Országgyűlés - A költségvetési szervek jogállása és gazdálkodása

2008.11.26. MTI

Az előterjesztés célja, hogy átláthatóvá tegye a közszféra intézményi rendszerének működését, s racionálisabbá tegye gazdálkodását, a közforrások felhasználását - mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára kedden a parlamentben, a költségvetési szervek jogállásáról törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.

Az állami vagyonnal folytatott gazdálkodás korszerűsítése és az új közpénzügyi törvény után a javaslat az államigazgatási reform harmadik fontos lépése - jelentette ki Keller László. Mint mondta, kiemelt cél, hogy kialakítsa a költségvetési szervezetek által végzett közfeladat-ellátás jól szabályozott, a közérdeket szem előtt tartó szervezeti és gazdálkodási keretszabályait.

Az államtitkár kitért arra, hogy elfogadása esetén a törvény hatályba lépését követően 2009. május 15-ig a minisztériumoknak és az önkormányzatoknak felül kell vizsgálni az irányításuk alá tartozó szervezetrendszert az ellátás optimális módja szempontjából.

A törvényjavaslat feltételeket tartalmaz arra nézve, mikor láthat el valamilyen plusz feladatot egy költségvetési szerv helyett állami tulajdonú, illetve állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet.

Az előterjesztés iránya nem a privatizáció, ez félreértés. Arról van szó, hogy amennyiben piaci vagy kvázi piaci környezetben működik egy intézmény, akkor ne hozzuk versenyhátrányba a magántulajdonban lévő társaságokkal szemben - hangsúlyozta a PM államtitkára.

Keller László kitért arra, hogy a tervezés szerepe a javaslatban új minőséget nyer. Alapelvnek nevezte, hogy a költségvetési gazdálkodás lényege nem a pénz igények szerinti elosztása, hanem a forrásoknak az ellátni kívánt feladatokhoz igazítása.

Mint elhangzott, az intézményvezetés a jelenleginél fontosabb feladathoz jut, bevezetik a szakszerű, felelős, akár több személy között megosztott, illetve a testületi vezetést. Szervezeten belül a személyi adottságoktól függően szétválhatnak a szakmai és gazdasági vezetői funkciók, megjelenhetnek a gazdasági felügyelő testületek.

A javaslat jelentőségét Keller László szerint az mutatja, hogy a teljes államháztartási költés több mint 30 százalékára, a GDP mintegy 20 százalékának megfelelő közkiadásra ad megújuló szabályozást. Ez közvetlenül mintegy 600 központi és 13 ezer önkormányzati költségvetési szervet, valamint az általuk foglalkoztatott 700 ezer munkavállalót érinti.

Az államtitkár szólt arról, hogy a javaslat első része a költségvetési szervek jogállására tartalmaz szabályozást, a második pedig az államháztartási törvényt módosítja. Kitért arra, hogy ma nem egyértelmű, hány és milyen költségvetési szerv van Magyarországon.

Az indítvány működési szempontból két fő költségvetési szervi alaptípust különböztet meg: a közhatalmit és a közszolgáltatót. Utóbbinak négy altípusa van: közintézmény, közintézet, vállalkozó közintézet és közüzem - sorolta.

Az előterjesztés pótolni igyekszik az államháztartási törvény egyik fontos hiányosságát, amikor kísérletet tesz a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség fogalmának törvényi szintű megfogalmazására - jelentette ki Keller László, aki a javaslat támogatására kérte képviselőtársait, hogy hozzájárulhassanak egy, a mainál korszerűbb államháztartási-költségvetési rendszer kialakításához.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szabályozás elodázhatatlan, több éve készül, pártsemleges, szükségességét pedig a szakma is elismeri.

A tervek szerint december 15-én tartják a javaslat zárószavazását.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ÖNKORMÁNYZATOK
JOGALKOTÁS
ÁLLAMI SZERVEK
KÖLTSÉGVETÉS