végrehajtás kérdések

Köszönöm!

KBS:

Sajnos, a Vüsz. 40/A. § (1) bek. csak a végrehajtást kérő részére történő tájékoztatási kötelezettségre rendelkezik eljárásjogi határidőről. Azonban a Vht. 9. §-a alapján alkalmazandó a Pp. 110. §-ának általános intézkedési kötelezettsége:

„110. § [Az általános intézkedési kötelezettség határideje, tartalma]
(1) A bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában –

1. a beadvány bírósághoz történő érkezésétől,
2. a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
3. az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől

számított legkésőbb harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

Véleményem szerint a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásának eredményéről történő tájékoztatásáról hiába nem rendelkezik a Vht, a fenti jogszabályhely alapján, én mindenképpen megadnám a tájékoztatást, a végrehajtást kérő hallgatásáról is.

Egyébiránt a panasz eljárásnak is fennállhatnak a feltételei, mivel egyéni jog - és érdeksérelmet kell megszüntetni. "Panasz rendelet" 2. § (2) bek. a) pontja

”(2) Panasznak minősül a kérelem különösen, ha az abban foglaltak szerint a panaszolt

1. az adós, a végrehajtást kérő, illetve egyéb érdekelt vagy meghatalmazottjuk (a továbbiakban együtt: panaszos) tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

A gyakorlatban ez úgy működhet, hogy a panaszt előterjeszti az érintett, az MBVK megkeresi a végrehajtót, de tájékoztatja arról is, hogy egyébiránt a kérelem alapján végrehajtási kifogásnak is tekinti a beadványt, ezért terjessze be a végrehajtást foganatosító bíróság részére és a jogerős végzésről tájékoztassa. Mondjuk teljesen különböző jogintézményről van szó. Ha a tartalma alapján tisztán panasznak tekinti a Kar, akkor egyszerű a helyzeted, mivel a végrehajtónak exkulpálnia kell magát, előadni az állásfoglalását, csatolni az intézkedéseket, a mulasztás körülményeit. Gyakorlatilag a rendszerében történt minden releváns dokumentumról információja lesz a Kar hivatali szervének.

A fegyelmi eljárás megindításának általában azért feltétele, hogy vagy egy ellenőrzés, vagy egy/több panasz eljárás alapján legyen alapja. De a panasz eljárás lefolytatása alapvető feltétele.

Én azért az adós helyében élnék az iratbetekintési jogommal. Ha személyesen nincs lehetősége, vagy neked, akkor bekérnék egy dokumentum listát, ami kronológiai sorrendben nevesíti az intézkedések dátumát, nevét. Bár, ez egy belső nyomtatvány a végrehajtók elmondása szerint, így nem feltétlenül kötelezettsége kiadni, de egy munkájára igényes, a jogi kioktatást adekvátan előadó végrehajtótól szerintem elvárható.

Egyébiránt a bíróság befogadja a kifogást, ha közvetlenül nekik küldöd meg, és ők kérik be a végrehajtótól, habár ebben a bírósági gyakorlat - mint általában - gondolom nem egységes.

„hogy megküldöd közvetlenül a bíróságnak, nyilatkozva és bizonyítékkal alátámasztva, hogy egyébként határidőben és a megfelelő helyen már előterjesztetted azt.”
Hiszen ezt tettem. Erre tájékoztattak arról, hogy a végrehajtó nem terjesztette be.

Mielőtt a kifogást előterjesztettem, háromszor kértem a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatására. Még csak nem is válaszolt. Akkor sem, amikor már a kifogással fenyegettem. Kicsit sok ahhoz, hogy puszta ügyetlenséggel lehessen magyarázni.

Karnak nincs hatásköre? Fegyelmi?

Igen, ha lesz árverés, szeretném megvenni azon a 7/8 tulajdonrészt.
A per megakasztja-e a behajtási, majd végrehajtási folyamatot?
Igazából arra vagyok kíváncsi, mennyi időm lehet a vételár előteremtésére.

@kbs
Ha a végrehajtó nem terjesztette be a végrehajtási kifogást, akkor ezt azzal tudod rövidre zárni, hogy megküldöd közvetlenül a bíróságnak, nyilatkozva és bizonyítékkal alátámasztva, hogy egyébként határidőben és a megfelelő helyen már előterjesztetted azt.
A végrehajtó mulasztása valószínűleg nem szándékos. Egy e-papíron előterjesztett beadvány elektronikus iktatását simán el lehet ügyetlenkedni (v.ö. "jaj, hová mentettem el?"), és már ment is a levesbe. Egy új vagy régi de agyatlan munkatárstól bármi kitelik.

