Elfogadás előtt az új alkotmány

2011.04.13. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

A Parlament hétfőn döntött az új alkotmányhoz benyújtott, több mint százötven módosító javaslatról. A képviselők döntése értelmében az új alkotmányban nem szerepel majd a vármegye elnevezés és a gyermekek utáni szavazati jog, a bírák szolgálati jogviszonya pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik.

Magyarországnak szüksége van rá, hogy húsz évvel a rendszerváltás után éljen a történelmi lehetőséggel, és a társadalomban érezhető elvárásnak megfelelve megalkossa új alaptörvényét - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Az államfő fontosnak és üzenetértékűnek érzi, hogy Magyarország alaptörvénye ezentúl azt az évszámot viseli majd, amikor az ország először tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.

A köztársasági elnök sajnálatosnak tartja, hogy a képviselők közül néhányan távol maradtak az alkotmányozás folyamatától, és a Parlament falain kívülről akarják megmondani, hogy mit szeretnének látni a készülő alaptörvényben. Schmitt Pál reméli, hogy a részleteket szabályozó sarkalatos törvényeknek már minden képviselő társalkotója lesz, és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő nemzedékek sorsát meghatározó keret megteljen igazi tartalommal.

Vélemények, pártreakciók: Jobbik, LMP, KDNP

Az MSZP és a Fidesz képviselőcsoportja nem reagált Schmitt Pál köztársasági elnök felszólalására. A Jobbik azért bírálta a kormányt, mert úgy vélik: az alaptörvény szövege nem felelt meg egy normaszöveg követelményeinek és a fő cél az április 25-i aláírási dátum betartása volt, a Nemzeti Konzultáció pedig nem a lényeget érintő kérdésekkel foglalkozott. Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője azt mondta: tisztelik a köztársasági elnöki intézményt, ezért nem kívánnak vitába szállni Schmitt Pál megállapításaival. A frakcióvezető szerint minden alkotmány annyit ér, amennyit az állampolgárok annak szelleméből megértenek és magukévá tesznek, ezért reméli, hogy az államfő folytatja elődje tevékenységét, hogy kibontsák az alaptörvény morális tartalmát.
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője reagálásában hangsúlyozta: nincs olyan társadalmi csoportja ennek az országnak, amely sérelmet szenvedett volna ebben az új alkotmányban, ezért igaz, amit az államfő mondott, hogy "ez a nemzet alkotmánya lesz, minden magyar emberé." Schmitt Pál nem kívánt reagálni a frakcióvezetők hozzászólásaira.

Tizenöt tagúra bővül az Alkotmánybíróság

A parlament - 264 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett - fogadta el a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához beérkezett, az úgynevezett támogatott sorban szereplő módosító indítványokat. Így kikerült a javaslatból az a kitétel, hogy az alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét. Bekerült ugyanakkor, hogy 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság, amely akkor kaphatja vissza költségvetési és adókérdésekben tavaly novemberben korlátozott hatáskörét, ha az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken.

A támogatott sor elfogadásával a kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál. Az ombudsman köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére. Szerepel az elfogadott módosítások között az is, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, valamint hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme az állam és mindenki kötelessége. Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerülhet az alaptörvénybe, hogy tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

Elfogadták a bírói nyugdíjkorhatárról szóló módosítást

Elfogadták a képviselők azt az indítványt is, amely az alaptörvényben rögzíti, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hétfőn levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, vesse latba tekintélyét, hogy az Országgyűlés ne fogadja el a javaslatot, amely szerinte megalázó, szakmailag nem indokolható, hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet. A voksoláson az MSZP és az LMP képviselői - az alkotmány vitájához hasonlóan - nem vettek részt.

A frakciók több indítványról külön szavazást kértek. Így például arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezheti ki a köztársasági elnök, akinek feladata lesz az a jegybank alelnökeinek kinevezése is. A képviselők 264 igen és 41 nem szavazat mellett fogadták el a fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter módosító indítványát, amelyben kimondják, Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. Erről - így vármegye elnevezés használatának elvetéséről - a Fidesz kérésére külön szavazással döntött a Ház.

A Jobbik név szerinti szavazást kért arról a javaslatáról, amely a termőföld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonban tartását kezdeményezte. Az indítványt a kormánypártok nem támogatták, ahogy más jobbikos indítványokat sem. Így a többi között azt sem, hogy bárki kérhessen alkotmánybírósági normakontrollt; hogy az új alkotmány hatálybalépéséhez ügydöntő országos népszavazás legyen szükséges; hogy újból legyen halálbüntetés; továbbá hogy mindenkinek joga van megismerni a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok dokumentumait.

Egy ellenzéki indítványt fogadott el a parlament

A Ház kormánypárti többsége egyetlen - a támogatott sorban is szereplő - ellenzéki módosító javaslatot fogadott el. Ezzel a független Ivády Gábor a Nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumot pontosította. Szili Katalin független képviselő egyetlen indítványa sem került a Ház elé, mert azokat már az alkotmányügyi bizottságban elutasították a kormánypárti politikusok. Leszavazták Ivády Gábornak azt a korábban az alkotmányügyi bizottság által támogatott indítványát, hogy az állami zászló a címert is tartalmazza.

Az előterjesztők nevében mondott zárszavában Gulyás Gergely (Fidesz) úgy fogalmazott: ez az Országgyűlés minden eddigi Országgyűlés célkitűzését fogja most valóra váltani azzal, hogy egy új alaptörvényt fogad el. Az új alkotmánnyal érhetők el olyan lényeges politikai célok, mint a választójog reformjával a kisebb létszámú parlament létrehozása, az önkormányzati rendszer átállítása, az úgynevezett második és harmadik generációs állampolgári alapjogok alkotmányos bővítése, valamint a gazdasági alkotmányosság erősebb megalapozása - sorolta a kormánypárti politikus. Összességében megmarad a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő parlamentáris demokrácia – vélekedett Gulyás Gergely.

Az Országgyűlés jövő hétfőn fogadhatja el a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatát, amelyhez már csak zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújthatnak be a képviselők. A Ház hétfőn döntött a jogalkotásról szóló törvény módosításáról is, lehetővé téve, hogy az új alaptörvény kihirdetésekor - az egyéb jogszabályokra vonatkozó számozástól eltérően - annak címét és napját is feltüntessék.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT