Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Hol tart a magyar bírósági szervezet? - Baka András az igazságszogáltatás helyzetéről és a reformbizottságokról

2010.02. 8. MTI

Az államot nem lehet tovább gyengíteni - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke; a főbíró irányításával bizottságok mérik fel a bírósági rendszer állapotát, és reformjavaslatokat készítenek elő az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az új parlament számára.

Az erős önállóságú magyar bírósági szervezet saját hatáskörében is javíthat valamelyest a hatékonyságán, ám ennél többre van szükség. Szakmai érvek sokasága támasztja alá azt az álláspontot, hogy hozzá kell nyúlni a harmadik hatalmi ág kereteihez, amelyeket kétharmados törvények szabnak meg - mondta az LB - egyben az OIT - elnöke.

Az egykori keleti blokk országaiban sok helyütt megfigyelhető, hogy az állam szervei elbizonytalanodtak, erőforrásaikat elfecsérlik. Miközben Nyugat-Európában erős az állam, hatékony állami szervezetek működnek, régiónkban tekintélyüket, önbizalmukat vesztett állami szervek próbálják betartatni a jogállami normákat - magyarázta.

Követendő példaként Baka András a Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot említette, ahol az állami szervek feladatai, hatáskörei egyértelműek, a problémamegoldásban jól bejáratott mechanizmusok működnek, az alapvető kérdésekben ritkán merülnek fel jogértelmezési kérdések. Ezek az állami szervek hatékonyak, ezért társadalmi megbecsültségük is magas, és mivel van tekintélyük, az állampolgárok széles rétegeiben könnyűszerrel elérik az önkéntes jogkövetést. "Sajnos, ugyanez nem mondható el a régiónk országaiban tevékenykedő állami szervek többségéről" - tette hozzá a főbíró.

Baka András hat reformbizottságot hozott létre, hogy áttekintsék az igazgatás, a fegyelmi helyzet, a bírói jogállás, az informatika, a gazdálkodás és a statisztikai rendszer állapotát. Mint elmondta, február végéig elkészülnek a jelentések arról, hol tart a magyar bírósági szervezet, és milyen koncepciók alapján lehet a szükséges változtatásokat végrehajtani.

Szükség van többek között a bírók fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságra, olyan statisztikai adatszolgáltatásra, amely végre valós képet ad az igazságszolgáltatás helyzetéről, és segít az erőforrások racionális elosztásában. Meg kell indítani továbbá a rendszeres időközönként kötelező továbbképzést a szakmai színvonal javítása, valamint a magyar és az uniós jogszabályi környezet változásainak követése érdekében - sorolt példákat.

"Letesszük javaslatainkat az új parlament asztalára, jelezzük, hogy a szakma milyen változtatásokat tartana indokoltnak az igazságszolgáltatásban, és reménykedünk abban, hogy a bizottságok munkája törvényjavaslatok kiindulópontjául szolgálhat majd" - mondta Baka András, megjegyezve, hogy lát lehetőséget a konszenzusra.

Egy jogállamban az igazságszolgáltatás teljes függetlenséget élvez a politikától, Európában elképzelhetetlen, hogy bírósági vezetők pártpolitikusokkal egyezkedjenek - hangsúlyozta Baka András, emlékeztetve arra, hogy ezt a meggyőződését már tavaly nyári megválasztásakor egyértelművé tette a nyilvánosság előtt is.

Ugyanakkor vannak olyan feladatok, amelyek megoldásában a hatalmi ágaknak együtt kell működniük. Ilyen például az igazságszolgáltatás szabályozásának átalakítása, amelyhez nélkülözhetetlen a konzultáció a bíróságok vezetői és a törvényhozást meghatározó erők között. Még kialakításra vár az eseti, konkrét feladatokhoz kötődő konzultációk mechanizmusa, nyitott kérdés, hogy az OIT-üléseken vagy a Parlamentben kerüljön rájuk sor, de hogy időről időre szükségesek, az bizonyos – fűzte hozzá.

A főbíró elmondta: mióta hivatalába lépett, nagy erőkkel zajlik az átalakításnak az a része, amelyre a bírósági önigazgatásnak van hatásköre. Ilyen például az elavult vagy magasabb rendű jogszabályokkal ellentétes OIT-szabályzatok, ajánlások felülvizsgálata. Harminchat érvényes OIT-szabályzatból csak öt olyan volt, amelyhez nem kellett hozzányúlni - jegyezte meg.

A belső szabályozás - garanciális okokból - többnyire nem érinti a bíráskodás érdemi részét. A bírósági informatikai rendszert, a statisztikai adatszolgáltatás rendjét vagy a kirendeléseket az OIT saját hatáskörében tudja ésszerűsíteni, de a meghatározó kérdések az igazságszolgáltatásban kétharmados törvényekkel szabályozottak - mondta Baka András.

Az OIT hivatalát külső szervezet világítja át, hogy feltáruljanak az esetleges párhuzamosságok, kihasználatlan kapacitások, és a hivatal egyre inkább a bírák munkáját segítő, szolgáltató és ellenőrző intézménnyé váljon. Ugyanakkor a hivatalnak szeptember óta nincs első számú vezetője. Ennek részben az az oka, hogy a decemberben megalakult, új összetételű OIT-ra várt a feladat, hogy a vezetői pályázatot kiírja. A beadási határidő február végén jár le, tehát a hivatal több mint fél évig vezető nélkül marad - mondta a főbíró.

Baka András hangsúlyozta, hogy az elnök és a hivatalvezető közti szakmai viszony kiemelten fontos, bizalmi jellegű; az átalakítás sikerének egyik kulcsa, hogy tökéletes összhang legyen az OIT és hivatala között.

A főbíró szerint a bíróságok munkáját nehezíti az időnként kapkodó jogalkotás: az eljárási törvények ötletszerű módosítgatása csakúgy, mint a jogrendszer legátfogóbb kódexe, az új polgári törvénykönyv megszavazása úgy, hogy az még valójában nem is tekinthető befejezettnek.

Nem sok változtatásra volna szükség, de azok elengedhetetlenek - mondta Baka András, aki szerint néhány hónapos szakmai munkával mindez el is végezhető. A parlamenti elfogadástól számított legalább egy év felkészülési időre lenne szükségük a jogászoknak, egy koherens kódex hatálybalépése pedig nem lehet lépcsőzetes, időben elhúzódó, csakis egységes - vélekedett Baka András.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGALKOTÁS
OIT