végrehajtás kérdések

Ne vicceljünk már! Végrehajtási kifogást elutasító végzéssel szemben nincs kúriai felülvizsgálat.

@Andris2323
„miszerint elutasítják az adós végrehajtási kifogását.”
mikorra van kitűzve a birtokbaadás és mikor tűzte ki a végrehajtó?
a jogerős döntésig fel volt függesztve a végrehajtás? Ha igen, akkor az elsőfoknak előbb még el kell rendelnie a végrehajtás folytatását.

„birtokbaadást ez megakasztja?”
Ha a Kúria befogadja, ÉS a felfüggesztés mellett dönt, ÉS ez még a birtokbaadás előtt megtörténik, akkor igen. Különben nem.

@eulimen
Természetesen nem sürget az idő,türelmes vagyok,csak ez az időhúzás..Én sem vagyok jogász,de kaptam egy papírt,miszerint az adós felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő,így a bíróság az iratokat felterjesztette a Kúriához.
Igen van a kezemben jogerős végzés.A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokot,miszerint elutasítják az adós végrehajtási kifogását.
A végrehajtás az gyakorlatilag már lezárult,a földhivatal bejegyezte az ingatlant a nevemre,az adót megfizettem,már csak a birtokbaadás maradt csak megint jött egy levél,miszerint az adós a kúriához fordul.Szive joga,de a birtokbaadást ez megakasztja? Már kiirta a végrehajtó a dátumot is,erre jön megint ez a levél

@Andris2323
az a kész téboly, amikor türelmetlen árverési vevők toporognak.
Lakóingatlan esetén a 2, de akár 3 év simán benne van a pakliban. Tessék ezt a kockázatot mérlegelni, és ennek megfelelő vételi ajánlatot tenni.
Bár nem vagyok jogász, úgy tudom, a végrehajtási nemperes ügyre nem lehet kúriai felülvizsgálatot kérni.
De ha jól értem, van a kezedben egy jogerős, neked kedvező döntés. Hát tessék érvényt szerezni annak a neked kedvező jogerős döntésnek.
A tényállás kifejtése sokat segítene. Hol tart jelenleg a végrehajtás? Mit tartalmaz a másodfok jogerős döntése?

Tisztelt fórumozók!
Nem először kérek tőletek segítséget,információt így most is azt teszem.Dióhéjban a történetem.Árverésen vásároltam egy ingatlant,kifizettem,megtörtént a földhivatali bejegyzés is.Jelenleg a birtokbaadásra várok( 2 éve),ehhez a papírokat időben be is nyújtottam a végrehajtónak,viszont az adós folyton kifogással él.Első és másodfokon is heyben hagyta a bíróság eljárást.Jelenleg azzal próbálkozik az adós,hogy a Kúriához felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő hogy vizsgálják ki az egész ejárást.Kérdésem az,hogy ilyenkor is felfüggesztik az eljárást amíg ki nem vizsgálják az ügyet? Mert akkor megint beleesek a moratóriumba.Kész téboly

Köszönöm szépen a gyors válaszokat mindenkinek !
( ezek szerint átgondolom )

@Szomorú örökös

„ha a másik tulajdonos esetleg nem fizeti a közműveket, akkor még simán akár nem kívánt kiadások is lehetnek, amit a szolgáltató simán rádverhet, mint tartozás”
Nonono.
A (rész)tulajdonosnak, pláne ha árverési vevő, nincs közműátíratási kötelezettsége. Nehéz arra ráverni bármit is, aki nem szerződött ügyfél.

@Nnagy
„Tovább bonyolitja a helyzetet, hogy akinek elarvereztek a tulajdonreszet, a gyerekenek holtig tarto haszonelvezetet jegyeztetett be 2015-ben”
Megint egy árverező, aki elméleteket gyárt... A Vht. 137.§ (2) alapján drbjozsef iránymutatása alapján nézd meg, hogy fennáll-e a haszonélvezeti jog törlésének lehetősége. Neked ez pillekönnyű, hiszen nemcsak az árveréi hirdetmény van előtted, hanem a tulajdoni lap is.

„Ilyenkor vegrehajtas utan kellene kerni ennek törlését ? Vagy perrel lehet csak elérni ?”
Ha a Vht. törvényi feltételek alapján a haszonélvezeti jog nem terheli az árverési vételt, akkor a földhivatal a tulajdonjog bejegyzéssel együtt törli.
Ha viszont marad a tulajdoni lapon, akkor perrel sem fogod tudni törölni.
Csak akkor, ha a haszonélvezet megváltásáról megegyezel a jogosulttal, és ügyvéd előtt lemond róla.

„hiszen vegrehajtas alatt allo tulajdonreszre nem jegyezhető be haszonelvezet”
Amit állítasz, abban nagyon tévedsz. Hiszen bejegyezték!
Szerintem tök másra gondoltál, mit amit írtál. Fuss neki még egyszer.

„Ennek van valami haszna vagy lesz ? ”
Te most befektetési tanácsokat vársz a fórumtól úgy, hogy még magad sem tudod, mekkora időtávra akarod "lekötni" a tőkéd?

Nnagy,

„Ennek van valami haszna vagy lesz ? ”
Attól függ. Ha holnap meghalsz, akkor neked nem. Ha holnap a birtokos hal meg, akkor lehet hogy lesz.
Ez nem jogi kérdés, de még csak nincs is értelme önmagában.

Ha a végrehajtás után szerződéssel létesítettek haszonélvezetet, akkor az törölhető :

„Vht.
137. §(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.”

Nnagy

„vegrehajtason ha 1/2 tulajdont veszek , s lakottan Nem beköltözhető.
Ennek van valami haszna vagy lesz ? A masik tulajdonos 53 éves lenne”
Lesz egy fél ingatlan tulajdonod papíron, de jó eséllyel nem fogsz tudni beleköltözni egy jó ideig, mivel a másik fél tulajdonosa lesz a birtokos. Sőt ha a másik tulajdonos esetleg nem fizeti a közműveket, akkor még simán akár nem kívánt kiadások is lehetnek, amit a szolgáltató simán rádverhet, mint tartozás...és az mindig csak szaporodik. Biztos, hogy szeretnéd ezt? :-)

Tisztelt forumozok! / Jogi képviselők,

Érdeklődni szeretnek, hogy vegrehajtason ha 1/2 tulajdont veszek , s lakottan
Nem beköltözhető.
Ennek van valami haszna vagy lesz ? A masik tulajdonos 53 éves lenne

Tovább bonyolitja a helyzetet, hogy akinek elarvereztek a tulajdonreszet, a gyerekenek holtig tarto haszonelvezetet jegyeztetett be 2015-ben
De a tulajdonlapon van egy nyitott 2010-es vegrehajtasi jog, - ami velemenyem szerint törölhető, hiszen vegrehajtas alatt allo tulajdonreszre nem jegyezhető be haszonelvezet
Ilyenkor vegrehajtas utan kellene kerni ennek törlését ? Vagy perrel lehet csak elérni ?

Előre is köszönettel

@kbs
Én reggel jelentettem az összes posztját itt az oldalon a moderátornak,nem tudom ,mikor nézi meg..
@papirianus
Azt hiszem,ebben az esetben egy ésszerű válasszal nem lehet diskurzust kezdeményezni,én ezért is ignoráltam a válaszadást.Az ilyen ember(...) vagy nem olvassa a választ,vagy nem érti,vagy kiváltod belőle a következő ilyet.

Már Hammurapi törvényoszlopa is rendelkezett végrehajtási kérdésekről i.e. 1750 körül.

Akkor sem tartotta mindenki magát a szerződésben foglalt kötelezettségekhez.

Akkor is volt szankciója.

De hirtelen a 2010-es, 2020-as években csak Magyarországon ez egyesek szerint felháborító, hogy a végrehajtó végrehajtani merészel.

Kedves Beus, ahogyan van az autószerelők, pékek, politikusok, segédmunkások között jó és rossz ember, ugyanúgy bizonyosan a végrehajtóknál is, de az, hogy egy egész szakmáról, ilyen stílusban merészel nyilatkozni, az felháborító.

Néha a frusztráción kívülre is érdemes kacsingatni, feltenni a kérdést én hibáztam-e valamit, vagy csak a csúnya rendszer fog össze ellenem? Nem kell olyan szerződést aláírni, amelynél a pillanatnyi jó felett ott van Damoklész kardja. Sajnos, az esetek jelentős részében az adósok önhibája vezetett a végrehajtáshoz. Aki teljesíti a kötelezettségeit, nem kerül végrehajtásra.

Tudja, embernek lenni mindég, minden körülményben. Az amit most maga művelt, az nem emberi

Túlzás? Konkrétan bűncselekmény.

Nincs itt moderátor?

beus beus !

túlzás ez a gondolat menet

matroz100,

KBS hozzászólásához hozzátéve: Ha a vh. kérő mégsem járulna hozzá, a társtulajdonos kérhetné az árverési értékésítést. A Te együttműködéseddel meg is kapná a bírótól. Ott viszont ő kb. mindenkit túl tudna licitálni, hiszen 8/10-e már most is az övé, azért nem kell fizetnie. Külsős licitáló nem menne vadul a piaci érték fölé. Ha pedig nem menne, akkor a vh kérőnek kevesebb jut, mintha elfogadná a piaci értéket már az elején, árverés nélkül, hiszen a végrehajtó nem ingyen árverez.

Szerintem ott van a gond, hogy Neked is van egy elképzelésed a piaci értékről, a vh. kérőnek is, és legalább az egyik köszönő viszonyban sincs a valósággal. Ezért lenne jó egy értékbecslés.

Félreérted. A végrehajtást kérő nem esik el attól az összegtől, amit az ingatlan eladásir ára nem fedez. A reális áron eladáshoz miért ne járulna hozzá?

„ugyan miben tudná elmarasztalni a vagyonmegosztásban nem érdekelt végrehajtást kérő alperest.”
Tűrésre kötelezné.

