazdagodik” (jelenleg nem, mert még nincs jogerős ítélet a követelés elévüléséről), ezért dráma az ilyen helyzet a mai jog világában.
„ezért dráma az ilyen helyzet a mai jog világában.”
Dráma. Az. A nem kifizetett tartozás inkább az szerintem...
Teljesen egyetértek!
.
Nehogy még ti legyetek megsértődve mert levonják a több tizmilliós tartozásból a részletet.
.
Örüljetek hogy nem az egészet kell kifizetni(feltéve ha a bíróság az elévülésnek helyt ad. Ami azért még kérdéses.
