Fokozottan ellenőrzött pénzeink

2007.08.17. Magyar Hírlap Online / Nagy Vajda Zsuzsa

Év végétől az uniós normáknak megfelelően szigorítások várhatók Magyarországon a pénzmosás elleni küzdelemben. Míg korábban a bankoknak mindössze adminisztratív-jelentési kötelezettségük volt a gyanús ügyletekkel kapcsolatban, a jövőben különböző módszerekkel kockázati alapon minősítik ügyfeleiket.

Nagyobb felelősséget kapnak a jövőben a bankok a pénzmosás, illetve az azzal összefüggésbe hozható terrorizmus elleni küzdelemben.

A pénzintézetek feladatkörének kibővítését az Európai Unió két évvel ezelőtt elfogadott direktívája írja elő, ezt legkésőbb 2007 végéig a tagállamoknak be kell építeniük saját jogrendjükbe. Erre a szigorításra egyebek között azért is szükség van, mert a bankok tízezres nagyságrenddel számoltak be a hatóságoknak a megítélésük szerinti bizonytalan eredetű tőkemozgásokról.

A pénzmosás elleni alakulatoknak nem volt kapacitásuk minden egyes esetet megfelelően átvilágítani. Az új rendszer életbe léptetésével a bankok szakemberei, ha gyanú vetődik fel, kérdéseket tehetnek fel az ügyfélnek a letétbe helyezett összeg eredetéről. Ezt akár kisebb tételek esetében is megtehetik, bár a kuncsaftnak nem kötelessége tájékoztatni az illetékest. Eddig csak kétmillió forint feletti tranzakciók esetében ellenőrizték a szakértők a küldendő összeg eredetét. Az előírások értelmében az üzletfeleket a pénzintézetek egy kockázatkezelési rendszer alapján különböző kategóriákba sorolják majd, ennek lebonyolításához újfajta informatikai szoftvereket is be kell szerezniük a vállalatoknak.

A hazai bankárok 67 százaléka szerint kockázatos elemek, kiskapuk találhatók pénzmosás szempontjából a magyar bankszektorban – derül ki az Ernst&Young felméréséből.

Magyarországon a könyvvizsgáló a bankszektor 43 százalékát lefedő körben végezte el a vizsgálatot, miközben a régió négy országában tették fel ugyanezeket a kérdéseket. Sehol nem volt ennyire negatív véleményük a bankvezetőknek a jelenlegi mechanizmusok hiányosságairól. A válaszadók többsége szerint a bevezetendő intézkedések alkalmasak a visszaélések visszaszorítására. A bankok többsége az extra eljárásokkal kapcsolatos többletköltségeit nem tervezi beépíteni a díjakba, ez azonban a jövőben még változhat.

A feketegazdaság súlya Európában eurómilliárdokban mérhető, miközben a szakértők a tisztázatlan eredetű pénzmozgásokat a GDP 17–30 százaléka körüli összegre becsülik hazánkban. Ennek jelentős része előbb-utóbb valamilyen módon beszivárog a legális gazdaságba, vagyis pénzmosáson esik át.
A bűncselekményből származó pénz különböző álcázási mechanizmusokon keresztül, leggyakrabban a tőkepiacokon történő átforgatással kerül be a törvényes gazdaságba.

A tisztázatlan vagyonok jellemzően pénzügyi és ingatlanbefektetéseken, illetve luxuscikk megvételén keresztül "mosódnak tisztára". "Pénzmosást nemcsak a fegyver- és drogkereskedők, hanem a feketegazdaság területén ügyeskedők is végeznek, és ez a bűncselekménytípus nem csak a milliárdosok kiváltsága" – mondta Kühn János, az Ernst&Young vállalati csalások és visszaélések üzletágának vezetője. Végső soron a nem legális jövedelemből vásárolt hűtőszekrény is ebbe a körbe sorolható, csakhogy a csalás mértéke miatt ezzel a hatóságoknak még nem érdemes foglalkozniuk.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZMOSÁS