Vht. 55.§ (1) alk. határidő

Azt szeretném kérdezni, hogy a végrehajtást elrendelő bíróságnak van-e jogszabály alapján megállapítható határideje arra, hogy a Vht. 56.§ (1) -ben említett megállapítást megtegye, s hogy a Vht. 56.§ (1) -ben említett jogkövetkezményt levonja ? (pl. hogy közokirat alapján megállapítsa, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, s hogy arra tekintettel a végrehajtást megszüntesse, vagy korlátozza). Ha igen, mi az a jogszabályhely ?

A kérdés oka: kiváncsi vagyok, hogy ha a végrehajtás elrendeléséhez alapul szolgált jogerős ítéletet (annak egy részét) felülvizsgálati ítélet hatályon kívül helyezi, akkor a volt jogerős ítéletre (egy részére) tekintettel elrendelt végrehajtás megszüntetésére, korlátozására mennyi ideje van a bíróságnak, ha van erre határidő, s hogy azt mely jogszab. határozza meg.

Hatályos felülvizsgálati ítélet hatályon kívül helyező rendelkezése esetén a végrehajtást elrendelő bíróság Vht. 56.§ (1) -ből (szerintem) kiolvasható (megállapítási) kötelezettsége (hogy a hatályon kívül helyezést észlelje, konstatálja) lehet-e vitás? Azt próbálom kérdezni, hogy felülvizsgálati ítélet esetében szükséges-e a végrehajtást elrendelő bíróság 'megállapítása', vagy a felülvizsgálati ítélet rendelkezését eleve már annak kell tekinteni, s ezért a felülvizsgálati ítélet beérkezése (végrehajtást elrendelő bíróságra érkezése) indít esetleg bármilyen határidőt a megszüntetésre, korlátozásra? (???)

Érdemi válaszokat köszönöm.

((( „Vht. 56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta. A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.”)))

Az elrendelő bíróság (hatóság) nem észleli hivatalból, hogy a végrehajtandó határozatot megváltoztatták vagy hatályon kívül helyezték. Azt észleltetni kell vele, tehát az 56. § (1) szerinti intézkedés kérelemre történik. Annak kell kérnie, akinek ahhoz érdeke fűződik, jellemzően az adósnak. A kérelem nincs határidőhöz kötve, de a késedelmes kérelmezéshez fűződő károk és költségek - szeirntem - a Ptk. 1:4. § (2) szerint minősülnek.

Azért kérdeztem, mert - egy konkrét esetben - a felülvizsgálati ítélet végrehajtást elrendelő bírósághoz való beérkezését követően kb. 3/4 évvel később került sor a végrehajtás megszüntetésére, szerintem hivatalból észlelve a végrehajtandó határozat (másodfokú ítélet) hatályon kívül helyezését.

Kérdés számomra az, hogy ez jelent-e mulasztást a bíróság részéről ? (Ha áprilisban érkezik be a hatályon kívül helyező felülvizsg. ítélet a végrehajtást elrendelő bírósághoz, és az (igaz hivatalból) csak januárban szünteti meg a végrehajtást, felmerül a kérdés, mulasztott-e, késlekedett-e jogsértően ? (Felek nem kérték a felülvizsg. ítélet alapján a végrahajtás megszüntetését, korlátozását.)

Választ köszönöm.

„jelent-e mulasztást a bíróság részéről”

Nem. A végrehajtást elrendelő bíróság technikai okokból nem észleli a végrehajtandó határozat megváltoztatását. Ugyanis a végrehajtandó határozatot a bíróság polgári lajstromában kezelik, a végrehajtható okiratot pedig a végrehajtási lajstromban. A megváltoztató ítélet a polgári lajstromba érkezik meg, ahol nem tudják és nem is vizsgálják, hogy a jogosult kérte-e annak idején a végrehajtás elrendelését, ezért az új határozat irattári kezelését rendelik el. A végrehajtási lajstrom - értelemszerűen - ezt nem észleli, így nem is intézkedik a végrehajtás megváltoztatása iránt.

A Pp. 3. § (2) szerinti kérelemhez kötöttség elve itt fokozottan érvényesül, tekintettel arra, hogy az intézkedésre jogosult bíróság nem is észleli az intézkedésre okot adó körülményt. Nem véletlenül emlegetem a felek felelősségét és a Ptk. 1:4. § (2)-t.

Gerbera317:
Jó olvasni az értő választ. Köszönöm.

