A törvények hiányosságait állapította meg a közszolgálati média tevékenységéről szóló ÁSZ-jelentés

2007.12.14. MTI

A médiatörvény és a nemzeti hírügynökségről szóló törvény hiányosságait állapította meg az Állami Számvevőszék csütörtökön közzétett jelentésében, amelyben a közszolgálati feladatok és a végrehajtáshoz szükséges források meghatározását sürgetik.

Az ÁSZ honlapján megtalálható összegzés szerint 1997 és 2006 között összesen több mint 422 milliárd forint költségvetési támogatást kaptak a közmédia szereplői, vagyis a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió, az MTI, az ORTT, és a három közalapítvány.

A legtöbbet, 215 milliárd forintot az MTV kapta, 107 milliárdot a Magyar Rádió, 67 milliárdot pedig a Duna TV. 15 milliárd forinttal támogatta a költségvetés az MTI-t, míg az ORTT 14 milliárdot kapott ebben a tíz éves időszakban.

Az ÁSZ megállapította, hogy a jelentősnek minősíthető erőforrás-felhasználás indokoltságának, eredményességének egyértelmű megítélését nem teszik lehetővé a médiatörvény és a nemzeti hírügynökségekről szóló törvény szabályozási hiányosságai és ellentmondásai.

A számvevőszék szerint a két törvény nem határozza meg konkrétan a közszolgálati feladatokat és az azokhoz kapcsolódó forrásokat, ezért az állam nem a feladatokat finanszírozza, hanem a szervezetek működését.

A jelentés szerint a közmédia finanszírozását 2002. július 1-től hátrányosan befolyásolta a kormánynak az a döntése is, hogy átvállalta az üzemben tartási díjat, amelynek mértéke az előző évben beszedett díj 50 százalékának felelt meg. A finanszírozási problémát növelte, hogy az üzemben tartási díj növekedése 1996-tól lényegesen elmaradt az infláció növekedési ütemétől.

Az ebből is származó finanszírozási hiányt az elmúlt években az Országgyűlés eseti támogatásokkal pótolta, ezáltal a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségének anyagi feltételei nem voltak adottak - állapította meg az ÁSZ.

A jelentés az MTI kapcsán kitért arra, hogy a nemzeti hírügynökség kialakított működési struktúrája nem biztosítja a hatékony működést, és az ÁSZ több évi ellenőrzési tapasztalatai azt támasztották alá, hogy időszerű lenne a nemzeti hírügynökségekről szóló törvény, valamint a társaság alapító okiratának felülvizsgálata és további összehangolt módosítása.

A jelentés rámutatott arra is, hogy míg az MTI, a Magyar Rádió és a Duna Tv szinte teljes egészében megtartotta az alakuláskor kapott ingatlanokat, addig az MTV csaknem teljes mértékben felélte ingatlanvagyonát, és az eladásból származó bevételt működésre fordította.

A jelentés szerint a közalapítványi forma - amely az alapító eredeti szándékával ellentétben nem független a politikától - a gyakorlatban nehézkessé tette a kuratóriumok feladatellátását. A gondokat növelte, hogy a testületek működéséből hiányzott a konszenzusra való törekvés, és az Országgyűlés sem fordított megfelelő figyelmet a problémák kezelésére.

Az ÁSZ mindezek miatt a szabályozás és a szervezeti struktúra rendszerszemléletű újragondolását, és az uniós szabályokra figyelemmel lévő finanszírozási rendszer kialakítását sürgette a dokumentumban.

A számvevőszék azt javasolja a kormánynak, hogy az új médiatörvény előkészítése során fordítson fokozott figyelmet a széles körű nyilvánosság bevonására, a digitális átállás 2012-es határidő teljesülésére és készítse elő a közalapítványok közhasznú szervezetté történő bejegyzését.

A jelentés arra is rámutatott, hogy a közalapítványok kuratóriumainak ki kell alakítaniuk ki a zrt. elnökök pályáztatásának és beszámoltatásának értékelési rendszerét, a társaságok felső vezetésének díjazási rendszerét, valamint a közép- és hosszú távú stratégiákat - összhangban az elfogadott elnöki pályázatok tartalmával.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK