A fogyasztóvédelmi bizottság támogatta a deviza eladósodásról készült jelentést és határozati javaslatot

2012.02.29. MTI

A 2002 és 2010 közötti lakossági deviza eladósodást vizsgáló albizottság munkáját lezáró jelentést - az ellenzéki pártok tartózkodása mellett - fogadta el a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága keddi ülésén Budapesten.

A lakossági deviza eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el a bizottság, de Simon Gábor (MSZP) elnök jelezte, hogy ehhez kiegészítést nyújt be: vizsgálni javasolja az elmúlt két év kormányzati intézkedéseinek hatását, és költségvetési vonzatát is.

Papcsák Fernc (Fidesz), az albizottság vezetője, a jelentésról szólva kifejtette: a kétezres évek első évtizedének közepén a költségvetési hiány betöméséhez kellett az építőipar teljesítménye, amelyet - egyebek mellett - a deviza hitelre vásárolt lakások pörgettek fel. Miután akkor volt az euró bevezetésének céldátuma, az emberek azt vélhették, hogy csak néhány évet kell átvészelniük egy kockázatos hitellel.

A határozati javaslatból a pénzügyi ismeretek oktatását emelte ki, amit a dokumentum a felső tagozatos és a középiskolai tananyag részévé tenni javasol. Tartalamazza még azt az indítványt is, hogy az adásvételi szerződések mellett, a nagyobb összegű banki tranzakcióknál is legyen kötelező a jogi képviselet.

A bizottsági ülésen jelen voltak a civil szervezetek képviselői is. Szabó József, a Hiteles Mozgalom nevében sérelmezte, hogy amíg a svájci frank alapkamat 2 százalékról 0,2 százalékra csökkent, addig a magyar bankoknál az ilyen hitelek kamata 4-ről 6 százalékra emelkedett.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy időzített bombaként ketyegnek az úgynevezett kombinált termékek. Ezeknél a hitel felvevője a futamidő során csak a hitel kamatát fizeti, a tőke törlesztési összege egy életbiztosításban gyűlik, amit a futamidő végén utal át a biztosító a banknak. Amennyiben a hitel deviza alapú, úgy lejáratkor az életbiztosításban összegyűlt forint mennyisége nem lesz elég a tőketörlesztéshez, akár több millió forintot is egy összegben kell kifizetnie az ügyfélnek.

Galcsikné Erdős Éva, a Hitelkárosultak Egyesülete szakértője úgy vélte, hogy a deviza hiteleseket mentő döntések rendre későn születtek. Sürgette a magán csőd intézményének mihamarabbi megalkotását. Sérelmezte, hogy a követeléskezelők forintért veszik meg - mélyen nyomott áron - a bankoktól a devizahiteleket, majd azokat az aktuális deviza árfolyamon követelik az adósoktól.

A Bankszövetség nevében Kovács Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy a deviza hiteleket felhasználva egymillió család költözött jobb lakásba, és 85-90 százalékuk rendben fizeti a hitelét.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerintézkedéséről szóló tavalyi törvény módosítása kapcsán két kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be Rogán Antal (Fidesz). A bizottság - kormánypárti többséggel - mindkettőt elfogadta, holott a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője nem támogatta azokat. Az első szerint rögzített árfolyamon azok törleszthetnének, akiknél a hitel forint értéke a folyósításkor nem haladta meg a 15 millió forintot, míg a második szerint a 20 millió forintot.
 

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
ORSZÁGHÁZ