Ha tovább szűkíthetem a kérdést a konkrét esetre:
Az áprilisban a végrehajtást elrendelő elsőfokú bíróságra érkező felülvizsgálati ítélet (amely a végrehajtás alapjául szolgáló jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezi) tartalmazó peres számon lévő ügyirat-csomó (lajstromból megállapíthatóan) szerelésre került az alap végrehajtási számhoz, és együtt parkolt a két akta április végétől a döntéshozói pozícióban lévő titkárnál vagy 1,5 hónapig - abban az esetben is áll amit imént mondtál (hogy nem kell észlelnie) ?
A kérdezett konkrét esetben - amíg a két akta (a fv. ítéletet tartalmazó peres szám, és a vh. szám) együtt volt az említett titkárnál - a titkár hozott egyéb határozatot a vh. számon. Végrehajtási lap módosítása iránti kérelmet utasított el. Ez változtat valamit e helyzeten?
Esetleg, ha a végrehajtási lap módosítási kérelem indokolása körében hivatkozás történt a jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyező felülvizsgálati ítéletre ?

Mivel látszik, hogy a bírósági iratkezelésben is járatos vagy:
Ha egy vh. számhoz szerelésre kerül egy peres szám, azt az eljáró titkárnak (valakinek) kérni, utasítást adni rá szükséges ? Ha igen, annak kell hogy legyen nyoma ? Hol ? És mi alapján kell rá utasítás ?
(Azt vajon jól gondolom, hogy ha egy vh. ügyben illetékes titkár szerelni kéri az alap peres szám iratait, akkor azt valamilyen indokkal teheti csak ?)

Türelmet is köszönve.........

Ebben az esetben tehát mégiscsak találkoztak a végrehajtási iratok és a felülvizsgálati ítélet? Álláspontom szerint ez sem kötelezi az elrendelő bíróságot semmire. Ugyanis:
Ha az eredeti vh-lapot a törvény megsértésével állították ki, mert - ahogy írod - olyan követelés végrehajtását rendeli el, amelyre vonatkozó marasztalást nem tartalmaz a végrehajtandó határozat, akkor a Vht. 211. § alkalmazásának van helye a vh-lap adós részére történő kézbesítésétől számíott 15 napon belül előterjesztett kérelemre. Ezt követően ugyanez a Vht. 41. § szerint orvosolható. De semmiképpen nem a felülvizsgálat a megfelelő út, hiszen az eredeti határozat jó, csak a vh-lap nem jó, ergo nincs mit felülvizsgálni.
Ha a Kúria befogadta a felülvizsgálati kérelmet, akkor a felülvizsgálat nem a vh-lapról szólt, hanem a felülvizsgálni kért ítéletről. Ha most a Kúria megváltoztatta az eredeti ítéletet, akkor az új ítélet egy végrehajtandó határozat, amelynek a végrehajtását - ugyebáer - kérni kell. És erre a kérelemre vagy elrendelik a végrehajtást (ha eddig az nem volt), vagy pedig megváltoztatják a folyamatban lévő végrehajtást. De ezt kérni kell, mert a bíróság hivatalból nem rendelheti el egy végrehajtandó határozat végrehajtását, és ugyanígy egy folyamatban lévő végrehajás megváltoztatását sem.
Éppen ezért, ha a Kúria ítélete nem tartalmaz utasítást vagy megkeresést a végrehajtást elrendelő bírósághoz (márpedig miért is tartalmazna?), akkor az elrendelő bíróság nem köteles a Kúria ítélete szerint intézkedni - ha egyáltalán észleli, hogy az eredeti határozatot megváltozatatták, márpedig rendszerint nem észleli.

Egyébként nem értem a kérdésedet, csak úgy válaszolgatok.

Amúgy mi a szándékod a kérdéseddel? El akarod kaszálni az elrendelő bíróságot? Nem fog menni. A bíróság nem fogja tökönszúrni önnönmagát, és ha egy ilyen magamfajta aligjogász is ki tudja magyarázni a helyzetet, mennyivel inkább a bíróság, hogy nem történt jogsértés. Fenntartom, hogy ha a végrehajtás meg nem változtatását sérelmezi az adós, a felelőst elsősorban magában kell keresnie.

