Magyarország nem áll a diktatúra küszöbén

2011.01.27. MTI

Sólyom László szerint még a médiatörvény megalapozott bírálata alapján sem lehet arra következtetni, hogy Magyarország a diktatúra küszöbén áll, vagy hogy az ország könnyedén elveszítheti demokratikus jellegét

A volt köztársasági elnök a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott szerdai előadásában arról beszélt: nem tud egyetérteni azokkal a korai és alaptalan általánosításokkal, amelyek a médiatörvény által kiváltott nemzetközi bírálatokban megjelentek. Azt mondta, hisz a magyar alkotmányos demokrácia jövőjében, a magyar alkotmányos kultúra erősségében.

Az Alkotmánybíróság első elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány olyan lépésekkel akarja megoldani a rendkívüli gazdasági-pénzügyi nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek.

A médiatörvénnyel kapcsolatban kijelentette: nem valamelyik EU-biztos, hanem az Alkotmánybíróság fog kötelező érvényű döntést hozni.

Sólyom László nagy érdeklődés mellett megtartott előadásában - amelyet külföldi nagykövetek is meghallgattak - arról beszélt: az alkotmányozással kapcsolatos kormányzati kommunikáció részben az érzelmi alapú, népi bírálatokat veszi tekintetbe, de az új alaptörvény konkrét jogai és intézményei szükségszerűen az európai alkotmányos hagyomány keretein belül fognak maradni.

A volt államfő elmondta, hogy az alaptörvény és annak működése, illetve egy új alkotmánnyal való felváltása az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan napirenden van. A hatályos alkotmánnyal kapcsolatban nem pontosan megfogalmazott kifogások szerinte ahhoz kapcsolódnak, hogy az alkotmányt teszik felelőssé az elmúlt húsz év minden politikai hibájáért és tévedéséért.

Azt mondta, a rendszerváltás miatti csalódottság és a keserű érzések idővel az alkotmány ellen fordultak. Azt mondta, az alaptörvény természetesen legitimálja az egész rendszert, ám szokatlan, hogy a politikai hibákért felelőssé tegyék. Kifejtette, még a legkeményebb hangú kritikák sem voltak képesek kimutatni az alkotmányban olyan konkrét szabályt vagy részt, amely az elmúlt húsz év politikai kudarcait okozta volna, ehelyett egyszerűen csak kommunista vagy sztálinista alaptörvénynek bélyegezték. Ezzel összefüggésben rámutatott: az 1989-es nemzeti kerekasztalon egy alapvetően új, az európai normáknak megfelelő alkotmány született, amelynek semmi köze nem volt a régi kommunista alaptörvényhez, kivéve azt, hogy Magyarország fővárosa Budapest.

Sólyom László azzal kapcsolatban, hogy a kormány olyan intézkedésekkel akarja megoldani a gazdasági nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek, úgy fogalmazott: sem az Alkotmánybíróság kizárása bizonyos törvények felülvizsgálatából, sem az alkotmány módosítása "nem alkotmányos kultúránk szellemét és örökségét tükröző megoldás".

Kifogásolta azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy az alkotmányt mindennapi gyakorlati szükségletek szerint módosítják. Szerinte nem tudni, hogy a korlátlan hatalom érzése és tudata kedvezőtlenül fogja-e befolyásolni az új alkotmányt? Megjegyezte: biztos benne, az új alaptörvényben nem fog szerepelni a második kamara, illetve az, hogy az elnök politikai válság esetén feloszlathatja a parlamentet. Arra is kitért, hogy ő foglalkozna az alkotmányban a Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek kapcsolatával, illetve azt pontosan meghatározná az alaptörvényben.

Kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróságot teljes jogkörével meg kell őrizni. Azt mondta, ha megvonnák a testülettől azt a jogát, hogy utólagos kontrollt gyakorolva megsemmisítse az alkotmányba ütköző törvényeket, lényegében megszüntetnék az Alkotmánybíróságot. "Ez politikailag elfogadhatatlan lenne Európában" - jelentette ki.

Sólyom László meggyőződése szerint az alkotmány és az alkotmányos kultúra - amely folyamatos, nem változik négyévente - a pártpolitika felett áll, a társadalom legfontosabb közös értékeit jeleníti meg. A volt elnök azzal zárta előadását, hogy az alkotmányos kultúra ellenálló. "Ne felejtsük el: a szabadság, a demokrácia elvesztése mindig hosszú folyamat és - ha nem egy külső erő kényszeríti ki - azokban a társadalmakban megy végbe, amelyeknek belső hajlamuk van ennek elfogadására; biztos vagyok benne, hogy a magyarokban nincs ez meg" - mondta Sólyom László.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
MÉDIAJOG
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
KORMÁNYZAT