MOKK fizetési meghagyás

Helyzet

szabályosan kézbesített fizetési meghagyásra kötelezett (jogi képviselője útján, elektronikusan) hét nap késéssel (kimentés nincs) ellentmondás;

közjegyző 25 nap múlva(!) nyilvántartásba teszi 8 napra, tudomásul vétellel;

a nyilvántartásba vétel lejártát 11 nappal követően végzésben elutasítja az elkésett ellentmondást;

elutasító végzést kötelezett jogi képviselője határidőben megfellebbezi (ezt követően jogosulti észrevétel, aktanyomat felterjesztése, törvényszéki elutasítás);

közben: közjegyző jogerősítő záradékkal látja el elutasító végzését (megint eltelt egy hónap);

végrehajtási kérelem (jogerősítő záradék átvételét követően nyomban);

alapügy elbírálásáig nyilvántartásba téve;

jogerős törvényszéki végzés a fellebbezés elutasításáról;

rá egy másfél hónapra még semmi reagálás a közjegyző részéről (beadványban tájékoztattam a törvényszék végzéséről a közjegyzőt, sőt a törvényszéki végzést is megküldtem neki - ha esetleg nem kapta volna meg);

azóta is eltelt egy hét, reagálás semmi;

Szerintetek meddig húzhatja el az ügyet a közjegyző, meddig halogathatja a végrehajtási lap kibocsátását?
Jogszerű és szabályos így ez az eljárás?

Nyilvánvaló, hogy a bírónő froclizta az ügyésznőt.
Egyébként büntetőügyben általában a tanácselnök ismert a tárgyalás előtt, az ülnökök még kitáblázva sincsenek. Ezért be kell mutatni őket, hogy esetlegesen az elfogultság kérdése vizsgálható legyen. Én mindig ellenőrzöm az ülnököket az interneten, hogy van-e róla valami info. Egyik ügyben "fogtam is törököt". Az ülnöknek nem hétköznapi neve volt. Kiderült a netről, hogy az egyik parlamenti pártunk lelkes tagja, aktivistája. (Bíró, ülnök nem lehet politikai párt tagja.) Ez irányú kifogásomra azt a választ kaptam, hogy közben megszüntette a párttagságát.

"Büntető ügyben tárgyalás. Bíró bemutatkozik, bemutatja a jegyzőkönyvvezetőt. Ügyészhez: Ügyésznő kérem mutatkozzon be. Mondja a nevét a doktori cím nélkül.
Bírónő: Visszautasítom az eljárását, Ön nem jogász."

Mondjuk számomra rendkívül megdöbbentő, hogy egy bíró még azzal sincs tisztában, hogy az ügyész (és az ügyvéd, jogtanácsos, stb.) bíróság előtti eljárási joga nem azon alapul, hogy egy szóbeli bemutatkozásnál használja-e a neve előtt a dr-t.

Büntető ügyekben nem járok el, de polgári perben ilyen sincs, hogy "bemutatkozás" (ezt a Be. előírja?), az átadott jogtanácsosi igazolvány alapján (amely esetemben az eljárási jogomat igazolja) a bíró jegyzőkönyvezi a nevemet, oszt annyi, de nem kell bemutatkozni, mint egy első randin....

talán egyszer eljutunk odáig, hogy a kérdezők visszaolvassák a korábbi kérdéseket - válaszokat és mindenféle durrogás nélkül csak egy sima megerősítést kérnek, hogy jól gondolják-e, hogy talán elévült a követelés és, hogy akkor be kell nyújtani az fmh-ra az ellentmondást...

Nem kell tértivevényes levél. Elég az ajánlott. A feladást kell bizonyítani, nem az átvételt.

vh1!

INTRUM !!!

kexes

A közjegyző címére tértis levelet írj amelyben annyit írj , hogy ellent mondok.
Ha per lesz hivatkozz a hirközlési törvényre hogy a tartozásod 1 éven belül elévült.
Ennek az ellenkezőjét az instrumnak kell bizonyítania.

Kexes!