„Ha az eredeti vh-lapot a törvény megsértésével állították ki, mert - ahogy írod - olyan követelés végrehajtását rendeli el, amelyre vonatkozó marasztalást nem tartalmaz a végrehajtandó határozat, akkor a Vht. 211. § alkalmazásának van helye a vh-lap adós részére történő kézbesítésétől számíott 15 napon belül előterjesztett kérelemre.”

Ez a 15 napos határidő miből fakad ?
(rutin, megszokás, vagy van rá jogszabhely is ?)

„Egyébként nem értem a kérdésedet, csak úgy válaszolgatok.”
:)

KBS:

• miért nem adsz a kérdést megválaszoló, érdemi és segítő választ ?
• miért nem segítesz ?

„rutin, megszokás, vagy van rá jogszabhely is?”

Inkább csak gyakorlat, konkrétan nincs leszögezve sehol a 15 nap. Csakhogy a 211. § szerinti kérelmet az adós 99.99%-ban (divatos arányérték) "végrehajtási kifogás" megnevezéssel terjeszti elő, márpedig arra pedig csak 15 napja van, akkor is, ha tartalmát tekintve a kérelem nem vh-kifogás, hanem más. Ha az adós megtámadja a vh-lapot a Vht. 211. § szerint, akkor meg fogják tőle kérdezni, hogy mikor szerzett tudomást az ellene folyó végrehajtásról, illetve mikor ismerte meg a vh-lap tartalmát. Ha erre az a válasz, hogy "kb. fél évvel ezelőtt", akkor az adós további keresztkérdésekre számíthat, különösen akkor, ha mondjuk kár- és költségigénye is keletkezett a saját késedelméből. De ha vh-kifogásnak nevezte a beadványt, akkor komoly esélye van arra, hogy vissza sem kérdeznek, hanem elkésettségre hivatkozva elhajtják azzal, hogy kérje a végrehajtótól a Vht. 41-et.

És hogy fest az ábra, ha a vh. kérő próbál tüsténkedni a Vht 211.§ (1) irányába(n) ?

„miért nem adsz a kérdést megválaszoló, érdemi és segítő választ ? miért nem segítesz ?”
Nem fogod elhinni, pedig a másik rovatban is írtam: egyszerűen nem értem ezeket a kérdéseket. Tartok is tőle, hogy az én felfogóképességeimmel van baj, ezért nyugtat meg egy kicsit, ha kiderül, hogy például gerbera sem érti. És azt hiszem, ugyanez a magyarázat a Fórum más törzstagjainak feltűnő hallgatására is.

A potenciális jogkövetkezmények szempontjából jól gondolom, hogy nem mindegy, hogy a Vht. 41.§ kerül alkalmazásra (ami a vhtás megszüntetését, korlátozását célozza, vagy arra vezethet), vagy a Vht. 211.§ (ami meg a hivatalbóli visszavonásra) ?
Amennyiben a követelés alaptalan (Vht. 41.§ (1)), kötelező-e vizsgálni, hogy eleve az volt, vagy csak utóbb lett azzá ?

Van elvi akadálya annak, hogy akár: először Vht. 41.§ útján megszüntetés, korlátozás; majd utána Vht. 211.§ alkalmazásával visszavonásra kerüljön sor ?

„Vht. 41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, (...)”

Vh. kérő általi visszavonási kérelemnek mik lehetnek a kilátásai?

Kedves KBS:
Világos, hogy akkor segítesz, ha akarsz; meg persze az is, hogy valójában az is egyfajta segítség a kérdezőnek (nekem is), ha rávilágítanak arra, hogy kérdése esetleg értelmetlen, vagy nehezen érthető. (Tehát a kritikai 'froclizást' is kösz.)
De - nehezen hiszem el, hogy a kérdésem teljesen értelmetlen; és ha az is, biztos vagyok benne, hogy ha akarod, látsz benne olyan kérdést, amire tudsz/tudnál értő/segítő választ adni.
Felfogóképességedre nem tettem észrevételt, és nem hiszem, hogy azzal lenne a gond. Lehet, hogy kérdéseim megfogalmazása nehezen érthetőre, zavarosra sikeredett, de a felfogóképességed firtatása témakör finom rám-tolása úgy vélem csak engem, kérdéseim inflálja.
Nehezen értem reakcióidat azért is, mert a háttér ügy előtted szerintem nem ismeretlen. Egyfajta távolságtartást a részedről ez magyarázhat, de teljesen kicikizni attól még szerintem nem szükséges.

Kérlek segíts úgy megfogalmazni a kérdésem, hogy az fogyasztható, megválaszolható legyen! Azt, hogy kb. mit szeretnék kérdezni, szerintem biztosan látod.