Én mondtam, hogy hazudik. Na, nem így, de ez az értelme.
Tulipán! Ha nincs lefoglalva az ingatlan, akkor a követeléskezelő még csak most próbálkozik, hátha sikerül az örökösöket teljesítésre bírni. Ha nem sikerül, akkor meg jöhet a végrehajtás, végső soron pedig az árverés, ahol akár te is lehet a vevő.

Ja, hogy gerbera válasza a "jelek"?
Hm.

Mondjuk az, hogy régóta nincs fizetve a hitel, mégse árverezték még el a többi részt meg arra mutat, hogy valami okból nincs végrehajtás. Ami például, lehet azért, mert per van.
Szerinted az adós simán hazudik?

Kedves drbjozsef!

Gerbera írta, hogy "a per meglétében nem igazán hiszek, mert abba az örökhagyó adós örökösei is be lennének vonva II. rendű felperesként."

„Ha jól értem, a jelekből következően nincs is per”
Ezt milyen jelekből gondolnád? Ha az ingatlan jelzáloggal biztosítva van, akkor egyéb bejegyzés nem szükséged feltétlenül a per miatt, simán lehet, hogy az adós tényleg pereskedik a bankkal. Közben a bank most eladta a követelését egy követeléskezelőnek.

Mindenesetre az örökösöknek egy dolguk van : ha nem akarnak/tudnak fizetni a felszólításra, megírják a követeléskezelőnek, hogy ők a követelést örökölték, ezért a Ptk. 7:96.§(1) alapján csak a hagyaték tárgyaival felelnek, ezért ezt a követeléskezelő viheti. (ha mást is örököltek, ingóságot, pénzt, akkor azt is).

„a behajtás néhány hónap alatt átmehet végrehajtásba, ami árverést jelent a 7/8-ra nézve”
Ha tényleg per van, akkor annak befejezéséig nem. Ami a devizahiteles ügyekben tényleg nem szokott gyorsan menni.
De a per befejezése után is, ha nyeri azt a bank - vagy a perben is helyébe lépő engedményes -, akkor utána sem biztos feltétlen, hogy ripsz-ropsz begyűjti a tulhányadokat, és árverezik. Persze, igen valószínű, hogy nem kell a követeléskezelőnek az ingatlan(részek), de neki nem kell árvereznie feltétlenül, el is adhatja bárkinek. Mindenesetre, neked, mint tulajdonostársnak elővételi jogod van a többiek részére (árverezés esetén pedig előárverezési jogod, ha bejelentkezel a rendszerbe).

Kedves Gerbera317!

A követelés behajtása még csak követeléskezelői szakban van. Sajnos nem fogalmaztam pontosan! Megnéztem a tulajdoni lapot, és ott nincs végrehajtási jog, csak jelzálogjog bejegyezve.

A teljes ingatlanra volt eredetileg bejegyezve jelzálogjog (pótfedezetként), majd a tulajdonos meghalt, és szétörökölték az ingatlant. Ezután az egyik tulajdonos egyéb tartozásból eredően 1/8-ot elárvereztek, ezt én vettem meg.

Ha jól értem, a jelekből következően nincs is per, és a behajtás néhány hónap alatt átmehet végrehajtásba, ami árverést jelent a 7/8-ra nézve. Így állhat a dolog?

Errefelé tapogatózom én is, de gerbera hátha tud biztosat.

@KBS
ha velem ilyen történne, akkor a 10/2021. SZTFH rendelet szerinti panaszt terjeszteném be a Karnak, amely a 4.§ (2) alapján megállapítaná, hogy de jure végrehajtási kifogást adtam elő.
Ezután erősen bíznék abban, hogy a végrehajtó meg akarja tartani a státuszát, de legalábbis a saját pénztárcáját nem szívesen teszi ki a kari bírságnak, és erre végre moccanni fog.

(@KBS: laikusként kérdezem: nem ütközik ez a rosszhiszemű pervitel tilalmába?)

Ha már így összefutottunk: olyan történt velem, ami még soha.
Végrehajtási kifogást terjesztettünk elő, majd amikor két hónap után sem érkezett hír az elbírálásról, éltünk a gyanúperrel, hogy a végrehajtó talán be se terjesztette. Beküldtük hát a kifogást, az illeték megfizetését igazoló bizonylatot és a kifogás megalapozottságát igazoló okiratokat a bíróságnak, mondván, hogy ezt már két hónappal korábban benyújtottuk; az eltelt időre tekintettel legyenek szívesek tájékoztatást adni az elbírálás állásáról.
Kaptunk egy rövid levelet, melyben tájékoztatnak bennünket, hogy ez a kifogás a bíróságra nem érkezett meg. (Amit sejtettünk.)

