Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Diszkriminatív rendelkezés a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben - A Helsinki Bizottság Alkotmánybírósághoz fordult

2010.01.25. Jogi Fórum / Magyar Helsinki Bizottság

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése miatt, amelynek értelmében a bevándorolt vagy letelepedett státusszal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 20. § (2) bekezdés c) pontja értelmében közalkalmazotti jogviszony „magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett” személlyel létesíthető. A rendelkezés korlátozza a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának Alkotmányban foglalt jogát egy meghatározott csoport, vagyis a nem bevándorolt és letelepedett harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, vagyis így állampolgárságuk, illetve státuszuk miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesít egyes személyeket. A Kjt. támadott rendelkezése tehát diszkriminatív, közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti diszkriminatív rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, arra hivatkozva, hogy a rendelkezés szükségtelenül korlátozza a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot. Nincs ugyanis olyan alapjog vagy alkotmányos cél, amelynek érvényesülése érdekében a szóban forgó korlátozásra szükség lenne, mi több, annak kikötése, hogy közalkalmazotti munkát Magyarországon a nem bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárok nem végezhetnek, szakmailag és célszerűségi szempontokkal sem indokolható.

Az alkotmánybírósági indítvány teljes szövege

Az alkotmánybírósági indítvány az "Antidiszkriminációs jogklinika - új módszerek a diszkrimináció áldozatainak védelmére" című projekt keretében készült. A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam támogatta.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
ESÉLYEGYENLŐSÉG
EURÓPAI UNIÓ
HELSINKI BIZOTTSÁG