.

„először Vht. 41.§ útján megszüntetés, korlátozás; majd utána Vht. 211. § alkalmazásával visszavonásra kerüljön sor?”

Úgy érted, hogy egy ilyen egyszerű dologban az egész bíróság és a végrehajtó is csak neked dolgozzon és gyártson iratokat? Kezdő (vagy kezdés előtt álló) jogász létedre nem szenvedsz hiányt sem önbizalomban, sem arcbőrben. Mi lesz itt később...

„Amennyiben a követelés alaptalan (Vht. 41.§ (1)), kötelező-e vizsgálni, hogy eleve az volt,”

Kötelező. Elvégre a végrehajtási költségek megfizetéséről is dönteni kell, ahhoz pedig a felróhatóságot is vizsgálni kell. A Vht. 56-nál szintén. Vht. 211 esetén nem, ott egyszerűen visszavonják a vh-lapot, azzal a végrehajtás megszűnik, és ki-ki viseli a maga költségét ( a végrehajtó is).

:) Van akinek bejön..

Köszi a választ!

Kettő észrevétel:

1. - „Úgy érted, hogy egy ilyen egyszerű dologban az egész bíróság és a végrehajtó is csak neked dolgozzon és gyártson iratokat? Kezdő (vagy kezdés előtt álló) jogász létedre nem szenvedsz hiányt sem önbizalomban, sem arcbőrben. Mi lesz itt később...”

A Vht 211-nek ~ipso iure kéne mennie, történnie nem? Akár kérelem nélkül is, nemde?
(Valójában a kérdésemmel a 'korlátot' akartam kérdezni, nem a bíróságot virtuálisan dolgoztatni. Tehát, hogy ad absurdum a végrehajtás befejezése akadálya-e a 211.§ alkalmazásának.)

2. - „Kötelező. Elvégre a végrehajtási költségek megfizetéséről is dönteni kell, ahhoz pedig a felróhatóságot is vizsgálni kell. A Vht. 56-nál szintén. Vht. 211 esetén nem, ott egyszerűen visszavonják a vh-lapot, azzal a végrehajtás megszűnik, és ki-ki viseli a maga költségét ( a végrehajtó is).”

Hogy a Vht. 211. alkalmazása esetében "ki-ki viseli a maga költségét" - ez számomra nóvum. Szóval - jól értem - ez azt jelenti, hogy a Vht. 9.§, Pp. 157.§, 130.§ analógia - hogy a vh. kérőre szállnak a költségek - nem áll meg ?
Erre tudnál - légy szíves - jogszabályi alátámasztást, megokolást adni ?
(Konkrét esetet én nem láttam, jogirodalomban, és eddigi hozzám eljutott vélemények körében kb. fifty-fifty volt az arány arra, hogy a vh. költségekkel mizu hivatalbóli visszavonáskor.)

„Erre tudnál - légy szíves - jogszabályi alátámasztást, megokolást adni?”

Például a Vht. 211. §.

„a végrehajtás befejezése akadálya-e a 211.§ alkalmazásának”

Először is: ne mosd össze a befejezést a megszűnéssel!

A végrehajtás

megszűnik, ha a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezik,

megszüntetik, ha a megszüntetés feltételei fennálnak (ez a kettő nem ugyanaz!),

befejeződik, ha a követelés megszűnik (pl. megfizették),

szünetel, ha felfüggesztették, vagy továbbra is folyamatban van, de a végrehajtó - a feltételek fennállása esetén - megállapította a szünetelést. A szünetelés részleges is lehet, pl. a munkabér-letiltás folyamatban marad, de egyéb vh-cselekmény nem történik.

A megszűnés és a megszüntetés között lényeges eltérés, hogy megszüntetéskor a megszüntető hatóság (pl. bíróság) rendelkezik a végrehajtási költségek viseléséről is. Megszűnéskor ilyen nincs, ott egyszerűen az ügy megszűnik: volt-nincs. Márpedig ha a vh-lapot visszavonják, az a végrehajtás megszűnésére okot adó körülmény, azzal a végrehajtás megszűnik, mintha el sem rendelték volna, és mindenki csak néz, hogy most mi van. (Legkevésbé egyébként a végrehajtó bánja, mert ő a költségelőleget addigra már köszönettel elrakta, és az vissza nem jár. Ha pedig még ennél is korábban szűnik meg a végrehajtás, a végrehajtó azt sem bánja, hiszen gyakorlatilag nem volt se munkája, se költsége az üggyel kapcsolatosan.)

