Uniós alapértékeket sért a magyar alaptörvény? - Nyilvános a Tavares-jelentés

2013.05. 8. Jogi Fórum / MTI

Fennállhat a kockázata annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió szerződésének második cikkében lefektetett értékeket, ezért a szerződés 7. cikkének 1. pontjában leírt vizsgálat elindítását helyezi kilátásba Magyarország ellen az a jelentéstervezet, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának jelentéstevője, Rui Tavares.

Rui Tavares jelentéstervezetében úgy érvel, hogy a magyarországi "alkotmányos és jogszabályi keretek nagyon rövid időn belüli ismételt módosításainak rendszerszintű és általános trendje, valamint e módosítások tartalma összeegyeztethetetlen" az unió szerződésének 2. cikkében kimondott értékekkel, és arra kéri az Európai Parlamentet, hogy mondja ki, hogy ha ez a trend időben és megfelelő módon nem változik, akkor azt a kockázatot eredményezi, hogy súlyosan sérülnek az unió alapértékei.

A portugál zöldpárti politikus által előterjesztett szöveg arra kéri az EP házbizottságaként működő, úgynevezett elnökök értekezletét, hogy ha a magyar hatóságoknak a jelentésben megfogalmazott ajánlásokra adott majdani válaszai nincsenek összhangban az uniós értékekkel, akkor indítsák el a szerződés hetes cikkének első pontja szerinti vizsgálatot. A 7. cikk 1. pontja még semmilyen szankciót nem helyez kilátásba az adott országgal szemben.

A portugál politikus jelentéstervezete mind az uniós intézmények, mint Magyarország számára tartalmaz ajánlásokat.

Magyarországot arra szólítja fel a dokumentum, hogy az ajánlásokat minden további késedelem nélkül hajtsa végre. Az irat szerint az Országgyűlésnek a többi között törölnie kellene az alaptörvényből azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított, maradéktalanul végre kellene hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait, és azokkal összhangban felül kellene vizsgálnia, mely területeket szabályozzanak sarkalatos törvények.

Az irat azt javasolja, hogy a magyar alkotmánybíróság kapja vissza azt a jogkörét, hogy minden jogszabályról ítéletet mondhasson, kerüljön ki az alkotmányból az a passzus, amely kizárja, hogy a testület vizsgálja az alkotmánymódosítás alkotmányosságát, és az is, amely hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatályba lépése előtti alkotmánybírósági ítéleteket.

A dokumentum ajánlásai között az is szerepel, hogy kerüljön be az alkotmányba a bírák elmozdíthatatlanságának és az Alkotmánybíróság függetlenségének elve.

A dokumentum olyan ügyeket is említ, amelyeket jelenleg is vizsgál az Európai Bizottság: a politikai hirdetések korlátozása, az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó fizetési kötelezettség alapján kivethető különadó és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési joga. A politikai hirdetésekkel kapcsolatban elvárásként fogalmazza meg a jelentéstervezet, hogy az erre vonatkozó szabályoknak "igazságos hozzáférést kell biztosítaniuk a különböző politikai vetélytársak, vélemények és nézőpontok számára, különösen választások és népszavazások alkalmával". Az ügyáthelyezéssel kapcsolatosan pedig objektív kritériumok felállítását sürgeti a dokumentum.

A jelentés ezen túlmenően felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tegyenek többet az alapvető értékek megvédése érdekében, mert, mint fogalmaz, az unió hitelessége múlik azon, hogy "az unió és tagállamai mennyire veszik komolyan az unió alapjaiként általuk választott értékeket". A dokumentum a tagországok állam- és kormányfőivel, az Európai Tanáccsal szemben is fogalmaz meg bírálatot, mert kimondatná az EP-vel, hogy "csalódottan állapítja meg, hogy az Európai Tanács az EU egyetlen politikai intézménye, amely továbbra is hallgat, miközben a bizottság, a parlament, az Európa Tanács, az EBESZ, sőt még az Egyesült Államok kormányzata is hangot adott a Magyarországon kialakult helyzettel kapcsolatos aggodalmainak".

A dokumentum egyúttal felszólítja Herman Van Rompuyt, az Európa Tanács elnökét, hogy foglaljon állást az ügyben, és kezdjen egyeztetést az EP és az Európai Bizottság elnökével. A bizottságot pedig arra kéri, tájékoztassa az EP-t arról, hogy miként értékeli a magyar alaptörvény negyedik módosítását.

Az unió szerződésének kettes cikke kimondja, hogy a szervezet az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tisztelete értékeire épül. A hetes cikk első pontja pedig arról rendelkezik, hogy az uniós intézmények megállapíthatják, hogy "fennáll a világos kockázata annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben lefektetett értékeket".

Ennek megállapítását az uniós jog szerint indoklással ellátva kezdeményezheti az Európai Parlament, ha a kezdeményezést a képviselők kétharmada támogatja. Az eljárást kezdeményezheti az Európai Bizottság vagy a tagországok kormányait képviselő tanácsban a tagállamok egyharmada is, az Európai Parlament hozzájárulásával.

A döntést az Európai Unió Tanácsa hivatott meghozni, és ez csak akkor lehetséges, ha a kezdeményezést az érintett országon kívül a tagállamok nyolcvan százaléka támogatja. Mielőtt a tanács meghozná a döntést, a tagállamok kötelesek meghallgatni az érintett ország álláspontját, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára. A szerződésnek ez a passzusa azt is előírja, hogy a döntés okául szolgáló megállapítások fennállását a tanács köteles rendszeresen ellenőrizni.

A jelentéstervezetet először az EP-bizottságnak, majd az Európai Parlament plenáris ülésének is el kell fogadnia, ezért a szöveg egyelőre nem végleges, és feltehetően még többször is módosul majd.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
EURÓPAI PARLAMENT
TAVARES-JELENTÉS