Ezzel mit csináljunk? Adjunk be egy újabb végrehajtási kifogást, mert a végrehajtó elmulasztotta beterjeszteni a kifogást? És ha ezt sem terjeszti fel, akkor mégegyet? Hányadik kifogásnál fog történni valami? Van valami limit, hogy mennyit summanthat el a végrehajtó saját hatáskörben úgy, hogy senki nem avatkozik közbe?

Az örökhagyó valószínűleg nem zálogkötelezett (hiszen 7/8-ot nemigen fogad el a bank zálogfedezetnek), ha nem rendes adóstárs, végrehajtás alá vonható ingatlan-tulajdonnal. Az örökösei viszont már csak a hagyaték tárgyaival, és annak erejéig felelnek (tehát a saját vagyonukkal és jövedelmükkel nem).
Valamilyen végrehajtás már folyik, hiszen végrehajtási jog van a 7/8-on. A kérdező tényállásából nem derül ki, hogy a 27 milliós követelés van-e így biztosítva. Ugyanis ez dönti el a kérdést, hogy végrehajtási szakban van a dolog, vagy még csak követeléskezelői szakban. Ezt nem gondolni kellene, hanem tudni!
A per meglétében nem igazán hiszek, mert abba az örökhagyó adós örökösei is be lennének vonva II. rendű felperesként. A másik adós előadása, hogy már évek óta folyik a per, úgy értendő, hogy évekkel ezelőtt megkérdezte az egyik ügyvéd ismerősét, mit lehetne tenni. Ha tényleg folyna a per, akkor nem ezt mondaná, hanem azt, hogy már megnyerte, csak az ítélet még nem jogerős.

Köszönöm a választ! Pontosan az a tényállás, ahogyan értelmezted.
Azt gondolom, végrehajtás még nem indult el végrehajtó által, csak a követeléskezelő kezdte meg a követelés behajtását.

Ha per lenne, az megakadályozná a követelés behajtását, vagy a végrehajtását majdani elkezdését?

Amennyire meg lehet állapítani a hevenyészett és kusza tényállásból, ezek az emberek dologi kötelezettek, valószínűleg az ingatlanilletőségük jelzálogként biztosítéka egy olyan kölcsönnek, amelynek nem ők az egyenes adósai. (Bár tulajdoni hányadra nemigen szoktak kölcsönözni a bankok.)
Ha így van, akkor tűrni kötelesek, hogy a végrehajtást kérőt az ingatlanból kielégítsék, de más vagyontárgyukkal nem felelnek.

"évek óta per folyik a bankkal a devizahitele ügyében"
Ugyan. Hiszen folyamatban van a végrehajtást, még csak fel sem függesztették.

Az árverésre vonatkozó kérdést inkább a végrehajtónak tedd fel.

Kedves Fórumozók!

Egy ingatlanban (lakóház, udvar) 1/8 részben tulajdonos vagyok. Az én részem tehermentes. A többi 7/8 rész több örökösé, akiknek a tul.hányadain végrehajtási jog van, már így örökölték. (Ők nem adósok. Az adós egy külső személy, aki ebben az ingatlanban nem tulajdonos, és az ő másik, saját ingatlanára felvett devizahiteléből eredően van végrehajtási jog az örökösök tul.hányadain.)

Az egyik tulajdonostárs felhívott, hogy ma kapott egy levelet egy követeléskezelőtől, ami szerint az adós tartozása engedményezéssel ehhez a követeléskezelőhöz került, és a követeléskezelő felszólítja őt a tartozás megfizetésére, ami kb. 27 millió Ft. A többi tulajdonostárs is kapott ilyen levelet. Fizetni senki nem szándékozik, valószínűleg nem is tud.

A tulajdonostárs beszélt az adóssal. Ő azt a tájékoztatást adta, hogy évek óta per folyik a bankkal a devizahitele ügyében, és még sokáig fog tartani.

Vajon letilthatják-e az örökösök jövedelmét a követelés miatt? Vagy ők a jövedelmükkel nem felelnek, csak a tul. hányadukkal? Várható-e, hogy egy idő után elárverezik a 7/8 tul. hányadot?