Kérdésedre a válasz: Egy megszűnt vagy megszüntetett ügyet nem lehet másodszor is megszüntetni, illetve nem szűnhet meg másodszor is.

Miért kell neked ez a sok maszlag? Ugye nem valami szakdolgozatot írsz a témáról? Vagy konkrét ügyben kaptál megbízást, hogy mentsd, ami menthető? Vagy netán zugírászkodsz?

Gerbera!

Tetszik, hogy ilyen tökösen állsz a feladathoz.

Zugírászat - ofkorsz. (Ha még nem tette, valaki majd csak megteszi a feljelentést.)

„Kérdésedre a válasz: Egy megszűnt vagy megszüntetett ügyet nem lehet másodszor is megszüntetni, illetve nem szűnhet meg másodszor is.
”
A végrehajtási lap visszavonása (a végrehajtási döntés anullálása?), érvénytelennek, jogsértőnek kimondása - az én laikus fogalmaim szerint - nem feltétlenül kell hogy kötődjön ahhoz, hogy a végrehajtást megszüntették-e vagy sem. Saját laikus nézetem szerint a végrehajtási lap visszavonása (végrehajtási döntés anullálása) két kb. döntési tartalmat hordoz. Egyik, hogy (ha még nem került rá sor) a végrehajtás megszüntét produkálja, a másik, hogy kinyilvánítja (akár a végrehajtás megszünte után is) azt a bírósági álláspontot, hogy a végrehajtás elrendelésénél valami tévedés/jogellenesség történt. Ezért is élő számomra a kérdés, hogy a végrehajtási lap visszavonásának (végrehajtást elrendelő döntés anullálásának) vajon akadálya-e az ha a végrehajtást akár már előzetesen megszüntették. Azt érteni vélem, hogy a Vht. 211.§ egy jogorvoslati típusú korrekciós lehetőség (mintegy kvázi semmisség-megállapítási lehetőség) - kérdés: van-e időbeli, vagy ténybeli (eljárásjogi eseményhez kötött) korlátja. Ezt nem látom.
Tévedek, ha úgy vélem, hogy a vh. lap visszavonás kérelmezése az a reálisan, és legkönnyebben elérhető eljárási lehetőség, amely a jogellenes vh. lap kiállítás (végülis jogellenes vh. döntés meghozás) bírósági megállapítását produkálhatja ?

A Vht. 211.§ + miniszteri indokolás is mintha említené a határidő nélküliséget, vagy utalna rá.
Mindebből számomra 'az jön le', hogy ... a vh. megszüntetés után akár tíz évvel is helye lehet a vh lap visszavonásának (vh. döntés anullálásának), s nem azért, hogy ismételten megszüntetést produkáljon, másodszor is, - ha nem azért, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.
Végülis, ha X év múlva kiderül, hogy pl. (valami baromságot mondok) kényszerítették a kiállítót, vagy hamis iratra a adták ki a vh. lapot - - - akkor az iodő múlása akadálya lenne a Vht 211.§ alkalmazásának? Mi alapján? Elévülési típusú a Vht. 211.§ -i vh. lap visszavonási lehetőség ?

Gerbera317:
Válaszaidat nagyon köszönöm, az ellenszél ellenére.
Igyekeznék még egyszer az eddig írottakat átnézve röviden kérdezni.

„végrehajtási döntés”

Az meg mi fán terem?
Létezik végrehajtandó határozat (ld. Vht. 15-23/C. §§), és van az előbbi alapján kiállított végrehajtható okirat (ld. 10. §). A vh-okirat kiállításának (= végrehajtás elrendelésének) általános feltételeit a 13-14. §§ rögzítik.

Ha a végrehajtandó határozatot változtatják meg a végrehajtás elrendelését követően, akkor a 56. § alkalmazásának van helye. Álláspontom szerint csakis kérelemre, tehát hivatalból nem. Korábban leírtam, hogy a hivatalból történő észlelésnek milyen objektív akadálya lehet. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell.

Ha a vh-okiratot a 13-14. §§ vagy a 18. § (1) megsértésével állítják ki, akkor a 211. § alkalmazásának van helye. Ez történhet kérelemre és hivatalból egyaránt, és bármikor, ld. 212. § (korábban ehhez határidőt meg Vht. 41-et emlegettem, azt most visszavonom). Ez nem megszüntetés, hanem olyan intézkedés, ami a végrehajtás megszűnését vonja maga után. A végrehajtási költségek rendezésének ilyenkor nincs helye.