Nem itt kell panaszkodni, aztán ölbe tett kézzel várni és kelésni minden jogvesztő határidőt, hanem időben ellent kell mondani, majd pedig a perben elévülésre hivatkozni. Aztán majd a bíróság eldönti, kinek van igaza.

Üdv.

Beállnék én is a sorba, a mai napon kaptam egy levelet a MOKK-tól amiben egy 2009/02/26 -kezdetű követelés miatt kerestek fel, amit az Intrum Justitia indítványozott. A tartozásom egy Telekom számla miatt keletkezett eredetileg. Na most tudomásom szerint ezek a követelések elévülnek 5 év alatt. Ennek már igen csak 7,5 éve. Ahhoz képest még a nyáron is küldözgettek nekem levelet a követelésük miatt amire nem reagáltam.

Közben gondolom nekik is feltűnt hogy már rég nem jogerős a követelés ezért egyszer csak kaptam is egy levelet - 2-3 hónapja - az Intrum Justitia-tól amiben cinikus módon úgy adták elő mintha ők tettek volna nekem szívességet és engedték volna el a tartozásomat, csak a felmerült költségeket fizessem ki nekik ami körülbelül 10.000 forint lett volna. Erre szintén nem reagáltam mivel körülbelül 8 éve munkanélküli vagyok egészségügyi okok miatt, a szüleimmel élek, nincs semmi jövedelmem.

Erre ma jött nekem egy levél a MOKK-tól amiben ugyanúgy benne van minden követelés az alaptőke követeléstől kezdve ilyen olyan kamat, megkeresési díjak stb stb. amit összeszámolva olyan 130-140 ezer forintra jönne ki. A levélben ott van hogy ők nem vizsgálták hogy a követelés jogos-e de ha a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül nem mondok ellent akkor jogerőre emelkedik automatikusan a követelés.

Én nem tudom hogy ez most mi, de így akarják teljesen hülyének nézni az embert? Először kapok egy levelet amiben közlik hogy törölték a tartozásom és csak a mellékes költségeket kellene kifizetnem, majd 3 hónap múlva küldetnek egy levelet közjegyzővel amiben megint ott van minden tartozás?

Le szeretném végre zárni ezt az ügyet teljesen, fizetni természetesen nem tudok 0 jövedelemből sajnos. Mit kellene pontosan válaszolnom a közjegyzőnek hogy végre leszálljanak rólam?

@Dr.Attika:
Második végrehajtási cselekmény: igazad van, elnéztem.
Doktori cím: egyetértek. Jelen esetben ugyanakkor a jogiforum.hu-n, mint fórumon jelenlévő jogászokkal kapcsolatban írtam.

"Honnan tudod megállapítani, hogy valaki jogász a fórumon vagy sem? Nem mindenki írja nevébe/aláírásába a "dr"-t. (Meg persze bele lehet írni akkor is, ha nem az. Nem ellenőrzi senki.)"

Büntető ügyben tárgyalás. Bíró bemutatkozik, bemutatja a jegyzőkönyvvezetőt. Ügyészhez: Ügyésznő kérem mutatkozzon be. Mondja a nevét a doktori cím nélkül.
Bírónő: Visszautasítom az eljárását, Ön nem jogász.
Ügyésznő: Dehogy nem vagyok jogász és mondja újra a nevét immáron a doktori titulussal.
Bírónő: Na kérem, ha megdolgozott a doktori címért, akkor ne szégyenlje annak használatát.

"Képzeld, van olyan jogilag támadhatatlan eset is, hogy a 2009-es fmh óta az első végrehajtási cselekmény csak 2016-ben történt meg és nem évült el a követelés."

Elképzelhető, de nem első, hanem második végrehajtási cselekménnyel. 2014-ben állíttatja ki a végrehajtási lapot (első végrehajtási cselekmény). Innentől indul újra az öt év. A végrehajtó csak 2016-ban lép. Ez már a második végrehajtási cselekmény.

