Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek a csoportos keresetindításról szóló törvényt

2010.03.10. MTI

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását szerdán - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

A köztársasági elnök szerint a törvény előkészítetlen, rendelkezései elnagyoltak és visszaélésre adnak lehetőséget - áll az indoklásban.

A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy egy ennyire új perjogi intézmény 30 nap elteltével lépne hatályba, ugyanis szerinte erre sem a bíróságok, sem az ügyvédi kar nincs felkészülve.

Mint a közleményben kifejtik, a törvényjavaslat átdolgozásának szükségességére a törvényjavaslat parlamenti vitája során az igazságügyi minisztérium államtitkára is felhívta a figyelmet. Emellett a törvénnyel szemben a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint számos országos gazdasági és kereskedelmi szövetség is kifejezte aggályait - teszi hozzá a KEH.

Az államfő döntéséről levélben tájékoztatta Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét.

Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását 191 igen és 135 nem szavazattal.

A szabad demokrata Magyar Bálint és a szocialista Csiha Judit által benyújtott jogszabály egyik célja, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák.

Az előterjesztők a törvény indoklásában utaltak arra, hogy az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban "class action" néven.

Magyar Bálint és Csiha Judit szerint csoportos keresetindítással különösen akkor lehetne élni, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályoknak, a versenyjogi vagy a környezetvédelmi szabályoknak a megsértéséről van szó; ugyanakkor ez a lehetőség nem szűkül le egy-egy ügycsoportra.

Csoportos keresetindítást kezdeményezhet a jogszabály szerint bármely természetes vagy jogi személy, aki a meghatározott jogvita eldöntésében közvetlenül érdekelt, valamint olyan társadalmi szervezet is, amely létesítő okirata alapján a jogvitával összefüggő területen érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el, továbbá az ügyész, illetve a jogvitával összefüggő területen hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv.

Magyar Ügyvédi Kamara: Szükség van rá, de nem így

A Magyar Ügyvédi Kamara üdvözli, hogy az államfő visszaküldte a parlamentnek a polgári perrendtartást módosító törvényt, mert úgy ítéli meg: bár szükség van a csoportos keresetindítás jogára, de egy ilyen nagy jelentőségű jogintézményt nem lehet elhamarkodottan és kidolgozatlanul, önálló képviselői indítvány formájában kodifikálni - mondta Kovács Kázmér, a kamara elnökhelyettese az MTI-nek szerdán.

Kovács Kázmér kifejtette: egy olyan polgári jogi eljárási intézményről van szó, ami a fejlett demokráciákban már hosszabb múltra tekinthet vissza, de Magyarországon még semmiféle előzménye nincs.

Egy ilyen, a jogérvényesítést jelentősen befolyásoló jogintézmény kialakítása nem történhet önálló képviselői indítvány keretében. Elvi kifogás nincs ellene, mi több, fontos, hogy megvalósuljon - mondta a kamara elnökhelyettese, aki hozzátette: tudomása szerint minden érintett egyetért abban, hogy szükség van a csoportos keresetindítás intézményére, de ezt széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés után az illetékes szaktárca irányításával kell majd kodifikálni.

A Magyar Ügyvédi Kamara is az egyik szakmai szervezet volt, amely az államfőhöz fordult azért, hogy Sólyom László ne írja alá a polgári perrendtartásról szóló törvénynek ezt a módosítását.

Kapcsolódó cikkek:

Lehetővé válik a csoportos keresetindítás - A Parlament elfogadta a polgári perrendtartás módosítását

Törvényjavaslat a csoportos perlés intézményének bevezetésére →

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
ORSZÁGHÁZ
ÁLLAMFŐ
JOGALKOTÁS