Ha a követelés egyéb módon alaptalan, a 41. § alkalmazásának van helye, kizárólag az adós kérelmére (pontosabban: ha valószínűsítette az alaptalanságot). És ha a végrehajtást kérő nem ismeri el a sérelmet, a megszüntetés iránti pert is az adósnak kell kezdeményeznie, tehát hivatalból senki nem fog megszüntetni semmit. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell.

A végrehajtás megszüntethető a 55. § szerint is. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell, kivéve az 55. § b)-t, amikor a bíróság nem rendelkezik a vh-költségekről, és a végrehajtó maga dönti el, érvényesíteni akarja-e a díjigényét vagy sem (pl. felszámolás esetén), de többnyire nem éri meg a fáradságot.

Most hirtelen nem jut eszembe több megszüntetési mód, de ha van, az itt úgysem számít. A többi megszűnési mód sem lényeges itt.

A 211. § (visszavonás) és az 56. § (megszüntetés) azért zárják ki egymást, mert mindkettő az elrendelő bíróság hatásköre, aki nyilván nincs olyan hülye, hogy (észlelve az előzményt - márpedig észleli!) egy már megszűnt végrehajtást más alappal megszüntessen, vagy egy már megszüntetett végrehajtásnak visszavonja a vh-lapját.

Az általad felvázolt eseteben fölöslegesen fárasztották a Kúriát, mert valószínűleg a 211. § szerint is orvosolni lehetett volna a sérelmet. De ha már egyszer bevonták a Kúriát, aki meg is változtatta az eredeti végrehajtandó határozatot, és az alapján (persze kérelemre) az elrendelő bíróság megszünteti a végrehajtást az 56. § szerint, azt követően egy esetleges 211. § szerinti kérelmezőt úgy fog p*csán rúgni a bíróság, hogy az lyukat üt az égen. Tehát az általad emlegetett tiszta víz és a pohár iránti igényedet a bíróság legkevésbé sem díjazná, sőt...

Gerbera317:
Köszönöm a válaszolásod, és a választ.
Külön köszönöm, hogy legutóbbi válaszod 3. passzusában álláspontod módosulásának is hangot adtál, ami bírósági emberek körében - én azt tapasztalom - ez elég ritka.

Néhány rövid észrevétel:

„ „végrehajtási döntés”
Az meg mi fán terem?
Létezik végrehajtandó határozat (ld. Vht. 15-23/C. §§), és van az előbbi alapján kiállított végrehajtható okirat (ld. 10. §). A vh-okirat kiállításának (= végrehajtás elrendelésének) általános feltételeit a 13-14. §§ rögzítik.”
A "végrehajtási döntés" ~kifejezést gyűjtőfogalomkénta használtam, és az alatt értem a vh.lapot és a vh. laphoz tartozó (végrehajtás elrendelése körében hozott) végzést, valamint esetlegesen a jogorvoslati szakban e körben hozott másodfokú döntést (jogerős végzést).
Laikusnak - nekem - tud fogalmi zavart okozni, hogy a Vht. 211.§ "a vh. lap visszavonásáról" beszél, noha pl. egy másodfokú, a végrehajtást az elsőfokúnál szélesebb körben elrendelő végzés esetében a terminológia miatt kérdés lehet, hogy egy ilyen másodfokú döntésre - önállóan - alkalmazható-e a Vht. 211.§. (hiszen az formailag talán nem vh.lap.)