@osztap: Köszönöm a jószándékú hozzászólásod, de ez nekem nem megoldás. Miért járulna hozzá az a végrehajtást kérő a perben az adott vételárhoz, amikor peren kívüli ajánlati összeg kétszeresét + végrehajtási költség + jutalék megfizetését kéri egy olyantól, aki nem részese a végrehajtásnak.
A Vht. 139 & (1) alapján ezek szerint én mint adós nem kérhetem azt, hogy a végrehajtás alá vont ingatlanomat árverezzék, a végrehajtást kérő sakkban tarthatja az adóst azzal, hogy ő nem kéri. Az árverés elmaradásával - ami a Vht. keretei között zajlik, nem pedig sundám-bundám kialkudott vételár - nem csökken a tartozásom, ellenben van egy használhatatlan ingatlan, amivel sem én, sem a követeléskezelő nem tud mit kezdeni, másrészt a tartozásom kamatozik. Ezt a szitut a végrehajtást kérő részéről a helyzettel való visszaélésnek tudom felfogni.

Bármit is mond az a pk vélemény, kíváncsi volnék, hogy a bíróság ugyan miben tudná elmarasztalni a vagyonmegosztásban nem érdekelt végrehajtást kérő alperest.

„Miért kellene a végrehajtást kérőnek alperesnek lennie a közös tulajdon megszüntetése iránti perben?”

A vh. kérőnek (vh. jog jogosultjának) nem mindegy, hogy árverezik-e az egész ingatlant a közös tulajdon megszüntetése során (és ezzel térül a követelése, várhatóan magasabb térüléssel, mintha lakottan árvereznének el 2/10-et), vagy sem.

Ezért én az 1/2017 PK vélemény alapján perelném őt is: „11. A tulajdonostársak perben állására vonatkozó szabályok szerint perbe kell vonni a haszonélvezetre, használatra jogosultakat, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultját, s ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor e jog jogosultját is. Más érdekeltek esetében a körülmények egyedi mérlegelésétől függ, hogy szükséges-e a perbevonásuk.”

Bár a cél elsődlegesen nem a per, hanem, hogy az értékbecsült értékben még a per előtt meg lehessen vele egyezni.

Miért kellene a végrehajtást kérőnek alperesnek lennie a közös tulajdon megszüntetése iránti perben?

matroz100,

Nem. Ingatlan árverése iránt csak a végrehajtást kérő kérelmére intézkedik a végrehajtó, Vht. 139. § (1).

Az ellenben járható út lehet, hogy kerestek egy értékbecslőt, aki felbecsli az ingatlanod, ami nagyságrendileg 50-60 eFt. Utána az ingatlan társtulajdonosa (!) perindítás előtti egyezségi kísérletre idéztet a bírósággal Téged és a végrehajtást kérőt, ahol felajánlja, hogy az értékbecslés szerinti értéken megveszi a tehermentes tulajdoni hányadod, úgy, hogy a vh. kérőnek fizeti ki a vételárat, HA a vh. kérő hozzájárul a vh. jog törléséhez. Ellenkező esetben pert indíthat ellened és a vh. kérő ellen, közös tulajdon megszüntetése iránt. Ezt meg fogja nyerni. Így vagy úgy, de utána a tulajdonostársé lesz a 2/10, és eladhatja annak, akinek akarja.
Persze, ezt az egészet finanszírozhatja egy külsős vevő is, ha mindenkinek megfelel.

Az egyezségi kísérlet olcsó (15 eFt) és gyors (néhány hét). És mivel ez bírósági ügy, ezért a követeléskezelő jogi osztálya fog foglalkozni vele, nem a normál ügyintéző. Talán ott még van józan ész a cégnél...

Adósa vagyok egy végrehajtási eljárásnak, munkabéremet tiltják és van még egy 2/10 tulajdonrészem egy ingatlanban. Valaki megvásárolta volna árverésen kívül az ingatlant, de persze a követeléskezelő még az ügyvezető igazgatója ebéd számlájának költségét is ki akarta fizettetni vele, így az elállt az ajánlattól. Én mint adós, kérhetem a végrehajtót, hogy írja ki árverésre az ingatlant? Kell ehhez annak a követeléskezelőnek az engedélye, amely cég az előbb leírtakat művelte??

joskagyerek: részletesen leírtam 2025.06.02. napjával, hogy NINCS a végrehajtásban árverési vevő általi elállás.
Persze nem szegeznek fegyvert a vevő fejéhez, nem muszáj aláírni a jegyzőkönyvet, a vételárat megfizetni, de akkor elveszti az előlegét, és egyéb jogkövetkezmények is tapadhatnak a mulasztáshoz.

Splr78: sikerült elállnod tőle végül?

recece
A végrehajtó nem "becsül". Fogja az adó- és értékbizonyítványt, és ami azon rajta van, azt továbbközli. A lakott (nem 'nem beköltözhető"!) értéket pedig számológéppel számolja ki: már elhangzott, hogy ez 60-70 százalék - erre nincs külön szabály, akár még 50 százalék is lehet. Árverés előtt már nem számolgat! Árverésen az a kikiáltási ár, ami a korábban közölt becsérték. Árverés kitűzésekor már csak azt vizsgálja, hogy az ingatlan lakott vagy beköltözhető.