Ha igen, akkor kérdezem, hogy a per megakasztja-e ezt a folyamatot? Ha nem, feltételezem, hogy hónapok múlva árverésre kerülhet sor, amire szeretnék készülni, mint vevő. De ha évekig várni kell a per miatt, akkor arra készülnék.

A válaszokat előre is köszönöm.

apuka71,

Tehát ha jól értem, egyelőre nem tilt senki semmit a fizetésedből, csak ezzel fenyegetnek.

A leírásodból arra tippelek, hogy a faktorcéggel te nem kötsz semmilyen szerződést, egyszerűen fizeted azt, amit kérnek. Ez esetben természetesen amíg tartozol, és nincs semmilyen konkrét, írásos megegyezés köztetek, addig bármikor indíthat végrehajtást, és a végrehajtü nem csak a fizetésedből tilthat, hanem inkasszózhatja a bankszámládat, lefoglalhatja az ingóságaidat, és az ingatlanodat is.

Az általuk adott ajánlat fizetésével lényegében elfogadod azt, ilyen módon ráutaló magatartással lényegében egy szerződés jön létre közöttetek, de írásos példány hiányában természetesen joga van azon változtatni mind a két félnek bármikor.

Igen, a jogosultnak joga van a végrehajtás elindításához.

Elnézést, lehet nem jól tettem fel a kérdést.
Ugye a bank felmondta a szerződést mert nem lett fizetve.Átadta e Dunakorzó zrt.nek. Nekik fizetek.Minden negyed évben tesznek egy emelt ajánlatot,amire aztmondják, ha nem jó,akkor átadják végrehajtásra.Azt hogy ezt milyen módon teszik nemtudom.De már nem igazán tudok és nem is szeretnék nagyobb részletet fizetni. Tehát ha nem fogadom el az ajánlatot és a mostani összeggel fizetek, megléphetik ezt?

„ a faktoring cég tilthat e a fizetésemböl”
Nem. Egy faktorcég nem tilthat semmit.
Szerintem nem bontottad ki az igazság minden szirmát. Kell itt lennie egy végrehajtási eljárásnak, és a faktorcég kérésére az önálló bírósági végrehajtó tilthat le a fizetésedből. Ha az a kérdés, akkor ő természetesen bármikor tilthat, amíg tartozásod van.

Ha jóváhagyott egyezséged lenne, akkor annak pontos teljesítéséig a végrehajtónak fel kellene függesztenie az eljárását. Mindig pontosan fizettél? Van valamilyen konkrét, írásbeli részletfizetési megállapodásod a faktorcéggel, amelyet a végrehajtó is ismer?

Kedves fórumozók!Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a faktoring cég tilthat e a fizetésemböl ,annak ellenére, hogy évek óta pontosan fizetek? Folyamatosan emeli az összegeket. Mondván ajánlatot tesz, de ha nem fogadom el akkor tíltják a fizetésemből.
A férjem vette fel a kőlcsönt, de mivel házasok voltunk így rajtam is behalytják
Köszönöm a segítséget előreis!.

„nem hiszem hogy megteszi”
Jól hiszed. Az állam a hagyaték értékéig, annak tárgyaival felel a tartozásért. Magyarul: ami az árverésből befolyik, abból előbb ki lesz fizetve a végrehajtó, a többi a végrehajtást kérőé. Nem fedezi a tartozást? Így járt.

Hagyatéki eljárás révén került a magyar államhoz az ingatlan és azzal együtt az elhunyt tartozása is. Az özvegynek ( jelenleg a feleségemnek) szerződéssel létrehozott haszonélvezeti joga van, de sajnos azután kötötték hogy jelzálog került az ingatlanra. Az összeget az államnak kellene kifizetnie a követeléskezelőnek, de nem hiszem hogy megteszi. A helyi végrehajtó küldött levelet 1 hónapja, hogy mennyi a becsérték, és ha árverésre kerül sor akkor törlődik a haszonélvezeti jog. Ezt ügyvéd is megerősítette már, mert később lett a szerződés mint a jelzálog . Azt nem tudjuk az állam mit reagál a levélre, mert ők is megkapták, de velük nem lehet tárgyalni. 2018ban már volt egy árverés, az eredméyntelenül zárult annak ellenére hogy kevesebb volt az akkori becsérték. ( Akkor még élt az adós és a feleség nem is tudott az egészről).

Eleve végrehajtási joggal terhelten? No, az lehet. És akkor korlátos a helytállási kötelezettsége.