„Ha a végrehajtandó határozatot változtatják meg a végrehajtás elrendelését követően, akkor a 56. § alkalmazásának van helye. Álláspontom szerint csakis kérelemre, tehát hivatalból nem. Korábban leírtam, hogy a hivatalból történő észlelésnek milyen objektív akadálya lehet. A bíróságnak a végrehajtási költségek megfizetéséről is rendelkeznie kell.”
Itt is fontos a terminológia. Végrehajtandó határozaton - ugye, jól értem - Te a jogerős marasztalást/kötelezést tartalmazó határozatot érted (pl. jogerős, marasztalást tartalmazó ítéletet - tehát nem a vh. lapot) ?
(De számomra ebben az esetben is kérdés, hogy mi (melyik) a végrehajtandó határozat, ha elsőfok marasztal, szabályszerűen, másodfok helyes indokokra tekintettel helybenhagy. Melyik a végrehajtandó? A másodfokú? A számszakilag is a marasztalást megjelenítő elsőfokú ítéélet, amelyik a másodfokú alapján vált jogerőssé? Vagy a kettő együtt?)
Ha ez így van, akkor idézett írásoddal annyiban vitatkoznék, hogy szerintem amennyiben a végrehajtandó határozatot változtatják meg (pl. felülvizsgálati ítélettel)a végrehajtás elrendelését követően, akkor a Vht. 56.§ alkalmazása helyett (szerintem) a Vht. 211.§ alkalmazásának van helye, amennyiben a végrehajtandó határozatot azért változtatják meg, mert az - ítéletszerkesztési hiba folytán - nem tartalmaz, vagy nem produkál az adott tárgykörben (jogcímre, adott marasztalási tételre) jogerős maraszatlást.

„A 211. § (visszavonás) és az 56. § (megszüntetés) azért zárják ki egymást, mert mindkettő az elrendelő bíróság hatásköre, aki nyilván nincs olyan hülye, hogy (észlelve az előzményt - márpedig észleli!) egy már megszűnt végrehajtást más alappal megszüntessen, vagy egy már megszüntetett végrehajtásnak visszavonja a vh-lapját.
...
Az általad felvázolt eseteben fölöslegesen fárasztották a Kúriát, mert valószínűleg a 211. § szerint is orvosolni lehetett volna a sérelmet. De ha már egyszer bevonták a Kúriát, aki meg is változtatta az eredeti végrehajtandó határozatot, és az alapján (persze kérelemre) az elrendelő bíróság megszünteti a végrehajtást az 56. § szerint, azt követően egy esetleges 211. § szerinti kérelmezőt úgy fog p*csán rúgni a bíróság, hogy az lyukat üt az égen. Tehát az általad emlegetett tiszta víz és a pohár iránti igényedet a bíróság legkevésbé sem díjazná, sőt...”
Az általam kérdezett esetben az a helyzet, hogy áprilisi a Kúria jogerős ítéletet hatályon kívül helyező ítélete, és at követő januári a végrehajtás megszüntetése a Vht.~56.§ alapján, ám kérelem nélkül! (Dettó kérelem nélkül visszvégrehajtást is elrendelve!) Namármost azt hiszem értem, hogy a ~józan ész szerint a Vht. 56.§ és a 211.§ alkalmazása kizája egymást (szinte), de - fölteszem e kérdéést - ha a Vht. 56.§ tévesen kerül alkalmazásra, akkor az (tehát a Vht. 56.§ alklamazott volta) akadálya a Vht. 211.§ alkalmazásának ? Ha igen, miért ?

Megpróbálom bemásolni a felülvizsgálati ítélet szerintem vonatkozó részét:
„A felperes megalapozottan érvelt azzal, miszerint a jogerős ítélet rendelkező része annak részletes indokolásával ellentétben áll, mert a másodfokú bíróság indokolásában kifejtett jogi álláspontja ellenére nem hozott rendelkezést a munkaügyi bíróság ítéletének (...) a jogellenesség jogkövetkezményeiről rendelkező részéről, melyet utóbb ugyan a másodfokú bíróság ugyan felismert, de annak pótlására az ítélet kijavítása keretében nem volt törvényes lehetőség. Ezért a másodfokú bíróság mulasztása e körben törvénysértő volt (...)” (felülvizsgálati ítélet 9. oldal)

Más:
„Ha a vh-okiratot a 13-14. §§ vagy a 18. § (1) megsértésével állítják ki, akkor a 211. § alkalmazásának van helye. Ez történhet kérelemre és hivatalból egyaránt, és bármikor, ld. 212. § (korábban ehhez határidőt meg Vht. 41-et emlegettem, azt most visszavonom). Ez nem megszüntetés, hanem olyan intézkedés, ami a végrehajtás megszűnését vonja maga után. A végrehajtási költségek rendezésének ilyenkor nincs helye.”
A Vht. 211.§ alkalmazása esetén álláspontod szerint miből következik, hogy költségek ide-oda terhelésének nincs jogalapja ? Ha tudsz, légy szíves jogszabhelyet is közölj.

„gyűjtőfogalomkénta használtam, és az alatt értem a vh.lapot és a vh. laphoz tartozó (végrehajtás elrendelése körében hozott) végzést”

A gyűjtőnév a "végrehajtható okirat" (ld. Vht. 10. §), ezek egyike, és egyben a leggyakoribb a vh-lap. Ezt lehet visszavonni a 211. § szerint, ha a törvény megsértésével állították ki.

Ilyet lehet kiállítani a 13. § szerint a "végrehajtandó határozat" alapján. Végrehajtandó határozat lehet fizetési meghagyás, I., II. f. ítélet, rendkívüli jogorvoslati határozat stb. Ha a végrehajtandó határozat jogerős és a teljesítési határidő eltelt és marasztalást tartalmaz, kiállítható a vh-lap. Ezt követően a vh-lap már nem vonható vissza a 211. § szerint, hiszen azt teljesen jogszerűen állították ki. Ellenben, ha más határozat (ami egyébként végrehajtandó határozat!) megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi az egyébként jogerős végrehajtandó határozatot, akkor a végrehajtás korlátozásának vagy megszüntetésének van helye az 56. § szerint. Álláspontom szerint csakis kérelemre, már csak azért is, mert az eredetileg első fokon eljárt bíróság végrehajtási lajstroma általában nem észleli a megváltoztatást, de a te eseted az élő példa, hogy észlelheti, és mégsem intézkedik hivatalból.

„ha elsőfok marasztal, szabályszerűen, másodfok helyes indokokra tekintettel helybenhagy. Melyik a végrehajtandó?”

A másodfok (ez szerepel a végrehajtó előtt keletkezett iratokon is), de gyakorlatilag kell az elsőfok is, hiszen abban található meg, mit hagyott helyben a másodfok.

„idézett írásoddal annyiban vitatkoznék, hogy...”

Akár, de csak a te esetedben. Azonban villámgyorsan döntse el az adós, melyiket akarja. Arról ne is álmodjon (és te sem), hogy az elrendelő bíróság az 56-ot is és a 211-et is lefolytatja. A végrehajtás megszüntetésére irányuló intézkedés célja nem a papírgyártás, hanem a megszüntetés maga. Ha ez a cél beteljesült valamelyik úton, a másik üres kört nem fogja megfutni a bíróság, még a te erősködésedre sem.

„a Kúria ... visszvégrehajtást is elrendelve”

Visszvégrehajtásnak az alapügy keretében van helye, 211 esetén pedig nincs alapügy, mivel az a vh-lap visszavonása miatt megszűnt. Úgyhogy itt pláne csak az 56-nak van helye.

„A Vht. 211.§ alkalmazása esetén álláspontod szerint miből következik, hogy költségek ide-oda terhelésének nincs jogalapja ? Ha tudsz, légy szíves jogszabhelyet is közölj.”

Vht. 211. §

Választ kösz, de ... válaszaid alapján álláspontom kissé megbillent, ezért szeretném kérdezni a következőket:

1. helytálló az a nézet, hogy a Vht. 211.§ alapján - elvben - nem csak a szorosan vett vh. lap, hanem a Vht. 10.§ c) pontja értelmében végrehajtható okiratnak minősülő - végrehajtást elrendelő - jogerős bírósági végzés is visszavonható ? Akár önmagában is ?

Azért kérdezem, mert a Vht. 211.§ jogorvoslati jellegéből (szerintem) az következne, hogy a Vht. 211.§ (1) szövegszerű megfogalmazásában lévő "végrehajtási lap" ebben a szakaszban helyes értelemben valójában a végrehajtható okiratokat (azok egészét, valamennyi típusát) jelenti, köztük a Vht. 10.§ c) pontban említett, "a bíróság végrehajtást elrendelő (akár másodfokú) végzése" -'t is.
Ezeket jól gondolom, vagy mindez szép nagy ... tévedés ?

(A Vht. 211.§ alkalmazása körében szerintem indokolatlan lenne a megkülönböztetés a vh. lap és a Vht. 10.§ c) pontja szerinti végrehajtást elrendelő bírósági végzés (akár a végrehajtás elrendelését másodfokon újabb tételre is kiterjesztő végzés) között, hiszen a Vht. 211.§ (1) szerinti visszavonási lehetőség végülis a jogszabálysértő módon (általános feltételek hiányában) elrendelt végrehajtás kiküszöbölésére kíván lehetőséget adni, függetlenül attól, hogy arra az alapeljárásban, vagy a jogorvoslati szakban kerül sor.)