@Nature: Honnan tudod megállapítani, hogy valaki jogász a fórumon vagy sem? Nem mindenki írja nevébe/aláírásába a "dr"-t. (Meg persze bele lehet írni akkor is, ha nem az. Nem ellenőrzi senki.)
Egyébként tudom, hogy bonyolultabb ügy, ezért is nem ezeket kell kérdezned, mert az általános válasz nem lesz megoldás a problémádra.
Képzeld, van olyan jogilag támadhatatlan eset is, hogy a 2009-es fmh óta az első végrehajtási cselekmény csak 2016-ben történt meg és nem évült el a követelés.

Nature
„
egy fizetési meghagyásnak mennyi idő múlva kellett jogerőre emelkednie ”

1. Ha nem mond ellent akkor a kézbesítés után 15 nap.
2. Ha ellent mond akkor per és hát ezt illik a bírónak durván 3 hónap alatt lezongoráznia. Ha fellebbeznek akkor ez tovább tart.

„
és törvényesen mennyi időn belül kellett a fizetési meghagyást kérőnek a végrehajtási jogot bejegyeztetnie az adós ingatlanára, illetve ingóságára? ”

A kérdés nem pontos: mert 5 éven belül kell (alap esetben) végrehajtást kérnie.Az hogy a végrehajtó mikor intézkedik az sok mindentől függ.

„Valamint köteles lett volna-e először a fizetést inkasszózni az adósság behajtására ”

Nem inkassózza hanem munkabér letiltást ad ki.

„de amennyiben erre nem volt lehetősége, akkor utána megterhelni a házat és a személygépkocsit?”

igen

Grave7: Az ügy ennél bonyolultabb, az igazi kérdésemet pedig feltettem. Ha nem vagy jogász, ne szólj bele. Köszi.

@Nature: Gondolom semmilyen iratot nem vettél át korábban és „csak most” kaptál a végrehajtótól valamilyen jegyzőkönyvet. Végrehajtóhoz menj be, kérj betekintést, iratokról másolatokat (végrehajtási lap az egyik legfontosabb).
Utána gyere vissza és egészítsd ki az egyes eseményekkel és dátumaikkal a tényállást, majd tedd fel az igazi kérdésedet.

Addig is:
Lehet hogy elévült, de lehet hogy nem. Attól függ. Attól függ mit, mikor, hogyan kért.

Jó estét kívánok!

Szeretném megkérdezni, hogy 2009-ben (igen, hét évvel ezelőtt) egy fizetési meghagyásnak mennyi idő múlva kellett jogerőre emelkednie és törvényesen mennyi időn belül kellett a fizetési meghagyást kérőnek a végrehajtási jogot bejegyeztetnie az adós ingatlanára, illetve ingóságára? Valamint köteles lett volna-e először a fizetést inkasszózni az adósság behajtására - de amennyiben erre nem volt lehetősége, akkor utána megterhelni a házat és a személygépkocsit?

Köszönettel,
Nature

„Nem egy ismert konstrukció az átlagembernek, és ezt illenék figyelembe venni az FMH formai kialakításánál (és meg is érkeztünk vesszőparipámhoz, az érthető fogalmazáshoz).”

Persze mindig lehet érthetőbben is fogalmazni, de a probléma ott kezdődik, hogy az emberek jelentős többsége, ha meglátja az fmh-t, meg azt, hogy az több oldalból áll, akkor azt gondolja, hogy az már egy "könyv" és mivel olvasni nem szeret, ezért nem foglalkozik vele, aztán majd amikor jön a végrehajtás, akkor azt is letagadja, hogy ő azt valaha egyáltalán megkapta.
Mindig szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogy nem lehet minden ügyfél mögé rendőrt, ügyészt, bírót, ügyvédet állítani. Ha valamit nem ért az ügyfél, akkor utánanézhet neten, elmehet ügyvédhez, bíróságra panasznapra, jogsegély szolgálathoz, családsegítőhöz. Aki ezekre se képes, annak meg úgy is mindegy...

Illetve nem értem a büntetőjogi felelősséget, ha egyszer az itteni jogászok szerint nincs büntetőjogi következmény. Bármikor aláírom, ha úgysincs következménye. Vagy van? De nem ezt mondták eddig.

