Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Szükség van bírósági reformra! - Az OIT stratégiája

2010.07.13. Jogi Fórum / dr. Antal Attila

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) július végén tette közzé a bírósági szervezet igazgatásának és működésének értékelését, melyben célkitűzéseket és javaslatokat fogalmazott meg a szervezet továbbfejlesztésére. Kérdés, hogy lesz-e elegendő kormányzati hátszél a javaslatcsomaghoz?

Az OIT a korábbi reformelképzelésekre támaszkodva komoly és szakmailag megalapozott üzenetet küldött a kormányzatnak: szükség van bírósági reformra. A következőkben az OIT-stratégia legfontosabb pontjait mutatjuk be, valamint azt latolgatjuk, hogy találkozhat-e megfelelő kormányzati támogatással reformterv.

Előzmények

A bírósági reform már több, mint két éve a „levegőben lóg”: 2007 folyamán maga az OIT kért fel három tudományos műhelyt arra, hogy foglalja össze a bírósági reformmal kapcsolatos gondolatait. A kérdéskör azóta folyamatosan napirenden van, ezúttal maga az OIT állt elő egy stratégiával, Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács értékelése a bírósági szervezet igazgatásának és működésének helyzetéről. A szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzések és javaslatok címmel. A stratégia több kívánatos reform-irányt is javasol. De melyek is ezek?

Stratégiai irányok

Az OIT mindjárt kétfajta dokumentummal is előállt: egy rövidebb stratégiai összefoglalót és egy részletesebb anyagot, amelyben kibontják a javaslatok tartalmát és jogalkotási konzekvenciáit. Az OIT leszögezi: „… tény, hogy nem csak Magyarországon, hanem a konszolidált demokráciákban is egyre határozottabb elvárások fogalmazódnak meg a bíróságok teljesítményét, tevékenységük átláthatóságát illetően. Az általános felfogás szerint – a bírói függetlenség megőrzése mellett – a korszerű igazságszolgáltatás fogalmát ma már nem lehet az átláthatóság, a hatékonyság és a számon kérhetőség nélkül értelmezni. A számonkérés, az ellenőrzés hiánya ronthatja az eljárások hatékonyságát, növeli az ügyek elhúzódásának és a hibás döntéseknek az esélyét, végső soron hátráltatja a szakszerű és időszerű igazságszolgáltatás megvalósulását.A testület szerint az önkormányzati elven alapuló bírósági igazgatási modell, a négyszintű bírósági szervezeti rendszer alkalmas a kor követelményeinek megfelelő, a bírói függetlenség maradéktalan tiszteletbenntartását is eredményező igazságszolgáltatás biztosítására. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az 1997 óta eltelt időszak tapasztalatai felvetik e rendszer továbbfejlesztésének a lehetőségét és szükségességét is.

Az OIT álláspontja szerint az új feladatok egy jelentős része a hatályos jogszabályi keretek között – a megfelelő szabályzatok módosításával, új szabályzatok alkotásával – saját hatáskörben megvalósítható. Sok tekintetben változtatni kell azonban az OIT és a bírósági vezetés igazgatási gyakorlatán. A bírósági szervezet igazgatásának és működésének továbbfejlesztéséhez szükség van a bírósági szervezet tevékenységét alapvetően meghatározó törvények és más jogszabályok módosítására, illetve a törvényi szabályozás hiányosságainak megszüntetésére.

