Úgynevezett nem kézzel fogható végrehajtása

Tisztelt Szakértők!

Egészen véletlenül hallottam a rádióban valakitől, hogy jogerős ítélet van az ő javára, de végrehajtást nem kérhet, mert a bíróság bizonyos cselekmény megtételét írta elő, s mivel ez nem kézzel fogható (mondta az illető)és nem vihető, nem lehet végrehajtani.

Egyáltalán nem érint a kérdés, de azóta is foglalkoztat, mert szerintem teljesen abszurd az illető elmondása és indokolása.

Ezen az alapon ha a bíróság például munkaviszony helyreállítását, szerződés megkötését, vagy hasonlót írja elő, akkor az végrehajthatatlan?

Laikus módon úgy gondolom, hogy akkor is végrehajtást kellene kérni a végrehajtó irodától a jogerős ítélet birtokában, és "meghatározott cselekmény"végrehajtását kellene kérni. A végrehajtás pedig büntetésből állna mindaddig, amíg az ítéletnek nem tesz eleget a pervesztes.

Én gondolom rosszul?

A példák nem jók, de természetesen lehet kérni a meghatározott cselekmény végrehajtását. Más kérdés, hogy egy kellőképpen rosszindulatú és dörzsölt kötelezett sok problémát tud okozni. De az megvan a pénztartozásnál is.

Meghatározott cselekmény végrehajtásának közös szabályai
Ha a végrehajtás meghatározott cselekményre irányul, végrehajtható okiratot (végrehajtási lapot) a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.

A végrehajtható okiratban a bíróság az adóst, illetőleg a kötelezettet - megfelelő határidő kitűzésével - felhívja az önkéntes teljesítésre. A végrehajtó pedig a végrehajtást kérőhöz fordul felhívással, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval.

Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt - szükség esetén - a helyszínen ellenőrzi. A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

Ezt követően a bíróság a következő eszközök, végrehajtási módok közül választhat, hogy a kötelezettet milyen módon próbálja teljesítésre bírni:

a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,
feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,
a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

Kedves Attika, ez mind szép és jó, de nem véletlenül hoztam fel példának a munkaszerződés visszaállítását, vagy a munkakörbe való visszahelyezést, bár itt nem erről van szó,de analóg.

Na, megírom, itt egy szerződés megkötésére kötelezte a bíróság a vesztes felet.

Tehát amit leírtál, csak a büntetés ismétlése szempontjából használható érv az ellen, amit a nyertes fél állít. Azt állítja, hogy nem hajtható végre.

Légy szíves, figyelmesen olvasd el, amit írtam.

Mert például nem jó válasz az, hogy a kötelezhett költségére hajtsa végre a végrehajtást kérő, mert egy szerződést valóben nem köthet meg más nevében. Azt csak a bíróság teheti meg.

Mit tehetett volna a végrehajtást kérő? Mert azt nem hiszem el, hogy nem lehet az ilyen ítéletet végrehajtani.

Kedves Kbs!

A nyertes fél eleve nem kérte a végrehajtást, hanem fűnek-fának panaszkodott, hogy nem hajtja végre a kötelezett.

Mert szerinte nem kézzel fogható dolog egy szerződés, annak a megkötését nem lehet kikényszeríteni.

A helyzetre hivatkozással támogatásokat kért és kapott másoktól a nyertes fél. Mivel neki a szerződés meg nem kötése rengeteg pénzébe kerül.

Szerintem ez átverés. Mármint a támogatók átverése. Nem?

Nagyon úgy tűnik.
(Egyébként szerződés megkötését tényleg nem lehet végrehajtani, épp ezért ilyen ügyekben a bíróság nem is kötelezi a szerződés megkötésére az alperest, hanem maga hozza létre a szerződést. De ez csak kivételes, az ilyen tárgyú pert a felperes általában elveszti.)