Az kétségtelenül igaz, hogy a fizetési meghagyás jelenlegi formájában, szerkezetében nem közérthető, célszerűtlen. De ettől még nem kell az egész sommás eljárást kidobni, és az alól sem ment fel senkit, ha nem törődik egy kapott meghagyással.

Hát, a többiek nem pont ezt mondják, vagy nekem nem ez jött le.

Nézz meg egy fizetési meghagyás nyomtatványt!
Nem olyan egyszerű beadni, szélhámosként "kiszórni".
Egy csomó adatot meg kell adni, a bizonyítékokat meg kell jelölni, büntetőjogi felelősség tudatában aláírni, és 2 tanúval aláíratni.

Persze, világosak a párhuzamosságok, de úgy gondolom (persze tévedhetek), hogy egy bírósági idézésre az emberek többsége elmegy a bíróságra, míg egy FMH betűtengerében simán elveszhet, hogy akkor most kell/nem kell bármit is tennie, ha nem tartozik. Nem egy ismert konstrukció az átlagembernek, és ezt illenék figyelembe venni az FMH formai kialakításánál (és meg is érkeztünk vesszőparipámhoz, az érthető fogalmazáshoz).
Tulajdonképpen annyi az egész, hogy nekem laikusnak megdöbbentő, hogy állításotok szerint teljesen büntetlenül lehet embereket FMH-val bombázni, aztán ha jól célzott, akkor pénz áll a házhoz. Lehet, hogy a jogban ez nem csalás, de számomra az. Ahogy Dr.Attika is szélhámosokat emlegetett.

„az FMH-val pont az a baj a kérdéses esetekben, hogy nem per”
Viszont a jogerős fmh joghatása azonos a bíróság ítéletével. És az fmh-ellentmondás elmulasztása ugyanolyan, amikor valaki nem megy el a tárgyalásra, és a bíróság a meghallgatása nélkül dönt. Nagyon is megvannak itt a párhuzamok, csupán csak az esélyek statisztikája alakul másként.

Dr. Attika: Ez miért is ötletadás a szálhámosoknak? Hiszen itt többen írták, hogy teljesen jogszerű kiszórni egy halom fizetési meghagyást, aztán ha ügyes az ember, akkor a végelszámolás pozitív lesz anyagilag.

gerbera317: „Lehet alaptalanul pereskedni? Lehet.”
Persze lehet, de következménye sincs/lehet egy teljesen alaptalan pernek? Amúgy az FMH-val pont az a baj a kérdéses esetekben, hogy nem per, ahol azért van egy jó esetben épeszű bíró. Itt a delikvens kap egy klasszikus hivatali levelet, tele alig lényeges/lényegtelen információval, meg jogszabályi hivatkozással, ráadásul közjegyzőtől, aztán majd valahol a közepe táján apró betűvel, zsúfolt szövegben, hogy mit is kell tenni, ha nem tartozik. Az az érdekes, hogy ezt hogyhogy nem használták még ki. Vagy mégsem olyan biztonságos módszer?

Kovács_Béla_Sándor: „Abból indul ki, hogy felnőtt, cselekvőképes emberek meg tudják és meg is akarják védeni az érdekeiket. Tényleg abszurdum!”

Ez is egy álláspont, bár akkor nem értem miért bírságolnak meg sok pénzre cégeket, ha azt állítják, hogy a termékük ezt meg azt gyógyít. Miért nem abból indulnak ki, hogy felnőtt cselekvőképes emberek megvédik saját érdekeiket és utánanéznek, megkérdezik az orvost, gyógyszerészt. Aki hülye az meg így járt.
Meg amúgy miért van olyan a Btk-ban, hogy csalás? Ennél miért nem alap, hogy felnőtt, cselekvőképes emberek meg tudják és meg is akarják védeni az érdekeiket és nem hagyják magukat tévedésbe ejteni meg tévedésben tartani? Én nem látom a különbséget ezek között. (Mondjuk azt sem értem, hogy miért csak bírságolják a cégeket, de csalásért nem jelentik fel a megfelelő embereket.)