Mindezek alapján az OIT meghatározott 9 fontos stratégiai célkitűzést, döntési irányt:

  • A bírósági szervezet működését, igazgatását meghatározó jogszabályok módosítására, a szükséges jogalkotásra vonatkozó javaslatok kidolgozása.
  • A bíróságok igazgatására és a bírói tevékenység bírói függetlenséggel összhangban álló ellenőrzésére vonatkozó szabályozás korszerűsítése.
  • A bírói hivatásra való felkészülés körében a tisztviselői pályaútra, a fogalmazók felvételére, a fogalmazók és a titkárok képzésére vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata.
  • A bíróságok egységes iratkezelésére és a bírósági statisztikai adat-szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályozás koncepciójának kidolgozása.
  • A bíróságok gazdálkodására vonatkozó célkitűzések kialakítása.
  • Az informatikai fejlesztés hosszú távú irányaira és az informatikai szervezetre vonatkozó feladatok végrehajtása.
  • A bíróságok és az OIT tevékenységének a nyilvánosságára, a bíróságok és a sajtó kapcsolatrendszerére vonatkozó célkitűzések meghatározása.
  • Az OIT és az OIT Hivatala hatékonyabb működését szolgáló, az OIT és az OIT elnöke hatáskörének, feladatainak elhatárolására is kiterjedő szervezeti és működési szabályzat megalkotása.
  • Az OIT, az OIT Hivatala és a bíróságok, a bírósági vezetők, a bírósági érdekképviseleti szervek közötti szervezett és rendszeres kapcsolattartás módjának kialakítása.

Néhány konkrétum

Bár – mint említettük – az OIT a jelenlegi szervezeti kereteket megfelelőnek ítélte, de szervezeti-jogalkotási javaslatokkal is fellép. A javaslatok döntően a bíróság szervezeti működési kereteinek korrekciójára, a bírói életpálya modell kialakítására, s általában is a bíróság státuszának emelésére és jobb munkakörülmények (értve ez alatt magát a bírósági alkalmazottakat és az ügyfeleket egyaránt) kialakítására vonatkoznak.

  • Az egységes bírósági szervezet megvalósulása, a bíróságok (kollégiumok) szervezett és szabályozott szakmai együttműködése érdekében törvénymódosítással biztosítani kell, hogy az ítélőtáblák megfelelően „integrálódjanak” a bírósági szervezetbe. A közigazgatási bíráskodás sajátosságai is az ítélőtáblák illetékességi területéhez igazodó, jól működő kollégiumi rendszer kialakítását igénylik.
  • Törvényben szabályozott együttműködési kötelezettséget kell előírni a bíróságok számára regionális szinten (az ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó bíróságok vonatkozásában) a bírák, a bírósági titkárok és a bírósági fogalmazók képzése, továbbképzése, kirendelése, szakmai vizsgálata és értékelése tekintetében.
  • A bíróságok (a bírák) közötti arányos munkateher kialakítására, az eljárások időszerűségének javítására és az egyes bíróságok hatékonyabb vezetésének biztosítására irányuló célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt eltérni attól az elvtől, hogy a megyei (fővárosi) bíróságok illetékességi területének a közigazgatási határokhoz kell igazodnia.
  • Az ítélkezés egységének hatékonyabb biztosítása és a részletes, egyértelmű szabályozás érdekében – a jogegységi határozatok kötelező jellegének fenntartása mellett – indokolt újragondolni és módosítani a jogegységi eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
  • Felül kell vizsgálni az OIT és az OIT elnöke jogkörére és feladataira vonatkozó rendelkezéseket. A választott bírák kétharmados többségét megtartva, a három évenkénti rotáció érvényesítése mellett módosítani kell az OIT bíró tagjainak választására vonatkozó szabályozást, a testület összetételére vonatkozó szabályokat a bírósági szintek, a beosztás és a regionalitás elvének figyelembe vételével törvényben kell meghatározni.
  • Mérsékelni kell a bírák adminisztratív terheit és ki kell dolgozni a bírói hivatáshoz méltó nyugdíjakat is magában foglaló bírói életpálya modellt.

A javaslatcsomag külön foglalkozik a bírói ellenőrzés rendszerével, az ezzel kapcsolatos elvekkel és gyakorlattal. Ennek kapcsán hangsúlyozza: „A bírói tevékenység vonatkozásában az ítélkezés érdemét nem érintő ellenőrzésre kell a hangsúlyt helyezni. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek között valamennyi bíróságon objektív alapon lehet számonkérni és ellenőrizni a munkát.”

