Elővásárlási jog

vinnie,

A foglaló nem ad elállási jogot. A foglaló csak annyit jelent, hogy ha a szerződés az eladó miatt hiúsul meg, akkor a vevő a foglaló dupláját követelheti tőle.

De az eladónak nincs joga elállni. Ha az elővásárlási joggal élni akaró tulajdonostárs perre megy az eladó ellen, ahol követeli, hogy jegyezzék be a tulajdonjogát a szerződés alapján, az eredeti vételárat megfizetve, meg fogja nyerni a pert. Ő nem a foglalóra utazik, ő ingatlant akar a pénzéért. És ehhez minden joga megvan.

Mert száznál több társtulajdonos van és közülük az elővásárlási joggal élni akaró csak a vételi szándék kihirdetésekor került elő. Az előszerződésből való kilépést ha jól értelmezem csak a foglaló gátolja. Ha abból kilép az eladó, akkor az eredeti vevő a saját érdekében le tud mondani a foglaló dupla visszatérítéséről, nemde? És akkor elkezdhet egymással a vevőjelölt és a társtulajdonos licitálni. Ez lenne az én értelmezésem, de megköszönöm, ha egy jogász kijavít.

„Hiszen az ő érdeke, hogy minél magasabb legyen a vételi ár. ”
Akkor miért nem licitálgatott a külső vevő meg a társtulajdonos egymásra szerződéskötés előtt, a licitet meg vezette volna az eladó?
Az eladó meg ott helyben lemondathatta volna a társtulajdonost az elővásárlási jogáról. Talán még némi pénzt is fel tudott volna ajánlani ezért.

„Pl. eláll az eladástól,”
A szerződéstől (előszerződéstől) annak tartalma és fázisa szerint lehet kilépni.
Ha már meg van kötve a szerződés a külső vevővel , és most tart ott a dolog, hogy a társtulajdonost nyilatkoztatják, akkor ebből az eladó aligha tud már kitáncolni.

vinnie,

Az eladónak a kapott ajánlatot akkor kell közölnie az elővásárlási jog jogosuljával, ha azt az eladó el kívánja fogadni, Ptk. 6:222. §. A közléssel az az eladó eladási ajánlata lesz az elővásárlási jog jogosultja részére. Azzal, hogy az elővásárlási jog jogosulja nyilatkozik arról, hogy az eladó eladási ajánlatát elfogadja, a szerződés már létrejön. Hacsak a szerződés szövege kifejezetten nem köti ki az elállás jogát, az eladó nem állhat el csak azért, mert meggondolta magát, vagy utóbb kapott egy jobb ajánlatot, vagy mégis inkább Micinek adná el Juci helyett.

Ha az eladó nem teljesít szerződés szerint, netán másnak adja el az ingatlant, akkor az elővásárlási jog jogosultja alappal kérheti a bíróságot, hogy őt jegyezzék be tulajdonosnak, és persze követelheti az összes kárát is az eladótól. Nem éri meg.

Akkor sem, ha együttműködik vele ebben az eladó? Hiszen az ő érdeke, hogy minél magasabb legyen a vételi ár. Pl. eláll az eladástól, majd megint meghirdeti.

nincs. Í.j.
A külső vevő bizonyosan még az ajánlattétel előtt tudta, hogy van elővásárlásra jogosult.
Akkor olyan vételárat (pontosabban: olyan vételi feltételeket) kellett volna vállalnia, amibe nem tud belépni az elővásárlásra jogosult.

Üdv, egy olyan kérdésem lenne, hogy osztatlan közös tulajdonú ingatlan eladása esetén, ha valaki él az elővásárlási jogával egy már ajánlatot tett külső vevővel szemben, akkor a külső vevőnek van bármi lehetősége az eredeti ajánlatában a vételárat felül licitálni annak érdekében, hogy mégis ő vehesse meg az ingatlant? Előre is köszönöm!