A bírósági munka racionalizálása okán kiemeli a javaslat, hogy alapvető fontosságú lenne, hogy a jelenleg meglévő hatásköri párhuzamosság megszűnjenek, és a törvény egyértelműen rendelkezzen arról: mely feladatok tartoznak bírói hatáskörbe, és melyek azok, amelyeket bírósági fogalmazó, bírósági titkár, vagy bírósági ügyintéző lát el. Épp ezért olyan hatásköri megosztást kell kidolgozni a testület szerint, hogy csak az ügy érdemi elbírálásához közvetlenül szükséges eljárási cselekmények tartozzanak a bíró feladatai közé. Az ügy megindítását követő eljárási cselekmények körében egyes feladatokat – így a tárgyalás kitűzéséhez szükséges intézkedéseket, majd az érdemi határozat meghozatalát követő feladatokat is – külön munkaszervezeti csoportokban – igazságügyi alkalmazottaknak kell ellátniuk.

Az OIT továbbá stabil költségvetési-gazdálkodási feltételeket kezdeményez, valamint foglalkozik a bírósági nyilvánosság – olykor igen kényes – kérdéskörével is. Utóbbi kapcsán igazságügyi tájékoztatási törvényt kezdeményez: az OIT álláspontja szerint a bíróságok különböző ügyszakaiban folyó ítélkezési tevékenységről, a bírósági határozatokról, a – nyugat európai országokban kialakult szabályokhoz igazodó módon – a tárgyalótermi munkáról, továbbá a bírósági igazgatásról csak akkor lehet egységes tájékoztatást adni, a nyilvánosságot és az átláthatóságot csak úgy lehet biztosítani, ha a bíróságok tájékoztatási kötelezettségeit és lehetőségeit egységes igazságügyi tájékoztatási törvény szabályozza.

Kormányzati hátszél?

Talán az OIT időzítés sem lehet éppen véletlen: a testület az éppen felálló, struktúráit kialakító és megerősítő kormányzat figyelmébe kívánta ajánlani a bíróságokat és azok irányítását érintő legfontosabb kérdéseket. A próbálkozással – jelenleg legalábbis úgy tűnik – nyitott kapukat döngethetnek, hiszen az alkotmánymódosítási dömping közepette a kormánynak jutott ideje arra is, hogy foglalkozzon a bírósággal. A közigazgatási és rendészeti miniszter által előterjesztett alkotmánymódosítás szerint ugyanis: „Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként bírósági titkár is eljárhat.” Az indokolás szerint: „Régóta komoly igény fogalmazódott meg a bírói kar részéről, hogy a bírósági titkárok hatáskörének gondos elkülönítésével a bírák tevékenysége a tényleges ítélkező munkára koncentrálódjon. Időszerűvé teszi a probléma kezelését, hogy a bírói kar kor szerinti összetétele megváltozott, és az elkövetkezendő időszakban rendkívül kis számban üresednek meg bírói álláshelyek, illetve a bírói pálya elhagyása következtében sem szabadulnak fel jelentős mértékben bírói állások.” Hozzáteszi: „Mindezen tényezők irányváltást igényelnek a bírósági titkárok foglalkoztatásánál, a bírói utánpótlás stratégiai tervezésénél és ennek alapja a bírósági titkári jogállás és hatáskör átgondolása, felülvizsgálata. A bírósági titkárokat megfelelő hatáskör és jogállás biztosításával ösztönözni kell feladataik ellátására.”

Az indokolásból is kitűnik, hogy a kormányzat (legalábbis egyelőre) érzékenységet mutat a bíróságot feszítő legfontosabb problémák és azok megoldása iránt, így minden bizonnyal meg lehet a remény arra, hogy az OIT-stratégia ne maradjon pusztába kiáltott szó.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGALKOTÁS
OIT